Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-248

162 CCXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 25. 1868.) közé azt is, hogy valamely, a törvényes biró által I hozott Ítéletnek végrehajthatása fölött a ház ítél­hessen. Atalában a ház megadja engedélyét az iránt, hogy a vizsgálat megkezdethessék. Ekkor csak a felett itél, ha vajon azon vád, azon kereset, mely egyik vagy másik képviselő ellen intéztetik, nincs-e pusztán zaklatásból ellene intézve ? De az itélet­hozás és végrehajtás terén a képviselőház tagjai semmi privilégiumot nem vehetnek igénybe azon jogokon tul, melyek az állam egyéb polgárait megilletik. Tisztelt képviselőtársaim azon oldalon (a széhö bal felé mutatva) egyúttal áttértek azon, szerintem inparlamentalis térre, hogy önkénynek nevezték a bíróságnak eljárását és véleményt nyilvání­tottak az alkotmányos biróságnak törvényes utón hozott Ítélete fölött. Nem akarok erre nézve hosszabban kiterjedni; csak egyszerűen kénj^te­len vagyok kinyilatkoztatni, hogy én ily kifeje­zéseket nem tartok a parlamentáris illem szabá­lyaival megegyezőknek. {Elénk Jielyeslés a jobb | oldalon.) i Meglehet, vannak a t. képviselőház tagjai kö- i zött, kik azon meggyőződést táplálják, hogy a hozott ítélet a törvényekkel ellenkező, hogy a tör­vények alkalmazása a jelen esetben hibásan tör­tént. Nem akarom senki meggyőződési jogát két- | ségbe vonni, csak hogy maradjon ez az egyéni meggyőződés korlátai között, és ne akarja azt itt, mint a törvényhozás tagja, érvényesíteni. (Helyes­lés johb jelöl) Ma megtörtént, hogy egy képvi­selőtársunkat az esküdtszék elitélte, holnap meg­történhetik, hogy egy képviselőtársunkat az es- , küdtszék föl fogja menteni. Ha önöknek joguk ' van helyteleníteni az elmarasztaló ítéletet, akkor j a ház magának jövőre követelhetné azon jogot, hogy a fölmentő ítéletre is kárhoztató ítéletet mondjon vagy azt cassálja. (Élénk helyeslés a jobb oldalon. Nagy nyugtalanság a balon.) Egyébiránt a t. képviselő urak ma szintúgy, ! mint Simonyi képviselő úr tegnap, oly térre akar- j ták átterelni a diseussiót, melyre én a t. képviselő I urakat nem követhetem : azon térre t. i., hogy j az általam kiadott rendeletnek 82. és 83-ik szaka- j szait értelmezzem. Mindnyájan gyarlók levén, megtörténhetik, hogy valamely, nem csak a miniszter, hanem a legbölcsebb törvényhozás által alkotott törvény egyik vagy másik intézkedésében hibásan, ho­mályosan van fogalmazva. Ha homályosan van a | törvény fogalmazva, homályosan annyira, hogy a i törvénynek szavaiból a törvényhozónak intentióját } kimagyarázni nem lehet, ily esetekben szokásuk a j bíróságoknak a törvény applicatiőja előtt a törvény-! hozóhoz fordulni és azt intentiója iránt megkér­dezni. Ha a hétszemélyes tábla, mint az országnak legfőbb törvényszéke, mely hivatva van kétes ese­tekben mintegy decisió által a törvény hézagát, hiányát pótolni, a törvénynek applicatiója előtt kér­dést intézett volna hozzám, bizonyosan nem kés­tem volna intentiómat, melyet én a 82-ik és 83-ik szakaszokban letettem, nyíltan és határozottan közölni. Mihelyt azonban a hétszemélyes tábla nem tartotta szükségesnek ezen kérdést hozzám intézni, fel kell tennem róla, hogy vagy világos­nak tartotta a 82. és 83-ik szakaszokat, vagy leg­alább nem tartotta oly homályosoknak, hogy azokat per aualogiam legis ne tudta volna alkal­mazni. Mihelyt azonban az országnak legfőbb törvényszéke valamely concret esetben a torvényt annak tettleges applicatiója által magyarázta: : ne­kem, mint az igazság felelős Őrének, nem áll többé jogomban akár helyeslő, akár kárhoztató vélemény által az ország legfőbb alkotmányos törvényszé­kének praejudicálni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Nem akarom a drága időt több szóval elfe­csérelni. Higyék el a képviselő urak, hogy én az országra nézve lehető legnagyobb veszteségnek tartok minden perczet, melyet most mellékes kér­désekre pazarlunk el. (Zajos ellenzés a széhö hal ol­dalon .) Madarász József: Nem mellékes kérdés! Simonyi Ernő: A szabadság kérdése ! (Föl­kiáltások jobb ftlöl: Rendre, rendre! Hosszas zaj.) Elnök: (csenget): A szabályok értelmében van szerencsém a t. képviselő urakat megkérni, hogy a szónokot beszéde közben megakasztani ne méltóztassanak. (Élénk helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyminisz­ter : Befejezem észrevételeimet, t. képviselőház! és csak arra vagyok a ház némely tagjait bátor figyelmeztetni, hogy ha tiszteletben akarjuk tar­tatni saját jogainkat, arra az első követelmény, hogy példát mutassunk, miszerint más testületek­nek, alkotmányos testületeknek jogait is sértetlenül tudjuk és akarjuk föntartani. {Zajos tetszés a jobb oldalon.) Csiky Sándor : Midőn arról van szó, hogy törvényeket alkossunk oly tárgyban, melyben a nemzet törvényt még nem alkotott, vagy a meg­levő törvényeknek magyarázata vagy változtatása forog szóban, ha akkor a véleménykülönbségnél fogva pártok fejlődnek s még a képviselők is kü­lönféle pártokra oszolva öszpontosulnak, azt én igen természetesen szükségesnek is látom arra nézve, hogy oly törvények alkottassanak, me­lyek a nemzet geniusávaí, anyagi és szellemi jóllé­tével összehangzásban állanak ; hanem a fenforgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom