Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-251

230 CCLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 30. 1868.) nagy vasutakra, gőzhajókra, a melyet a közúti vaspályára; vagy pedig viszont. S igy pártolom Bónis képviselőtársam indítványát. SomOSSy Ignácz: Zsedényi képviselőtársunk felállította számításának alapjául a jelen börzei folyamot, felállította a jelen nagy jövedelmet, s felállította, hogy mindezek állandó jövedelmek, s ezen, szerinte, állandó jövedelemhez képest tette számítását. Ebben van csalódása : mert a jövedelmezés e vállalatnál a eoncurrentiától függ. Mér is példáját látjuk, hogy az omnibusoknál elkezdődött az árleszállítás, s ha e leszállítás folytattatik, idővel fél annyira is leszállhat a jövedelem ahhoz képest, a melyen most az adókiszámítás történt; a jelen jövedelmet tehát irányadóul venni nem lehet. Én e tekintetben nem a jelen pillanatból indulok ki, hanem azon közhaszon tekintetéből, melyet minden ily vállalat a hazában előidéz. íme az adótörvényjavaslatban ajánltatik, hogy a ki uj házat épit, 10 évi adómentességet nyerjen. Hogy fér össze két ily különböző nézet, hogy az építkezési vállalkozásnak protectio nyujtatik, a közlekedési vállalat pedig ugy meg van terhelve adóval, hogy lehetetlenné tétetik, ha nem is Pesten, de más vidéken, az ily üzlet felállitása ? Én ezt az államra nézve károsnak tartom, épen oly károsnak, mint annak eljárását, a ki meg nem metszi szőlőjét azért, hogy egész termését egyszerre megkapja, s erét metszi további jövedelmeinek. így fojtja meg a terhes adó a hason vállalatokat, és nyakát szegi annak, hogy jövőre mások is vállalkozva, az államnak uj adóforrásokat nyissanak. Pártolom Bónis képviselőtársunk indítványát. Várady Gábor : T. ház ! Zsedényi barátom egy speciális esetet hozott fel állitásainak támogatására, nevezetesen Pest városban a közúti vaspályának példáját emiitette ; azonban t. barátom figyelmét bizonynyal nem kerülte ki, hogy itt nem a pesti közúti vaspályáról van szó, hanem az egész országban létesítendő ilynemű vasutakról. Azonban a pesti példa kivételes eset. Ha módositványt adott volna be t. barátom Pest városra vonatkozólag, elkülönönözve az ország többi részeitől, akkor ehhez inkább hozzászólhatott volna; azonban miután nem lehet Pesten létező kivételes esetet az egész országra alkalmazni: én Bónis képviselőtársam módositvái^rát már azon okoknál fogva is, a melyeket Kováeh László és Ivánka Imre képviselőtársaim fölemlitni méltóztattak, pártolom. Lónyay Menyhért pénzügy ér: Kötelességemnek ismerem ezen tárgyra nézve a szavazás előtt röviden kifejteni nézeteimet. Atalában. t. ház, a pénzügyérnek helyzete mindig igen nehéz, nehéz különösen olyan tárgyaknál, hol bizonyos engedélyek, bizonyos kedvezmények kívántatnak, melyek, miután az államjövedelmeket csonkítják, a pénzügyeméi ellenzésre találnak; különösen nehéz ez a jelen esetnél, mikor egy régi tisztelt barátom indítványa ellen kell szólanom, és kijelentenem, hogy ahhoz nem járulhatok. Ugyanis azt hiszem, hogy akkor teljesiti a pénzügyminiszter kellőleg kötelességét, ha mindenekelőtt az államkincstár érdekeit az igazsággal és méltányossággal megegyezőleg kívánja érvényesitni. [Helyeslés.) Minő esetekben lehet nézetem szerint a rendes szabályok alól kivételeket tenni, engedélyeket adni ? Mint az eddigi vitatkozások és határozatok is mutatják, mindig azon nézetet nyilvánitám, hogy a szabály és törvények alóli kivételek és engedélyek csak ott adhatók meg, hol a szoros alkalmazás folytán aránytalanság vagy túlterhelés áll elő, hol tehát az adótörvény szoros végrehajtása bizonyos igazságtalansággal jár. Ez az egyik eset. A másik eset, a hol elengedéseket vagy kivételeket lehet tenni: midőn valamely nagyobb, magasztosabb czél tekintetéből, vagy oly bizonyos közérdekű vállalatok pártfogolásáról van szó , melyek azon czélokat mozdítják elő, melyeket létesíteni az állam feladata lenne. Minden más esetben kénytelen vagyok minden kedvezmény ellen felszólalni. Méltóztassék a t. ház tekintetbe venni, hogy ha most, midőn rendes háztartástalakítani, kivált a.j'elen kürülmények közt, amúgy is nehéz feladat, minden egyes esetben, hol az sürgettetik, kivételeket tenni igen nehéz lenne, mi lenne ily eljárásnak következménye ? Az egyes kisebb-nagyobb engedmények, egyszer ötven, másszor százezrekre menők, mit eredményeznének ? Nem mást, mint hogy vég eredményben oly nagy összegre mennének, mely mellett rendes államháztartást vinni nem lehet, s végre meghiusitanák azon reményt, hogy a közvetett adók természetszerű emelkedése folytán az egyenes adókat nem sokára mérsékelni lehetne. Nem arról van itt szó, hogy ezen közúti pályának adandó engedmény nagy-e vagy kicsiny ? hanem arról, hogy ez minden esetre az állam jövedelmeit bizonyos tekintetben csonkítani fogja. Egy tekintetben indokolva van e bizonyos engedmény, s ezért hozta javaslatba a minisztérium, hogy a jelenben fenálló bélyegszabályok szerinti illetékek a közúti pályákra nézve jövőre felére szállíttassanak le; és ez ugyanazon tekintet, melyet Bónis Sámuel képviselőtársunk felhozott. Mig ugyanis más vállalatok, mint a vasutak, gőzhajók stb., a melyek szállítással foglalkoznak, szélesebb körűek, hosszabb vonalakra terjednek ki. ennélfogva az általok kiadott jegyek