Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-248
CCXLV1I1. ORSZÁGOS ULES. (Jonias 2Ő. 1868.) n;g kérdést az én felfogásom szerint nem tekinthetem j pártkérdésnek. Ez, t. ház, nem pártkérdés, ez lenni vagy nem ; lenni kérdése. Ha a képviselőháznak egyes tagjai ! különféle politikai pártok érdekeinek és szeszélyei- j nek, üldözéseinek tétetnek ki és ahhoz képest kia- j datván, a hatalom oly kézben áll, melynél fogva egyeseknek nem lehet véleményüket az öveikkel ellentétbe állítani, s ezt nem tehetvén, a képviselőknek személyes bátorságuk s személyes szabadságuk lenne kitéve : ennek megóvási szüksége nem I pártkérdés többé. Azért én azt pártkérdésnek, mint ismételve mondom, nem tekinthetem. Mint olyan- | hoz szólok tehát hozzá, mely a t. háznak minden j egyes tagját egyaránt akként érdekli, miként ön- j állásuk és függetlenségük megóvása szükségéből j Itt nem pártokoknál fogva, hanem a dolgot, ugy j a mint az lényegében áll, felfogva kell itélni. < Ha, kérem, itt a fenforgó esetben az történt J volna, hogy Simouyi képviselőtársamnak tegnap i az igazságügyminiszterhez intézett azon kérdésére, ! hogyan érti ő az általa kiadott sajtópóttörvény- j nek 83-ik világos szavakból álló szakaszát? értei- j mezzé maga, miként érti ő azt, van-e ahhoz valami ; kétség férő? ha a miniszter ár e kérdésre határo- j z ottan nyilatkozik és az által megnyugtató nyilat- j kozatot tesz: azon esetben aggodalmam sokkal: kisebb mérvű volna. De mikor a t. ígazságügymi- j miniszter úr ma megjelenvén, első beszéde alkal- j mával e tárgyról mitsem szól, második beszédében ' pedig azt nyilvánítja, hogy miután már a hétsze- j mélyes tábla magyarázta, azt máskép, mint a | hogy világos szavakban azon pontban foglaltatik, ő neki többé hozzászólni nem lehet, mert a birói függetlenség föntartása mind ezen háznak, , mind ő neki akként áll érdekében, hogy ha az j megbontatnék, vész találná a hazát: mikor i így nyilatkozik: akkor lehetetlen, hogy aggodal- ; mamát eloszlattaknak tekinthessem: lehetetlen ; pedig azért, mert hiszen nézzük meg azon tör- 1 vényt, miként alkottatott az? Aigazságügyminisz- • ter meg volt bizva, hogy rendeletet, mely a sajtó I vétség esetében a birói eljárás alapjául szolgáljon, j kiadhasson. Ki is adott az igazságügy miniszter j egy rendeletet, világos szavú annak tartalma. A I hétszemélyes tábla s a biróság annak homlokegye- | nest ellenére itélt; és mégis mindamellett igazság- I ügyminiszter azt mondja, hogy ő ehhez többé nem j szólhat, ő ezt nem magyarázhatja, mert azt inagya- ] rázta ítélet által, kinek részéről kiadatott, Ez viszás | eljárás. (Zaj.) Én ugy tudom, hogy ezen ház az igazságkiszolgáltatás terén szintúgy, mint a törvényhozás mezején, a legfőbb hatóság e hazában. A fejedelemé 1 egyik rész. mely neki adatott a törvény által, a j másik a nemzeté, melyet ez képviselete által gya- j korol. Ha már most a nemzetnek bármely egyei tagja, akár bírónak neveztessék, akár miféle hivatalnoknak vagy tisztviselőnek, olyasmit követ el, mi a törvényhozás rendeleteivel és az általa alkotott törvényekkel össze nem hangzik, s a ház azt mondja, hogy nincs megtartva a törvény, és azért köteleztessék az illető a törvény megtartására : hogy ez által a birói függetlenség megsértve legyen, ha igy intézkedik a ház, az nem áll. Veszedelmesnek mondotta az igazság ügyér úr, hogy a törvényes bírónak ítélete hozatalába a ház itten politikai utón, a törvényhozás utján beavatkozik, mert ez által önállása, függetlensége sértetik meg. Felfogom én azt, hogy a bírónak függetlensége meglegyen ; de azt a függetlenségét ugy értem, hogy valódilag senkitől se legyen függő. De vajon a fenforgó esetben olyanok-e a birák ? Ki nevezi ki a birákat? A nemzet képviselői, a kik az igazságszolgáltatás terén legfőbb őrei, s a kik az igazságszolgáltatás terén szintúgy, mint a törvényhozás mezején a nemzetnek képviselői levén, a legfőbb hatalommal bírnak, a bírókat ki nem nevezik. így levén tehát a dolog, vajon, mondom, független-e a mostani birói testület, midőn a törvényhozásnak semmi szava sincs annak megválasztásában, sem előmozdítására, sem feleletre vonására ? a mikor azok mind a kormánynak kinevezettjeiből állanak egytől egyig, (Felkiáltások: Az esküdtszékek is?) s mikor ezekből állnak, akármint ítéljenek, mint tulajdon magok által kinevezett egyének ítéljenek, és még mikor törvény ellenére Ítéltek, őket felelősségre függetlenségüknél fogva nem vonhatja a t. ház. A dolog ily helyzetében, mondom, én azt nem tartom, hogy mikor az Ítélet törvényellenes — hiszen mennyihozatik ilyen a biró által —• hogy akkor a ház hoz?á ne szólhasson. Hiszen gyakorolta ezen jogát, s gyakorolja még ma is szakadatlanul. Kérvények vannak a házhoz intézve olyanok, a melyek a biró által hozott sérelmes ítéletek orvoslása végett vannak ide intézve. Utasitott-e vissza egyet is a ház ezen kérvények közöl? Bizottságnak adta, hogy ez adjon rólok véleményt.Ehhez képest tettleg is gyakorlatában van a ház: de gyakorlatában is kell lenni: mert különben a biró önkényt gyakorolhat. Függetlenséggel nem állhat ő elő, a mikor egyik faetornak kinevezésétől függ ő existentiájában. En tehát, t. ház! ez oknál fogva hosszas lenni nem akarván, és a t. ház türelmét fárasztani nem kívánván — minthogy ez nem pártkérdés, hanem a képviselői önállásnak, függetlenségnek,a mely nélkül üdvös törvényeket nem hozhatnak, kérdése — : ennélfogva azt kívánom, t. ház, mielőtt ebben a 21*
