Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-251

CCLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 30. 1868.) 331 nagyobb összegekről szólanak, addig ezen pályák kisebb terjedésre vannak szorítva, s ha azon vállalatokkal egyenlő mérték szerint adóztatnának meg, aránytalanul terheltetnének. Ez volt az indok, melynél fogva a minisztérium javaslatba hozta a fenálló bélyegilletéknek leszállítását, még pedig a szabályszerű tétel felére. Azokra nézve, a miket t. képviselőtársam Kovách László előhozott, meg kell jegyeznem, hogy itt nem arról van szó, hogy valamely jövedelem megadóztassák, hanem arról, hogy bélyegadóilleték fizettessék, a melynek mindenki alá van vetve, ki valamely okmányt kiállít, hirdetéseket közzé tesz vagy jegyet használ. A bélyegiíieték alól ennélfogva az ilyen vállalatokat sem lehet felmenteni. Meg kell jegyeznem e tekintetben, hogy én indokoltnak látom ezen bélyegilleték alá vételt. Azon ok, hogy az omnibus-vállalatok nem fizetik azt, itt nem alkalmazható: mert kikre alkalmazható ezen bélyeg, az ily jegyek után kiszabott illeték? Azon vállalatokra, melyek privilegialis állással bírnak, mint a gőzhajó, vasutak s a közúti vaspályák is — a. fővárosi 40 évre nyert kizáró szabadalmat, melynél fogva minden concurrentia ellen védve van — miután szabadalmok tartama alatt ugyanott pályát felállítani nem lehet. Tehát az omnibusokról vett hasonlat ide nem alkalmazható, miután ezeknél a szabad verseny áll fen. Ennélfogva egészen más azon indok, melynéífogva e közúti pályáknak bélyeget kell fizetniük. Egyébiránt osztozom azon nézetben, melyet Zsedényi t. barátom előhozott, miután a közúti vaspálya oly vállalat, mely oly kedvező körülményeknek örvend, hogy rövid ideje áll fel, mindamellett részvényei 300 °/

0-kal fentebb állanak, mint befizetési áruk volt; ez maga elegendő bizonysága annak, hogy a vállalat életképes. Rendkívül kedvező állapotba helyezett vállalatot pedig rendkívüli kedvezményekben részesíteni, nézetem szerint, nem feladatunk. (Helyeslés.) De legfontosabb ezen ügy megítélésénél az, hogy midőn ezen társaság alakult, midőn tehát még jövedelme mennyiségét nem tudta, tudva volt előtte, hogy a fenálló bélyegtörvény értelmében, minden utastól egy krajczár bélyegilletéket kell fizetnie. Tehát kérelmének jogi alapja sincsen. Elismervén azon körülményt, melyet t. barátom Bónis Sámuel előhozott, hogy t. i. lehetnek egyes városok, melyeknél ilyen kedvező körülmények nem állanak elő, mint pl. Debreezenben t a hol tehát ily pálya nem létesíthető, hacsak nagyobb kedvezményekben nem részesittetik: ily esetekben a törvényhozásnak mindig jogában áliand esetről esetre ilyen kedvezményeket adni. Azonban jelen esetben, nevezetesen a Buda-Pesten létező közúti vaspályákra nézve, ezt se méltányosnak, se a fönforgó körülmények közt czélszerünek nem tartom. Ennélfogva bátorkodom a szakasz eredeti szerkezetének elfogadását ajánlani. BÓniS Sámuel: T. ház ! Midőn indítványomat megtettem, azt leginkább azon elvre fektettem, mely elvet a közvetlen adókra nézve maga a központi bizottság is kimondott: hogy t. i. az igazságosság megkívánja, hogy hasonló adónemek között arányosság létezzék. Erre fektettem leginkább inditványomat; és igy teljességgel nem áll pénzügyminiszter urnák azon ellenvetése, hogy az államnak nincs módjában kedvezményi kivételeket tenni: mert ez nem kedvező kivétel, hanem ez terhelő kivétel. Van-e szüksége az államnak arra, hogy ezen alapelvből, t. i., hogy arányosság létezzék a hasonló adónemek közt, egy vállalatra terhelő kivételt tegyen? Hiszen, t. ház, más vaspályáknál 18 krt fizetnek azon jegyektől, mely jegyek mellett kilép az ember a vaspályára az indóházból, és ezen jegyekre semmi bélyeg sem vettetik, 50 krajczárig semmi bélyeg sem fizettetik. Tehát terhelő kivétel ezen vállalatra az V

4 kr. is. Zsedényi barátomnak nem kell bővebben felelnem, mert hiszen, ha ő minden vállalat jövedelmét a hirlapokban mondottak után azoknak apodictice vételével ítéli meg, akkor ily felállított ítéletre mitsem kell felelni. Én röviden csak azt mondom, hogy ha a ház hasonnemü vállalatoknál arányosságot nem követ, akkor az egyes vállalatok túlterhelésével megöli az egyes vállalatokat, és okvetlenül be fog következni az, hogy az adóképesség fog megszűnni, és akkor az állam nem fogja azon czélját elérni, hogy lehetőleg több jövedelmet vegyen be, vagy hogy ha ezen czélját el akarja érni, akkor a fenálló adóképességre kell kivetnie minden szükségletét. Lónyay Menyhért pénzügyér: Azon megjegyzésem van csupán, hogy jelenleg minden vállalat, mely utasokat jegyek bocsátása mellett szállít, különbség nélkül fizeti a bélyeget, még pedig a legkisebb jegytől is lkrt. Példákat hozok fel. A nagyszombati lóvonatu vaspályának is vannak kis utas-szállítási tételei és minden kisebb, 20 kron aluli jegyért fizet 1 krt. A dunagőzhajózási társulat, melynek hajói Pest és Buda közt járnak, s hol egy jegy ára 10 kr, fizet 1 kr. bélyeget; és igy minden egyes vállalat, mely ezekhez hasonló. Elnök: Kívánja-e a t. ház szavazás előtt felolvastatni a pénzügyi bizottság azon jelentését, mely Pest városa kérvényéről szól? (Nem kell! Tudjuk már!) Ha nem, kérem azon képviselőket, kik a 24. szakaszt a szerkezet szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szerkezetet fogadja el. Csengery Imre jegyző (olvassa a 25., illető-