Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-247

148 CCXLVII. ORSZÁGOS. ÜLÉS (Június 24. 1868.) által benyújtott eredeti szerkezetet, úgy látom, a t. ház tagjai közül senki sem pártolja, nem tudom, akarja-e a t. ház. hogy a házszabályok szerint feltétessék ezen szerkezet szavazásra? (Felkiáltások: Nem szükséges!) Következik tehát azon indítvány, melyet Tisza Kálmán képviselő úr adott be, és a mennyiben ez el nem fogadtatnék, következik a központi bizottság módosított szerkezete. Tehát még egyszer fel fog olvastatni a Tisza Kálmán úr által beadott indítvány. Csengery Imre jegyző (olvassa Tisza Kálmán határozati javaslatát.) Elnök: Kérem azon t. képviselőket, kik ezen határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik)Most kérem azokat, kikelnem fogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Következik a módositott szerkezet felolvasása. Kerkapoly Károly előadó (olvassa a módosított szerkezetet) Elnök: Kérem azon képviselőket, kik elfogadják ezen módositott szerkezetet, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ha senki sem kivan az átalános tárgyaláshoz többé szólni: következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a szeszadóra vonatkozó törvényjavaslat czimét és bevezetését.) Zmeskál Mór : T. ház! Bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy az egész felföldön szeszégetés nélkül nem képesek szántó földeiket czélszerüen mivelni. A felföldön tehát a szeszégetés &] földbirtokosokra nézve oly szükséges, hogy nélküle fen sem tarthatják a gazdaságot. Én tehát azon szeszégetők közt, a kik gazdasági szempontból égetik azt, és azok közt, a kik üzletből égetik, az adózásra nézve különbséget kívánok tenni. Ha ez nem történik, a felföld a versenyt nem képes kiállani, s el fog pusztulni a szántóföld, el fog enyészni az adóképesség. Bátor vagyok tehát a t. házat felkérni, hogy azon szeszégetők közt, kik gazdasági szempontból, és azok közt, kik üzleti czélból égetnek, különbséget tenni méltóztassék, annyival inkább, mert az állam jövedelme nem fog csökkenni, hanem csupán a szeszégetők közt az igazság aránya fog megállapittatni. (Helyeslés.) Elnök : A törvényjavaslat felolvasott czime és bevezetése ellen nincsen észrevétele a háznak ? (Nincs!) Ennélfogva következik az 1. szakasz. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1 — 11-dik szakaszait, melyek se a központi bizottság, se a ház részéről ellenvetéssel nem találkozván, egyenkint elfogadtatnak. Olvassa a 12-dik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó : T. ház! A bizottság részéről nem mulaszthatom el kötelességem szerint a t. háznak tudomására hozni, hogy az első pont 3-ik sorában egy kelet nincs kitéve : „július ennyedikén." A központi bizottság előtt a kelet nem volt ismeretes, és felkérte a pénzügyminisztériumnak illető hivatalnokát ennek utólag közlésére , a közlés azonban máig elmaradt. A dolog érdemét nem érintvén, veszély nélkül elmaradhatott eddig; de midőn a végleges fölolvasás és végleges megállapodás folytán az elfogadás megtörténik, véleményem szerint a hiány kipótlandó. Ezt csak meg akartam említeni, hogy lássa a t. ház, miszerint nem a központi bizottság mulasztásából történt, hogy a kelet helye máig is üresen áll. Tisza László : T. ház! Midőn teljes méltánylattal fogadom a törvényjavaslat 12-ik szakasza 2. bekezdésének azon tételét, melyben kiváltképen 2 frt évi adófizetés mellett a székely földnek egy akónál nem nagyobb üsttel a szeszégetés megengedtetik házi czélokra, nem tehetem azt, hogy a t. házat ne figyelmeztessem szerényen, miszerint hazánkban nemc-ak a székely föld, melynek tekintetéből ezen eljárás tökéletesen indokolt és okadadatolt, van azon helyzetben, hogy marhatenyésztését mesterséges téli takarmánynyal kénytelen istápolni, hanem hazánknak más, tökéletesen hasonló vidékei is vannak. Nem akarom a t, ház figyelmét fárasztani azzal, hogy hosszasan kiterjeszkedjem, miszerint az egyes polgároknak mily fontos érdeke hozza magával, hogy hasonló körülmények között hasonló intézkedés történjék ; csak egy tárgyra kívánom a t. ház figyelmét felhívni: ez a már-már semmisülésnek indult marhatenyésztésnek országos érdeke. Tudjuk ugyanis, hogy legjobb, legszebb marháink eddig is a hegyi vidékeken nőttek. Épen ezen helyeken tette a marhatenyésztést lehetetlenné, épen ezen helyen semmisítette meg azt a múlt 18 évi kormányzat. Óhajtanám tehát, hogy midőn ezen vidékek egyikének, igen helyesen, a viszony okát kellőleg felismerve, lehető igazságot szolgáltatunk ezen jótéteményben hazánknak mind azon részei is részesittessenek. melyek a székely földéhez hasonló viszonyokkal birnak. Óhajtom tehát, hogy a 12-dik szakasz második bekezdésében ezen kitétel helyett; „székely földön" betétessék: „hazánk azon vidékein" s tovább a mint az eredeti szövegben következik. KacSkoviCS IgnáCZ : A 9-ik osztálynak véleménye ugyan az : hogy t. i. a 12-ik szakasz második bekezdésében ezen szavak helyett : „a székely föld azon vidékei" ez tétessék : „a székely