Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-247
CCXLVII. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Június 24. 1868.) 139 hoz az egyenlőség elve szerint tökéletesen egyformán határoztatnak el. így fogta fel a kormány feladatát a vallási kérdésekre nézve. Azonban ily törvény hozatalánál első feltétel, hogy a viszony, melyet a különböző vallások az állam irányában elfoglalnak, tökéletesen ugyan az legyen. Már, ha hazánk állapotát tekintjük, valamenyien tudjuk, hogy inig a protestáns egyházak teljes autonómiája törvény által biztosítva van, míg ugyan azon autonómia a görög- keleti egyháznak épen a t. ház bölcsesége által kevés héttel ez előtt biztosíttatott: a katholikus egyház — épen, mert elébb privilegiált állást foglalt el az országban — ily törvényes biztosítást még nem bir. (FölkiáÜás: Ki. akadályozza ?) Tekintve a mozgalmakat, melyek a katholikus egyház körében történnek; tekintve azt, hogy az autonómia utáni törekvéseknél maga a felsőbb egyházi rend lépett fel mint kezdeményező : teljes jogom van hinni, hogy a katholikus egyház körében, a világiaknak az egyház vagyonára és az iskolára az őket megillető befolyás megadatván, a törvényhozásnak lehetővé fog tétetni, hogy a katholikus egyház autonómiáját épen ugy törvény által biztosítsa, mint azt tette más egyházak irányában. Egyébiránt mielőtt ez történnék, egy átalános vallástörvény, minőt az egyenlőség és viszonyosság tökéletes biztosítása kíván, a ház elé nem terjeszthető ; és így én ily törvénynek a ház elé terjesztését a törvényhozásnak ezen szaka alatt nem is ígérhetem. Egyről azonban tisztelt képviselőtársunkat és az egész házat biztosithatom: hogy azon perczben, melyben ily törvénynek a ház elé terjesztése lehetségessé válik, a kormány egy óráig nem fog késni annak előterjesztésével: mert először az 1848. XX. törvény teljesítését kötelességének ismeri; mert másodszor meg van győződve, hogy oly országban, melynek polgárai különböző vallásokhoz tartoznak, az egyetértés csak a különböző felekezetek függetlensége és viszonyessága mellett tartathatik fen; (Helyeslés) végre, mert valamint ujabb időben minden egyház átlátta, hogy a vallási érzelemnek és a vallásosságnak fentartása semmi által nem biztosíttatik ugy, ^ mint a szabad egyház által a szabad államban, (Atalános helyeslés) ugy a vallásosság, melylyei az egyesek saját egyházaikhoz ragaszkodnak, csak akkor nyújt valóságos támaszt az államnak, ha a haza polgárai saját egyházaik körében épen oly szabadoknak érzik magokat, mint az államban, és e két szabadságban nem az egymással való ellentétet, hanem a közös szabadság biztosítását látják. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. képviselőházi Az igen t. vallás- és közoktatási miniszter urat a phrasisok terén ezúttal követni nem akarom; (Derültség o, jobb oldalon) kinyilatkoztatom azonban, miszerint a miniszter úr által felhozott okok és érvek engem sem arról nem győztek meg, hogy a hozzáintézett interpellatió helytelen lett volna, sem arról, hogy a miniszter úr halasztási, halogatási hibába nem esett volna az által, (Derültség a jobbon) hogy az 1848-ki, már meghozott törvényeknek életet szerezni elmulasztotta. Az igen t. miniszter úr hivatkozott rám, hivatkozott körülbelül azért, hogy én is mentsem ki őt a mulasztás alól. (Ellenmondás a jobb oldalon. Fölkiáltások: Nincs rá szüksége! Zaj.) Híjába zugj nak, uraim! mert ha holnap reggelig állok is itt, I el fogom mondani azt, mit akarok; azért türelemre I kérem önöket, mert zugásukkal nem riasztanak vissza. (Zaj-) Mondom tehát, hogy a t. miniszter úr hivatkozott rám, hivatkozott bizonyosan azon oknál fogva, hogy én is igazoljam az ő mulasztását, halasztását azon okból, mert talán több superintenoentia a vallás ügyében nézeteit még ez ideig nem nyilvánította. Azonban szabad legyen erre nézve kinyilatkoztatnom, miszerint körülbelül egy pár hónappal ezelőtt már a vallási ügyeket illetőleg a hazában levő mind az öt protestáns superintendentia conventet tartván, ott a vallás ügyét illetőleg alapelveit kimondta, megállapította. Tehát ez a késedelem oka eg3?átalán nem lehet. Igen sok szép szavakat, ígéreteket mondott j el a t. vallás- és közoktatási miniszter úr. Elmondotta, hogyan kellene lenni; de meggyőződésem szerint nem mondotta el, mit fog hát tenni a jelenlegi körülmények közt. Sőt, mert kinyilatkoztatta, hogy a jelen ülésszak alatt a vallás ügyét illető törvényjavaslatot előterjeszteni nem fogja: miután e nyilatkozattal én megelégedve nem vagyok, fentartom magamnak a jogot e tárgyban további eljárásomra. (Helyeslés a szélső bed oldalon.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! Sajnálom, hogy nem látom helyén az igazságügyminiszter urat, mert egy kérdést kívánok hozzá intézni, mely egy igen fontos tárgyra, t. i. a sajtószabadságra vonatkozik. A t. ház emlékezni fog arra, hogy a múlt évben egy országos határozat által az igazságügyminiszter úr megbízatott, dolgozzon ki egy ideiglenes rendszabályt, mely a sajtóügyekre nézve az esküdtszékek felállítása iránt rendelkezik, és hogy addig', mig az országgyűlés máskép határozni nem fog, ezen miniszteri rendelet törvény erejével bírjon. Aa igazságügyminisztei- úr eljárt ezen megbízatásában, és a múlt évi május hó 17-én kiadott miniszteri rendelet és az utána következett 18*
