Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-254

286 CCLIV. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Júliusé. 1868.) tam volna, valótlan; s azt állítom most is. Igaz, hogy mindaddig, mig ezen közösügyi operatum a 67-es bizottság elé terjesztetni rendeltetett, sőt még akkor is, midőn az határozati javaslat formában a ház elé terjesztetett, rá szavaztam. {Nevetés.) Errare humánum est, elismerem; de ez még akkor nem volt törvényjavaslat. (Nevetés a jobb oldalon.) Még akkor benne volt azon két alapföltétel, mely engem megnyugtatott és melylyel meg tudtam nyugtatni választóimat. (Derültség) Nem akarok hosszas lenni; különben ezen eljárásomat épen a t. túlsó oldal pártconferentiáján is, midőn utolszor volt szerencsém ott jelen lenni, a menynyiben tőlem telt, kifejtettem. Csak azon két alapfeltételre emlékeztetem , melyek mindig hangsulyoztattak, melyekkel azokat, a kik kételyeket támasztottak a munkálat ellen, mindig capacitálni és megnyugtatni akartak. Az első feltétel, a 24. szakasz, igy hangzott : „Kijelentjük azonban ünnepélyesen, hogy mind ez életbe nem léphet mindaddig, mig Magyarország teljes alkotmánya tettleg életbe nem lépett." A második feltétel pedig ez volt : „Kijelentjük, hogy életbe nem léphet, mig ő felsége többi tartományai alkotmányos életet nem nyernek." (Felkiáltások jobbról : Ez mind megtörtént !) Midőn ezen határozati javaslat törvényjavaslat alakjában a ház asztalára tétetett és ezen két alapfeltétel mellőzve lőn, örömmel kaptam az alkalmon, hogy régen táplált meggyőződésemet követve, azon párttól elszakadjak. (Felkiáltások jobbról : Helyesen !) Pulszky Ferencz : (Nagy zaj. Jobbról : Halljuk! Halljuk! Felkiáltások balról: Nem szólhat! Mások: Halljuk! Halljuk!) T. ház! Miután Beniczky képviselőtársam azon kifejezést, melyet első fölhevülésében használt, visszavette. . . . Domahidy Ferencz : Nem vette vissza! (Elénk fölkiáltások : Igenis visszavette!) Pulszky Ferencz : . . . miután a maga eljárását ugy qualificálta, hogy azt meggyőződése szerint, miről soha sem kétkedtem, tökéletesen igazolta, a nélkül, hogy állításaimat erőtlenitette volna : azt gondolom, hogy ezen incidensnek vége van. (Helyeslés.) Berzenczey László : Soha sem állottam fel oly a propos, mint most. midőn Pulszky Ferencz után szólok, és csak arra kérem őt, számüzetési társamat, ne nézzünk arra, mit és minőket tettünk ? mert akkor meg nagy utat fogunk tenni, és sokról fogunk beszélni olyanról, mit a világ különböző részeiben épen Pulszky úr nyílt helyeken beszélt. Uraim! én tán fogok komolyan szólani a tárgyhoz. (Derültség.) A miniszter úr azt monda, hogy ezen a tárgyban nem lehet kedélyesen beszélni ; én tehát a komolyságot megtartom a lehetőségig ; mert vannak tárgyak, melyeknél az ember meggyőződése ellen jó képet csinál : bonne mine au mauvais jeu. Tudom tisztelni a statusbölcseséget. A mi bölcseségünk régen az volt, hogy a mi atyáink védték a hazát becsületükkel, verőkkel; a mostani statusmaxima, mjt, látom, haza hoztak sokan a delegatióból, az alkotmányvásár pénzzel. Pulszky úr hozott haza egy elvet és e házban ki is monda, t. i. Cobden szerint. Ha nem lett volna államadósság és annak következtében meg nem rázkódott volna az osztrák birodalom, Pulszky Ferencz soha se jött volna haza. Pulszky Ferencz : Sem Berzenczey! Berzenczey László : Sem Magyarország vissza nem nyerte volna szabadságát. Soha sem hittem volna, hogy Pulszky vagyakárki Magyarországban vagy akár Ausztriában áldja az államadósságokat, mint a szabadság megmentőjét. (Derültség.) Mi hazánkat, alkotmányunkat, a melyet atyáink vérrel és karddal védelmeztek, most megvásároltuk : mert fizetjük az adósságot. (Igaz ! Ugy van! a bal oldalról.) Mondják, rég lejárt a Brennusok ideje, hogy kardot vessünk a serpenyőbe: hanem annyit én is hallottam legalább, habár nem is voltam kenyeres pajtása Cobdennek, hogy a hol nincs, ne kereas (Derültség), hogy ne terheld magadat több adóssággal, mint a mid van, mert ha nem fizetsz, akkor ebül jársz. (Derültség.) Ezt tanultam. Továbbá láttam, hogy mig sok uraink, kiknek külföldön nagy creditjök volt, ezt igénybe is vették és nagy szerepet játszottak, azalatt otthoni birtokuk elpusztult. (Derültség.) Hogy mi a külföld előtt hitelt nyerjünk, költségvetésünk szerint mondják, hogy nincs deficit; aztán mégis, mikor 100 millióból marad 18 millió, ez már magában nagy deficit. (Közbeszól is a jobb oldalról : Az nem áll!) Azt mondják, mit beszél Thiers. Thiers beszél bevételről és kiadásról, a mit Francziaország maga bevesz és kiad; holott mi eddig csak kiadásokról beszéltünk és beszélünk, melyeket mások számára ineassálunk, (Helyeslés bal felöl), és a melyeket hadügyre, államadósságra, földtehermentesitésre százból 82 millióig már meghatároztak. Mondhatják tehát sokan, mire való az egész bajlódás a költségvetéssel ? hiszen tudjuk, hogy ugy sem jutunk czélhoz. Ezen okoskodás ugyan állana; hanem én azt mondom, hogy jobb tisztán kitenni a dolgot. Megengedem, talán ezen az utón nagyon gazdagok leszünk; én legalább tapasztaltam, hogy mikor az emigratióból hazajöttem, a kapunál mindjárt elém tartották az adóczédulát. (Derültség.) Én ugy látom, hogy a pénzügyi bizottság