Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-252
256 CCLII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1. 1868.) gyalás tovább folytattatott és több dolgok is hozattak elő, melyek szorosan nem ide tartoznak, nehogy, midőn talán szavazásra kerül a dolog, azon szavazatok, melyek egyik vagy másik részről, talán részemről is adatni fognak, félreértethessenek : kénytelen vagyok részemről az álláspontot, melyet e kérdésben elfoglalni óhajtok, pár szóval röviden körvonalozni. Az első dolog, a mi itt a vitába belevonatott, azl867-iki törvényeknek kérdése belevonatott oly modorban, mely ellen nekem is okvetlenül fel kell szólalnom. De nem fogok hosszasan ellene tiltakozni, mert meg vagyok róla győződve, hogy bármit mondott is azon képviselő xír, e ház többsége bizonyosan azon tekintetben nem lehetett vele egy értelemben, és jelesen a ház többsége nem zavarhatja, és nem zavarhatta össze azon különbséget, mely van a között, hogy az ember bizonyos törvényt, ha rosznak tartja is. teljesítsen, tiszteljen és meg ne sértsen, bár azért megváltoztatására minden alkotmányos utón törekszik, és a között, hogy ha valaki a törvénynek ellene szegül. (Helyeslés.) A második, a mire nézve fel akartam szólalni, az, hogy itt többen a szónokok közül kapcsolatba hozták a félegyházi eseményt a demokrata körök kérdésével. Én részemről azt hiszem, hogy ezen két dolgot kapcsolatba hozni nem lehet. Én e kettőt tökéletesen külön álló két dolognak tekintem, és igy is kell. hogy tekintsem : mert ha a kettő kapcsolatban lenne hozva részemről, valósággal nem is tudnám, mikép szavazzak, miután a demokrata körökre nézve, miként nézetemet már el is mondottam, hiányozni látom a jogi alapot a kormány eljárásában, a félegyházi esetet illetőleg pedig meg kell hogy mondjam egyenesen és őszintén, hogy arra, hogy a kormány eljárása roszaltassék, semmi alapot nem találok: (Helyeslés) mert én azt gondolom, hogy a kormánynak, melynek kötelessége a rend fentartása. meg kell lennie azon jogának is, hogy a hol nézete és hite szerint a rend megzavartatott, vagy a hol oly lépések történtek, melyek a törvény értelmével ellenkezőleg a rend megzavarására vezetnének, meg kell, mondom, hogy legyen joga arra, hogy ott. hol meggyőződése szerint ily rendzavarás történt, azt, a mi a rend fentartása érdekében szükséges, megtehesse; de a kormánynak, midőn ily lépéseket tesz, természetesen kötelessége az, hogy a hite szerint fölmerült hibát vagy bűnt a törvényes biró által megvizsgáltassa és a törvényes biró ítéletére bízza. A félegyházi esetben pedig, mint az itteni tárgyalásokból meggyőződtem, az történt: mert mindazok, kik annak részesei valának, törvényes vizsgálatnak vettettek »lá és a törvényes bíróság által ítéltettek el részben, részben a törvényes bíróság Ítélete alatt állanak. Én pedig azt hiszem, hogy a bűnöst vagy nem bűnöst kimondani, az Ítéletet meghozni sem a kormánynak, sem a képviselőháznak nem feladata. (Helyeslés.) A kormány feladata, birája elé állíttatni azt, a ki vádoltatik; a képviselőház feladata, őrködni, hogy senki birája elől el ne vonassék, s azon esetbén, ha elvonatott, a kormányt feleletre vonni. (Helyeslés.) En épen azért, mert e szempontból indulok ki, s mert tisztelem a birói hatóság jogkörét, egyátalában ítéletet mondani a felett, a mi Félegyházán történt, nem szándékozom ; nem szándékozom, mint itt egy képviselőtársam tévé, nagy és hangzatos szavaktól a falakat viszhangoztatni; én nem mondok véleményt abban, hogy kit ér a felelősség azon elömlött vérért, mely, fájdalom, ott elontatott, mert minden polgárvér, a melynek ily módon kell elfolynia, okvetlenül fájdalmas; de azt is a vizsgálatnak kell kideríteni, hogy kiknek lelkére szálland e vér : a jogkörén tul ment kormányéra-e. vagy a lelkiismeretlen izgatók lelkére? (Helyeslés.) Ezek után Nyáry Pál véleményéhez csatlakozom, s kérem at. házat, hogy napirendre áttérni méltóztassék. SzáSZ Károly : T. ház! Miután a dolog érdemére nézve Nyáry Pál és Tisza Kálmán képviselőtársaink véleményét tökéletesen magamévá j teszem, szívesen elállanék jogomtól a szóláshoz, ha egyetlen egy szóra reflectálni kötelességemnek nem tartanám. Miután az egyik részről Haynau, Caraffa, a másik részről Hóra és Gloska hozatott fel, és én ezen hivatkozásokat egyaránt ildomtalanoknak tartom mind az egyik, mind a másik oldalról : mindazáltal nem voltam elkészülve arra, a mit Hodosiu képviselő úr mondott, s a mit szó nélkül hagyni, bár csak legegyszerűbben és legrövidebben, mulasztásnak tartanék. Azon, t. ház, hogy több képviselőtársunk Asztalos Jánost a fönforgó ügyben pártolás alá veszi, csak szomorúan mosolyogni tudok. Sinionyí Ernő : Ki veszi pártolás alá? . SzáSZ Károly : De azon, t. ház, hogy Magyarország képviselőházában Hóra és Gloska nevei dicsőséggel emlegettetuek, s tettöket, lázadásukat igazolni törekszik némely képviselő, Magyarországnak képviselője : azon, t. ház, nem szomorúan mosolygok, hanem szabad legyen egyszerűen nyilvánítanom a magam részéről, nem tehetem legnagyobb erőfeszítéssel is, hogy azon meg ne botránkozzam. (Helyeslés. Zaj.) DobrzánSZky Adolf : T. ház ! Ha a Hóra és Gloska felemlitésén megbotránkozott előttem szóló, arról nem tehetek ; de én ezen bizony nem botránkoztam meg, (Felkiáltások: Azt ugyan elhisz-^ szűk!) mondom, nem botránkoztam meg akkor sem, midőn először hozatott föl a Hóra és Grloska neve,