Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-252
CCLII. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1. 1868.) 257 még pedig nem a mi részünkről: meg nem botránkoztam pedig azért, mert tudtam, hogy az általam igen t. szónok csak hatást akart előidézni e megemlítés által, jól tudván, hogy nem fogja azon hatást elérni, hogy ha Dózsát emliti, mint ha említi Horát és Gloskát, a mennyiben ezek nem magyar nemzetségnek voltak. (Zúgás, zaj.) Nem volt szándékom ez iránt felszólalni, s csak azért teszem, hogy nyilvánítsam, miként azon, ha valaki bármi nézetét nyiivánitja e tisztelt házban, megbotránkozni nem szoktam. Ezt előreboesátva, áttérek Besze János képviselő út azon állítására, miszerint a törvényeket, s az 1867-diki törvényeket tisztelni kell, miután 1848-ban is az kívántatott, s az 1848-dik törvények meg nem tartása szigorúan meg is büntettetett volna : és azt mondom, hogy a törvényt igenis tisztelni kell; de e tisztelet afenálló törvény megtartásában, vagyis teljesitésében, nem pedig abban áll, hogy az, ki a törvényt nem tartja jónak, ne igyekezzék, ha ugy kívánja, népgyűlések utján is annak megmásitására törekedni. (Folytonos nagy nyugtalansága Tudnék én például felhozni, és pedig törvénykönyvünkből, oly törvényeket, melyekről, mint alaptörvényekről, azt rendelte a törvényhozás, hogy még megvitatás tárgyát sem képezhetik soha: „neque unquam in pertractationem sumi possint." És mi történt ? Az egész világ izgatott ellenök 1827., kiválólag pedig 1836. óta, mig 1848-ban sikerült tényleg meg is változtatni azokat; és azt hallottam itt e t. házban több ízben nyilvánítani, hogy mindenki örül azon törvények megszűntének. Ha tehát valaki ily ügyben népgyűlést tart, az ez által még biint egyátaíában el nem követ, legalább alkotmányos országban nem. Mindaddig, mig az iratokat, melyeket t. Simonyi Ernő képviselőtársunk megkívánt tekinteni, e t. ház asztalán nem látom, nem tudom ugyan tisztán megítélni, mi van az ügyben; ha azonban az, mit Hodosiu képviselő társam kiemelt, hogy t. i. a félegyházi biró meghagyta az egyik katonának nyíltan, hogy egy bizonyos embert lőjön agyon, ha, mondom, ez áll, mit pedig a t. belügyminiszter xír tagadásba nem vett : akkor csakugyan áll az is, a mit Csanády képviselőtársunk mondott, hogy ez gyilkosság. (Zaj.) Engedelmet kérek. (Nagy zaj.) Ha ez így van, akkor nem egyéb az gyilkosságnál, mert fel lehet tenni, (A zajban szólót alig érteni) hogy a biró magán boszuból, irigységből, magán üldözési szándékból agyonlövetett egy embert, kinek, meglehet, adósa is volt, s így halála által fizetési vagy más kötelezettségeitől is szabadult. Egyébiránt, bár mennyire különbözők legyenek a nézetek ezen ügyben, egyben, hiszem, hogy a t. ház nézetével találkozandom. (Felkiáltások : Scha! Soha!) Engedelmet kérek : hodie mihi, cras KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 , s . VIII. J tibi; s azért ugy vélek találkozni a t. ház többségének véleményével, ha azt állítom, hogy ártatlan embereket, minőknek a hódmezővásárhelyi elzárt 40 vagy 50 honpolgárt a t. belügyminiszter úr világos nyilatkozata szerint is tekinteni kell, alkotmányos országban egy pár hétre elzárni a nélkül, hogy csak biró elé is állittatnának, mint az a belügy ér úr nyilatkozatából szintén kétségen kivül kiderül, csakugyan nem szabad. Ha tehát alkotmányos országban csakugyan egyszerűen elzárni ártatlan embert nem szabad; és ha mégis 40 — 50 ember Hód-Mező-Vásárhelyt a t. belügyminiszter xír nyilatkozata szerint elfogatott, de bűnösnek nem találtatván, a csongrádmegyei alispánhoz intézett miniszteri rendelettel szabadon bocsáttatni rendeltetett: ennek ugyan alkotmányos országban történni nem kellene; és ezért a hivatkozás Caraffára vagy Haynaura Csanády képviselő úr részéről nem lehet feltűnő. (Elénk fölkiáltások: Bachra és Schmerlingre tessék hivatkozni! Csuk Bachra hivatkozzék biztos itr, ki a muszkákat az országba bevezette! Nagy zaj.) Tehát Bach idejében —• hogy hallják azon urak, kik mindig a Bach idejét szokták felemlíteni — Bach idejében történhetett az elzáratás politikai utón, mert akkor nem éltünk alkotmányos időket, mert Bach soha sem állította, hogy 6' alkotmányosan kormányoz országgyűlés mellett. (Elénk fölkiáltások : On azon idő után kívánkozik .' Zaj. Elnök csenget.) Akkor minden tisztviselő- tekintet nélkül az érvényen kivül helyezett hazai törvényekre, épen ugy hódolt az absolut hatalom által kiadott rendelvényeknek, mint a hon | minden más polgára is, ki kivándorolni nem ki! vánt. (Nevetés) Biztos vagyok aljban, hogy alkotmányos formák közt ily elzáratásoknak történni nem szabad; ha azonban azt méltóztatnának talán felhozni, hogy nincs alkotmány jelenleg, hogy az megszűnt, vagy fel van függesztve, vagy tán soha nem is volt: akkor igenis nem szólok az ellen, hogy annyi ártatlan hódmezővásárhelyi ember fogva tartatott; de mindamellett azoknak, kik ezen eljárást pártolják, csak azt kívánom, kogv hasonló esetbe ne jöjjenek, hogy t. i. ők is ártatlanul el ne zárassanak s azután utólagosan hetek mulvé szabadon bocsáttassanak. (Nagy zaj.) Csiky Sándor : T. ház! Megvallom, hogy a fenforgó tárgyban oly véleményt mondani, mely minden tekintetben megállhasson, nem lehet : nem lehet pedig felfogásom szerint azért, mert a tényállást csak azon okmányokból volnánk képesek felismerni, melyek ezen fenforgó kérdésekre vonatkoznak, s melyek felderítenék, hogy mi oka, hogy egy embert már agyon is ütöttek Félegyházán? mi, oka, hogy még most is többen fogva vannak ? Ezen okmányok elolvasása után történhetnék, hogy meggyőződvén, azon véle33
