Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-252

256 CCLII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1. 1868.) gyalás tovább folytattatott és több dolgok is hozat­tak elő, melyek szorosan nem ide tartoznak, nehogy, midőn talán szavazásra kerül a dolog, azon szava­zatok, melyek egyik vagy másik részről, talán ré­szemről is adatni fognak, félreértethessenek : kény­telen vagyok részemről az álláspontot, melyet e kérdésben elfoglalni óhajtok, pár szóval röviden körvonalozni. Az első dolog, a mi itt a vitába belevonatott, azl867-iki törvényeknek kérdése belevonatott oly modorban, mely ellen nekem is okvetlenül fel kell szólalnom. De nem fogok hosszasan ellene tilta­kozni, mert meg vagyok róla győződve, hogy bármit mondott is azon képviselő xír, e ház több­sége bizonyosan azon tekintetben nem lehetett vele egy értelemben, és jelesen a ház többsége nem zavarhatja, és nem zavarhatta össze azon különb­séget, mely van a között, hogy az ember bizonyos törvényt, ha rosznak tartja is. teljesítsen, tiszteljen és meg ne sértsen, bár azért megváltoztatására minden alkotmányos utón törekszik, és a között, hogy ha valaki a törvénynek ellene szegül. (He­lyeslés.) A második, a mire nézve fel akartam szólalni, az, hogy itt többen a szónokok közül kapcsolatba hozták a félegyházi eseményt a demokrata körök kérdésével. Én részemről azt hiszem, hogy ezen két dolgot kapcsolatba hozni nem lehet. Én e ket­tőt tökéletesen külön álló két dolognak tekintem, és igy is kell. hogy tekintsem : mert ha a kettő kapcsolatban lenne hozva részemről, valósággal nem is tudnám, mikép szavazzak, miután a demo­krata körökre nézve, miként nézetemet már el is mondottam, hiányozni látom a jogi alapot a kor­mány eljárásában, a félegyházi esetet illetőleg pe­dig meg kell hogy mondjam egyenesen és őszin­tén, hogy arra, hogy a kormány eljárása roszal­tassék, semmi alapot nem találok: (Helyeslés) mert én azt gondolom, hogy a kormánynak, melynek kötelessége a rend fentartása. meg kell lennie azon jogának is, hogy a hol nézete és hite szerint a rend megzavartatott, vagy a hol oly lépések történtek, melyek a törvény értelmével ellenkezőleg a rend megzavarására vezetnének, meg kell, mondom, hogy legyen joga arra, hogy ott. hol meggyőző­dése szerint ily rendzavarás történt, azt, a mi a rend fentartása érdekében szükséges, megtehesse; de a kormánynak, midőn ily lépéseket tesz, termé­szetesen kötelessége az, hogy a hite szerint fölme­rült hibát vagy bűnt a törvényes biró által megvizs­gáltassa és a törvényes biró ítéletére bízza. A fél­egyházi esetben pedig, mint az itteni tárgyalások­ból meggyőződtem, az történt: mert mindazok, kik annak részesei valának, törvényes vizsgálatnak vettettek »lá és a törvényes bíróság által ítéltet­tek el részben, részben a törvényes bíróság Ítélete alatt állanak. Én pedig azt hiszem, hogy a bűnöst vagy nem bűnöst kimondani, az Ítéletet meghozni sem a kormánynak, sem a képviselőháznak nem feladata. (Helyeslés.) A kormány feladata, birája elé állíttatni azt, a ki vádoltatik; a képviselőház feladata, őrködni, hogy senki birája elől el ne vonassék, s azon esetbén, ha elvonatott, a kormányt feleletre vonni. (Helyeslés.) En épen azért, mert e szempontból indulok ki, s mert tisztelem a birói hatóság jogkörét, egyátalában ítéletet mondani a felett, a mi Félegyházán történt, nem szándéko­zom ; nem szándékozom, mint itt egy képviselő­társam tévé, nagy és hangzatos szavaktól a fala­kat viszhangoztatni; én nem mondok véleményt abban, hogy kit ér a felelősség azon elömlött vér­ért, mely, fájdalom, ott elontatott, mert minden polgárvér, a melynek ily módon kell elfolynia, okvetlenül fájdalmas; de azt is a vizsgálatnak kell kideríteni, hogy kiknek lelkére szálland e vér : a jogkörén tul ment kormányéra-e. vagy a lelki­ismeretlen izgatók lelkére? (Helyeslés.) Ezek után Nyáry Pál véleményéhez csatla­kozom, s kérem at. házat, hogy napirendre áttérni méltóztassék. SzáSZ Károly : T. ház! Miután a dolog érdemére nézve Nyáry Pál és Tisza Kálmán kép­viselőtársaink véleményét tökéletesen magamévá j teszem, szívesen elállanék jogomtól a szóláshoz, ha egyetlen egy szóra reflectálni kötelességemnek nem tartanám. Miután az egyik részről Haynau, Caraffa, a másik részről Hóra és Gloska hozatott fel, és én ezen hivatkozásokat egyaránt ildomta­lanoknak tartom mind az egyik, mind a másik oldalról : mindazáltal nem voltam elkészülve arra, a mit Hodosiu képviselő úr mondott, s a mit szó nélkül hagyni, bár csak legegyszerűbben és legrövidebben, mulasztásnak tartanék. Azon, t. ház, hogy több képviselőtársunk Asztalos Jánost a fönforgó ügyben pártolás alá veszi, csak szomo­rúan mosolyogni tudok. Sinionyí Ernő : Ki veszi pártolás alá? . SzáSZ Károly : De azon, t. ház, hogy Ma­gyarország képviselőházában Hóra és Gloska nevei dicsőséggel emlegettetuek, s tettöket, lázadá­sukat igazolni törekszik némely képviselő, Ma­gyarországnak képviselője : azon, t. ház, nem szomorúan mosolygok, hanem szabad legyen egy­szerűen nyilvánítanom a magam részéről, nem tehetem legnagyobb erőfeszítéssel is, hogy azon meg ne botránkozzam. (Helyeslés. Zaj.) DobrzánSZky Adolf : T. ház ! Ha a Hóra és Gloska felemlitésén megbotránkozott előttem szóló, arról nem tehetek ; de én ezen bizony nem botránkoztam meg, (Felkiáltások: Azt ugyan elhisz-^ szűk!) mondom, nem botránkoztam meg akkor sem, midőn először hozatott föl a Hóra és Grloska neve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom