Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

? 306 CCLV. ORSZAGOc lésről szó az egyenes adónál, s ez adófelemelés az | országnak épen ama Királyhágón túl levő kerületét illeti, a melynek körülményei ezt talán legkevésbbé látszanak igazolni. Megnyugszom azonban a törvényjavaslat ezen intézkedésében, mert kénytelen vagyok átlátni a központi bizottság szavai szerint azt, miszerint ez csak a parancsoló szükség igénylése következtében történik. Midőn azonban megnyugszom abban, hogy az úrbéri kártalanítási pótlék a királyhágóntúli kerületben is 9% legyen, kötelességemnek tartom figyelmeztetni a t. házat egy más parancsoló szükségre, a mely abból áll, hogy hazánknak ama kerülete — melynek a nehéz napokban szenvedéseire fátyolt akarok borítani, melynek anyagi elmaradottságát nem emlitem fel, nem akarva bővebben kiterjeszkedni arra, miszerint épen ezen országrészben lett volna ama nehéz napok elmúlása után legelső szükség, hogy a birtokosok a kellő befektetéseket j'ószágaikba megtehessék — (Igaz •) kapja meg végre úrbéri kártalanítását: mert ez hazánknak egyetlen része, melyben a birtokosok máig sem kapták kézhez földtehermentési kárpótlásukat, s mely most e szakasznál fogva nagyobb adóval terheltetik. E tárgyban, t. ház, e törvényben intézkedni nézetem szerint nem lehet; nem is az tehát kérésem a t. házhoz, hogy Erdélynek vagy helyesebben hazánk királyhágóntuli kerületének ama nevezetes fájdalma orvoslást ezen törvényczikk által nyerjen ; kérésem csak az, hogy indokából ezen törvényczikknek, melyben Erdélyre nézve az úrbéri kárpótlási százalék a magyarországival egyenlősittettik, mondassék ki a t. ház által azon óhajtás, hogy Erdély viszonyai az úrbéri kárpótlás valóságos megkapása szempontjából is azonosittassanak a haza többi részeiével. Ebből kifolyólag, bátor vagyok a következő határozati javaslatot a t. ház figyelmébe és méltánylásába ajánlani. (Halljuk ! Olvassa :) „Határozati javaslat a királyhágóntuli részek úrbéri kármentesítése pótlékának a földadóra vonatkozó törvényjavaslat 2-ik szakaszában elhatározott felemeltetése indokából. Felhívja ezennel a képviselőház a minisztériumot erélyes intézkedésre a végett, hogy az úrbéri kártalanitás munkája, az államkötvényeknek kiadása végre az országnak királyhágóntuli részeiben is vitessék keresztül minden fokozatain és minél előbb fejeztessék be." (Helyeslés.) Ezen határozatot, t. ház ! hosszasan indokolnom, azt hiszem, nem szükséges. Igen sok ellenvetés tétethetnék ellene különösen azon szempontból, hogy az erdélyi urbarialis viszonyok nehezebbek, ott ezen körülmények fejletlenebbek, hogy Erdély a kártalanítási összegekkel ; ÜLÉS. (Július 6. 1868.) talán még most is hátrányban van. Mindezekkel szemben, t. ház! csak kettőt bátorkodom megjegyezni : egyik az, hogy Erdély adóképtelenségének, ha e szóval akarunk élni, egyik fő oka épen az, hogy ama legtöbbet szenvedett országorész mindenek közt legutoljára kapja meg a kártalanítást, melynek alapján anyagilag felemelkedhetett volna; és másodszor azt vagyok bátor megjegyezni, hogy tudom , hogy a királyhágóntuli kerület úrbéri viszonyai súlyosabbak, rendezetlenebbek, mint az ország egyéb részeiben levők, de egyszersmind ki kell mondanom azon meggyőződésemet is, hogy az úrbéri kárpótlás ki nem adatásának oka a múlt kormány alatt nem az volt, hanem az, a mit egy épen most vizsgálat alatt álló, botrányosan nevezetes ügy bizonyosan be fog igazolni, hogj^ ez országrész kárára, hivatalnokok és nem hivatalnokok, egyesek akarták húzni halasztatni e kártalanítási ügyet, azért, hogy ők ezen czim és ürügy alatt az országot minél inkább kipióczázhassák. Miután remélni lehet, hogy ezen körülmény jövőre nem fog fenállani, bátor vagyok ezennel határozati javaslatomat a t. háznak benyújtani azon meggyőződéssel, hogy e javaslat elfogadásában maga a magas kormány is semmi alienumot látni nem fog. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A mi az erdélyi úrbéri kárpótlásokat illeti, erre nézve a minisztérium részéről meg van téve mindazon intézkedés, mi azok gyorsítását, siettetését eszközölheti. Kétszerezve vannak úgyszólván azon hatóságok, melyek azzal foglalkoznak, és bizonyára nem a magyar minisztérium hibája . . . Tisza László: Ezt nem is állítottam ! Lónyay Menyhért pénzügyminiszter:... és mulasztása, hogy ez még eddig be nem fejeztetett. Az intézkedések meg vannak téve, és ugy hiszem, egy év múlva teljesen be lesz ez fejezve ; éá e részben akár méltóztatnak határozatot hozni, akár nem, a minisztérium mindenesetre teljesíteni fogja kötelességet. (Atalános tetszés.) Vállyi János : Midőn a t. képviselőház a jelen költségvetés tárgyalása alkalmával azon követendő utat méltóztatott választani, hogy előbb a jövedelem kiszámítása, illetőleg megállapítása terére lépjen, veszem magamnak azon szabadságot, hogy ezen 2-ik szakaszra nézve módositványt terjeszthessek elő; tehessem pedig ezt azért, mert kétségtelen az, hogy ezen második szakaszban megállapított földteher oly magas, melyhez hasonló más államokban nem található, többszörösen elismervén e házban ugy a jobb, mint a bal oldalról több képvistdőtársam, hogy ez már oly magas, mely valóban elviselhetlen és magát a tőkét támadja meg. Allamgazdaságilag nem helyesel-