Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-245

110 CCXLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Janim 22. 1868.) tes bánásmód, huzavona által vannak kitéve, mit a finánczok irányukban gyakorolnak, és az igy begyülendő összeg kétségen kivül többre fog menni. mint az, mely ily módon a népnek büntetés által zsebéből, erszényéből kicsavarva, a dohányegyedáruságból a kincstárba befoly. Ha, mondom, ekkép intézkedik a t. ház. és a kormány ezekhez képest egy javaslatot ad be, melyben még azokra is, kik a dohányfüst élvezetét megszokták, és a kiknek az már szenvedélyük, bizonyos mérsékelt, nem erőn felüli adó rovatik, vajon ily módon, s ezen adóztatások alkalmazása mellett nem fog-e bőségesen pótoltatni a kincstárnak a dohányegyedáruság megszüntetéséből kifolyó vesztesége? Es kérdem tovább, azok közöl, kik ily módon adóztatnának mérsékletien meg, kinek jutna eszébe tartozásának befizetésével késlekedni vagy azért neheztelni, hogy neki bizonyos mérsékelt mennyiségű adót kell fizetnie ? Es én azt hiszem, hogy már csak a fen említettekből is bőségesen fogna pótoltatni azon hiány, mely az egyedáruság megszüntetéséből a kincstárra háramlik. Azonban hogy ha még ez mind nem elégnek találtatik, méltóztassanak szakértőket — mit annyira hangsúlyozva említett egyik másik képviselőtársam, hogy a szakértők megtudakolása nélkül nem is lehet ezen nagyfontosságú óriási eszmét magában rejtő monopóliumot megszüntetni — méltassanak megnyugtatásul egy enquéte bizottmányt összehívni, és azoknak, ha önáll k és függetlenek lesznek, véleményét meghallgatni: bizonyára azoknak is eszökbe fog jutni oly valami mód, oly valami jövedelmi ág még, melyből pótolni lehetend azon hiányt, mely a dohány egyedáruság eltörléséből származik. Azonban azt mondják, hogy erre nézve alkalmas mód még ekkoráig nem volt, és igy az is, mi a 7-dik osztály külön véleményében foglaltatik, elégtelen ezen czélra nézve. Ha ez áll, akkor szükséges, hogy ezen enquéte véleménye meghallgattassák és ehhez képest a kormány által 1869-re egy általa készített kimerítő törvényjavaslat terjesztessék elő; és kérem alásan, én azt hiszem , hogy azon enquét-et vagyis szakértők gyűlését, ha akarta volna a kormány, 1 V

a év óta állván az már fön, hatszor is összehívhatta és értekezhetett volna vele, és most már egy kész törvényvaslatot nyújthatott volna elénk. De ha az mondatik, hogy ez még nagyon kevés idő volt egy tökéletes dohányadó kivetési törvényjavaslat elkészítésére, figyeljünk arra, hogy 1848. april 11-én lépett elétbe az 1848-as kormány, és tudjuk, hogy már július 15-én az 1848— 9-ki költségvetéssel készen volt és augusztus 11-én azt a ház elé is terjeszté, és ezen költségvetési indokolt törvényjavaslat koráneem valami hirtelenében megfontolatlanul | össze-vissza zagyvált munka volt ám .• méltóztassa| nak csak megolvasni azt, figyelemre méltó dolgo\ zat ám az. Mondom, ennek elkészítésére három ! hónap elegendő volt, s enquéte sem kellett hozzá, mindamellett, hogy a haza veszedelemben forgott, I harczolni kellett erre is, arra is^ háború, bellázadás j volt az országban mindenfelé. És ily körülmények I között az akkori kormány mégis el tudott készülni három hónap alatt a budgettel. Ha tehát ez megtörténhetett akkor, én nem tudom megfogni, hogy a mostani kormánynak békés, nyugodt időben mért kellett ennek elkészítésére másfél évig várakozni és még ujabb másfél évekig várakoztatni a | nemzetet a végett, hogy a dohányegyedáruság va! lahára megszüntettessék. A mit én és elvrokonaim a ház elé benyújtott ' határozati javaslatunkban kifejeztünk, ha már nem j lehet egyszerre és azonnal ezen gyűlöletes dohányegyedáruságnak végét vetni, ahhoz szorosan ragaszkodva, azt kívánom, hogy legalább bizonyos és határozott időhatár tűzessék ki annak végleges eltörlésére. És most, noha ez érdemben sokat lehetne indítványunk támogatására felhoznom, még beszélnem, í köszönöm a t. ház türelmét, tovább nem akarom fái rasztani; csak arra kérem a kormányt, nyugtassa meg a népet, méltóztassék igazságos és kielégitő törvény alkotására fordítani figyelmét ez érdemben, és igy olyanra, mely népünknek, mely mindazon adónemek között, melyeket eddig az absolut hatalomnak kénye reá rótt, azelőtt sem viselte egyikét sem kínosabban, mint viseli azon terhet, melv a dohány monopólium által reá rovatik, megnyugtatására alkalmas legyen. {Helyeslés a szélső balon) Méltóztassanak tehát a dohánymonopoliumot megszüntetni; de ne ugy, hogy még a remény sugara is csak a messze távolból csillogjon feléje: mert a reményeknek már nem hisz senki, a számtalanszor megcsalatkozott nép közül nem hiszi az a puszta ígéreteket, mert annak tettre és gyorsan eszközlésbe vettre van szüksége. (Élénk helyeslés a s.élsö balon.) Méltóztassanak tehát a monopóliumnak inditványunk szerint folyó év végével bizonyosan történendő eltörlését kimondani. Zsedényi Ede: Meg fogja engedni a t. ház, hogy a Somssich Pál barátom által öszpontositott fő ellenvetésekre néhány szóval feleljek. (Halljuk!) Ő azon elvet állította fel, hogy mindaddig, mig concret és határozott számokkal be nem bizonyítjuk a dohányegyedáruság jövedelmének pótolhatását, annak megszüntetését határozottan semmi szín alatt ki nem mondhatjuk. Én a tételt megfordítom, és azt mondom, (Halljuk!) hogy addig ezen megadóztatásnak megváltoztatását nem remélhetjük, addig arra szert nem tehetünk, mig határozott megszüntetését ki nem mondjuk, (Felki-