Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-255
CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1868.) 307 hető, midőn oly adó állapittatik meg, mely által már az egyes állampolgárnak nem is jövedelméből, hanem tőkéjéből kívántatik az államszükségek fedezésére rész. Helyeselhető csak azon adóztatási rendszer, mely mellett egyedül és kizárólag a jövedelemből vétetik, legyen az bár több vagy kevesebb, az állam szükségei fedezésére, rész. Itt azonban megforditva áll a dolog, a mint már édes mindnyájan tudjuk, s azt fölösleges is volna talán hosszasan indokolni, hogy itt már a terhek túlhaladják a jövedelmet. Itt nagy részben a tőke támadtatik meg. Én nem akarok részletes kivételeket, mint némely oldalról módositások által czéloztatik, hanem átalánosságban az egész hazára nézve kivánom módositványomat beadni. Ha már elébb a t. ház által a kiadások meg lettek volna állapítva, akkor talán inkább lettem volna visszatartásra utalva, mertmegállapittatván már a mulhatlanul fedezendő szükséglet , némi korlátozásul szolgálhatott volna netalán a jövedelem megállapításánál czélba vett szűkebb kezűségemnek. Azonban ez nem történvén, nekem azon hitem van, hogy a kiadási szükségletek oly mérvben s oly tételekben vannak összeállítva, melyekből tetemesebb őszieteket is le lehet vonni; s mintán ezen reményem van. ha már most a czélzott törvényben megállapított százalékolás megállapíttatik, akkor többé az adót viselők terhein könnyíteni módunkban nem állhatván, most kivánom módositványomat előadni, mely által a teher alább szállíttatnék. Ha azonban ezen módositványom, melyet fölolvastatni kérek, el nem fogadtatnék a t. ház által, azon kérésemet intézem a t. házhoz, méltóztassék a földadó meghatározásánál fentartani a végleges elhatározást azon esetre, midőn már a szükségek, illetőleg a kiadások felett határozott. Csengery Imre jegyző (olvassa Váttyi János médositványát) : „A földadóról szóló törvényjavaslat 2. szakaszának 4. sorában 20 76 / IOO helyett tétessék 16; az 5. sorban 9 helyett 8, és29 76 / [00 helyett 24; a 7. sorban „az eddigi pótlékok helyett 3" hagyassák ki; az utoisó előtti sorban 9 helyett 8, 22 helyett 18 tétessék." Pap Máté: T. képviselőház! (Szólót alig érteni.) A szőnyegen levő törvényjavaslat 2. szakaszára bátor vagyok én is nézeteimet elmondani és módositványomat megtenni. Az igen t. miniszter úr előterjesztésében kimondotta azon elvet, miszerint az eddigi különböző rubrikák alatt előforduló földadó fejében fizetett és fizetendő összegek commassáltassanak. Ezen elv a t. képviselőház által a pénzügyi bizottság véleménye folytán el is fogadtatott. Magyarországban eddig állami törzsadó 16 frt, pótlék nevezet alatt 4 76 / l0 o rész, mintföldtehermentesitési járulék pedig 9 frt volt az egész évi tiszta jövedelemnek százalékában kivetve és behajtva. Ezen összegek Magyarországra nézve akkép összesittettek, illetőleg commassáltattak, hogy az állami adó fejében 20 76 /ioo százalék, a földtehermentesitési járulék fejében 9 forint , összesen tehát 29 százalékban állapíttatott meg. Erdélyben eddig az állami törzsadó volt 10 frt, pótlékadó 2 frt 50 kr., a földtehermentesitési járulék pedig 7 frt 70 kr. A jelenlegi törvényjavaslat szerint a törzsadó 10 forintban meghagyatott; de a pótlék 3 forintra, a földtehermentesitési járulék pedig 9 írtra emeltetett. Bárha a pénzügyi bizottság azon indokolását, hogy ezen adóemelés a házadónál tett javaslata által kiegyenlittetett, én el nem fogadhatom, mert miután a házadó Erdélyre nézve nagyobb kiterjedést ért jelenleg, mint a minőben volt ezelőtt, a kiegyenlités semmire reducáltatik: mindemellett az adóemelés ellen jelenleg szólni nem kívánok : mert a t. képviselőház minden tagja előtt tudva van, mennyire sújtotta eddig is az adó az adózókat; és a tapasztalás maga nem sokára meg fogja mutatni, hogy az adóemelés az adőképességet tönkre fogja tenni, De igenis szólnom kell ezen törvényjavaslatnak második szakasza szövegelésének azon ágára nézve, mely által Erdélyre nézve az adó és pótlék commassáltatása, daczára az elfogadott összesítési elvnek, elmellőztetett, midőn ezen szakaszban az mondatik: „Erdélyben állami törzsadó fejében 10 frt. eddigi pótlék helyett 3 frt, földtehermentesitési járulék fejében pedig 9 frt, összesen tehát 22 frt százalékában állapittatik meg.'"' Szólanom kell azon okból, mert ezen szerkezetben én a honpolgári jog gyakorlatának korlátozását látom. Ugyanis Erdélyben azon polgároknak választási joga, kiknek 1848 előtt ez nem volt meg. a 8 frtban megállapított censustól tételeztetett fel. Az 1848-iki törvény szerint ezen censusba egyedül csak a fejadó nem számítható be. Ezen törvény szelleme szerint a föld után fizetett minden r.dónak ezen censusba be kell számíttatnia. Igen, de Erdélyben azon, sem az igazsággal, sem valami politikai józan gondolkozással megegyező eljárásnak van helye, hogy a föld után fizetett bárminemű pótlék a censusba be nem számitfatott. Ez által, t. ház. azon polgárok, kiknek 8 frt censusából egy vagy két krajczár hiányzott, a választási jog gyakorlatától elüttettek. Miután tehát az összesítés elve kimondatott, az a t. ház által elfogadtatott, s a commassáltatás Magyarországra nézve teljesíttetett is : nem látom át, miért mellőztetik az Erdélyre nézve? a mibő! én egyebet nem következtethetek, mint a zt, hogy Erdélyben a törvényt kijátszó eljárás és sérelmes állapot tovább is fentartassék. Kötelességemből kifolyólag és azon elvből 39*
