Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-247

138 CCXLVII, ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnnias 24. 1868.) pontban fekszik, melyet az minden vallási kérdésekben elfoglalni szándékozik. Meggyőződésem szerint a természetes állás, melyet az államnak és a törvényhozásnak a különböző vallásfelekezetek irányában el kell foglalnia, nem a közöny: a mi azon morális elveket hirdeti, melyek az államnak alapjait képezik, miben a polgárok milliói megnyugvásukat keresik és találják, a törvényhozás előtt soha közönyös nem lehet. (Helyeslés.) Tehát nem a különböző vallások irányában alkalmazott közöny a törvényhozásnak és kormánynak feladata; nem ez azon szempont, melyből a vallási kérdéseket tárgyalnunk kell; hanem az egyenlő tisztelet minde.i vallás irányában, belátása annak, hogy az átalános vallásosság a legszorosabb összeköttetésben áll az állam jóllétével is. hogy az állam soha nem áll biztosabban, mint midőn a polgárok vallásos érzületére I támaszkodhatik. (Tetszés.) A feladat tehát, mely az 1848 ki törvény végrehajtásánál a kormány előtt áll. e szerint nem lehet az, hogy ezen törvényt bármi módon végre hajtsa. Mert kétségtelen, hogy a vallásegyenlőség és viszonyosság elvei oly módon is végrehajthatók, mely által vagy egyes vallások, vagy pedig mindé:: vallások a magok érzületében sértve éreznék magokat. De nem ez, felfogásom szerint, a, kormány feladata. A kormány az 1848-iki törvények rendeletét nem ugy fogja fel, hogy az által csak az egyenlőség létesítése czéioztatott, bármennyire sértve érezze magát ez által az egyes confessio. A kormány feladatát abban találja, hogy az 1848-iki törvények szándékát teljesítse. E szándék pedig az volt, hogy teljes megnyugvás szereztessék e hon minden felekezetű polgárainak. Erre pedig nem elég, hogy csak bizonyos szabályok mondassanak ki a törvényben és hogy csak minden felekezetre egyaránt alkalmaztassanak, hanem felfogásom szerint kötelessége a kormánynak arra törekedni, hogy az egyenlőség elve ne csak átalánosan, hanem oly módon létesíttessék, hogy ha az által minden felekezet magát tökéletesen j kielégítve nem érzi is, legalább sértve ne érezze ma- ! gát egyik vallásfelekezet se. Erre nézve pedig szűkséges, hogy az egyes kérdésekben az egyes vallás- I felekezeteknek nézetei a kormány előtt tökélete- | sen ismerve legyenek. Méltóztassék az egyes kérdéseket tekintetbe venni, melyekre nézve az egyenlőség még nem létezik. Ilyen például az áttérés kérdése. Erre nézve ugy lehet határozni, hogy az áttérés minden formaság nélkül megengedtessék mindenkinek, s ha ezen törvény minden felekezetre szól, az egyenlőség helyre van állítva; ezt azonban lehet helyre hozni ugy is, ha kimondatnék, hogy ugyan azon megszorítások, melyek most a katholikusoktól követeltetnek, ha más vallásra mennek át, követeltessenek a más vallásuaktól, ha katholikus hitre térnek át. A vegyes házasságból született gyermekekre nézve, (Halljuk! Halljuk!) mi a legfontosabb kérdések egyikét képezi, van három mód: as egyik az, mely Poroszországban létezik, hogy a gyermekek vallásának meghatározása a szülékre bizatik s a törvényes intézkedés csak akkor í oglal helyet, ha a szülék a gyermekek nevelésére nézve nem egyeznek meg ; lehet továbbá elhatározni, hogy a gyermekek mind apjok vallását kövessék; lehet ismét elhatározni — a mi nálunk Erdélyben divatozik — hogy a gyermekek nemök szerint, a lányok auyjok, a fiuk apjok vallását kövessék. Ha a törvény ezen intézkedéseknek bármelyikét, de átalánosan elfogadja, az 1848-iki törvény létesitve van; de tagadom, hogy a kormánynak jogában állana, s nem hiszem, hogy a törvényhozásnak feladata volna, ezen kérdésekben határozni a nélkül, hogy tekintetbe venné az egyes vallásfelekezetek nézetét, kívánalmait, érzületét: mert vallási kérdéseknél puszta többség a kérdést eldöntheti, de nem oldja meg; a kérdéseknek pedig megoldása kívánatos. Ha tehát azon egyes viszonyokra nézve, melyeknél az 1848-iki XX. t. ez. eddig teljesítve nincs, törvényjavaslatot nem terjesztette m még a ház elé : annak oka — s itt ismét hivatkozom t. képviselőtársunkra — némi részben abban kereshető, mert egyes egyházaknak nézetei, melyeket tekintetbe venni kötelességem, csak igen rövid idő óta jutottak tudomásómra. Egyébiránt remélem, hogy ezen kérdések némelyikére, főkép azokra nézve, melyeknél a teljes viszonyosság s egyenlőség hiánya legtöbb nehézségre ad alkalmat, még a törvényhozás jelen szaka alatt törvényjavaslatot fogok a ház elé terjeszteni. Egyre azonban figyelmessé teszem t. képviselőtársunkat : arra, hogy ha mind azon egyes esetekre nézve, melyeknél a viszonyoság hiánya panaszokra alkalmat ád, törvényjavaslatokat hozunk is a házba, ez által az 1848-ki törvények szándéka még; tökéletesen teljesítve nem lesz. A vallásoknak valóságos egyenlőségét, a valóságos viszonyosságot, átalában azon viszonyt, melyben a vallásnak alkotmányos államban az államhoz állnia kell. csak ugy lehet létesíteni, ha egy, minden felekezetre egyaránt szóló átalános törvény hozatik: (felkiáltások bal felöl: Ezt akarjuk!) oly törvény, melyben a különböző vallásfelekezeteknek egymás közti viszonya és viszonyai az állam-