Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-247
CCXLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS (Janins 24. 1868.) 149 föld és más hason természetű azonos vidékeken.* (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyér: A mi azon kisebb gazdákat illeti, a kiknek érdekében Tisza László képviselő úr felszólalt, t. i. a kik a marhatartás érdekében kisebb főzdéket tartanak fen: ez iránt a törvényben ugy is van gondoskodva, miután meg van állapítva, hogy épen azokra nézve a 11-ik szakasz értelme szerint a szeszadó fizetése végett egyesség kötessék, ennélfogva a kisebb főződékre külön intézkedni más módon nem lenne szükség; azonban a székely földre ezen rendelkezés azon czélból hozatott javaslatba, minthogy ott egészen rendkívüli és kivételes állapotok vannak. Ugy hiszem, tapasztalásból bizonyult, hogy átalában a legkisebb gazdák pálinkaüstjei is nagyobbak szoktak lenni egy akónál, kivévén a székely földön, a hol, miután az annyira hegyes és sziklás vidék, hogy a szükséges takarmányt a marhának épen nem állithatja elő, és miután ott régi időktől fogva csak egy akónál kisebb üstökben főztek, a méltányosság is megkivánja, hogy ezen régi gyakorlat meghagyassák nálok s a. főzés megkönnyebbittessék. Ezen kedvezmény tehát egy bizonyos vidék kivételes állapotából foly. Ha ezen kifejezés helyett : „székely föld" az egész országra kiterjedő kifejezést méltóztatnak tenni, miután e szerint minden hegyek közt fekvő vidék ezzel élni kívánna : ez által azon nehéz feladat jutna a pénzügyminiszternek, hogy ő ítélje meg, hogy az eddigi gyakorlat szerint csak pálinkafőzés által tartathatik-e fen a marha, még pedig egy akón aluli pálinkaüstben történt főzés mellett? Ez véghetlen panaszokra adna alkalmat, s ily széles értelemben vett intézkedést én alig vállalhatnék el. Azonban, a mennyiben tudomásom szerint a magyar korona széles területén egyedül a székely föld hol ilyen, egy akónál kisebb üstökben főzetik a pálinka —• {Ellenmondás halról) tudniillik lisztes anyagokból, mert szilvából és más gyümölcsből másutt is főznek, de lisztes anyagokból és marhatartás szempontjából csak a székely földön — :(Ügyvan!) már most méltóztassanak felvenni, mire vezetne az ilyen kis kazánokban való főzésnek ily csekély dij melletti megengedése? Ha az államnak szüksége nem volna azon jövedelemre, a szeszfőzést átalában meg lehetne engedni; de ha ezen ! elv átalánosságban kimondatnék, hogy mindenütt, | ott is, ahol eddig kis főzdék nem léteztek, azok- ! nak felállítása 2 forint évi dij mellett megenged- [ tetik: ezen kis főzdék ujabban előadnának. Ennek következése az volna, hogy az állam jövedelmei nevezetesen csökkennének, a nélkül, hogy azon vidék érdeke azt egyenesen megkívánná; másrészt | a nagyobb szeszfőzdék az adó mellett ezekkel I versenyezni képesek nem lennének, A székelyföldi viszonyok egészen kivételesek. Ezeket tekintetbe kell venni; de azokat az egész országra kiterjeszteni nem lehet, mert ennek következése az volna, hogy ez által az államjövedelemben támadt nevezetes hiány folytán a törvényhozáskésőbb ismét kénytelen volna az egész intézkedést visszavenni. Ezen indokoknál fogva, azt hiszem, maradjunk a szerkezet mellett. (Helyeslés.) Medán Endre: T. ház! Midőn köztudomású dolog, hogy a székely földhöz hasonló viszonyok az ország egyéb vidékein is léteznek; midőn léteznek oly vidékek, a hol a marhák tartása csak a szeszfőzéstől függ; s midőn mégis ezen kivételes kedvezmény csak a székely földre hozatnék be : akkor ezen kedvezmény csupán faj kedvezménynek tekinthető, (Ellenmondás) a mely pedig igazságosan és méltányosan a képviselőház által nem rendeltethetik. Azért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ugy intézkedni, hogy azon jótétemény az ország mindazon vidékeire kiterjesztessék, a hol hasonló körülmények forognak fen. Óhajtom azért, hogy ezen szó helyett: „székely föld" tétessék „ország". (Maradjon!) Zsarnay Imre : Én igen szívesen szeretek engedni valamint átalában, ugy ezen adó kérdésében is, mert tudom, hogy a szeszfőzés oly nagyszerű szerepet játszik a nemzetnek nem csak mezőgazdaságában, hanem még iparában is, hogy ott haladás nem is lehet, a hol ez hiányzik'; mindamellett én is abban a nézetben vagyok, hogy igen szomorú dolog az ország lakosaira, ha mi ügyünk tárgyalásánál mindenkor csak a legnagyobb jövedelemre tekintünk, s azokra, a kik nagyban termesztenek, holott a kis termesztők száma milliókra megyén. Igazat adok a pénzügyminiszternek, midőn azt állítja, hogy, tudomására legalább, csak a székely földön használtatnak ily kisszerű üstök; hanem különböztessük meg a mostani időt a régitől. A múltból tudom, hogy azon vidéken, a hol én lakom, több termesztő lakos és család boldogság-a az által idéztetett elő. mert kis üstökben főzhetett, és mert marháit ebből tarthatta s az adót ebből mindenkor biztosan fizethette. Ez oknál fogva bátor vagyok kérni, hogy a kis üstökben való főzés engedtessék meg. Nem bánom, sőt örülök, ha a székelyeknél a kis üstökben való főzés megengedtetvén, két forintot fizetnek egy üsttől, mely egy akónál többet nem tesz. Én ugy hiszem, népünk régen, midőn nem volt oly szegény, mint most, két forintot fizetett, mihelyt az üstöt csak használta; ha tehát mi ez által a jövedelmet szaporítani akarjuk, méltóztassanak a bórt két, három vagy több forintra is
