Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-245

94 CCXLV. ORSZÁGOS ÜLÉS, (Jnnins 22. 1868.) lett. Én az experimentatíót igen is jogosultnak ismerem a somatikus világ, a phy sikai élet körében; de az erkölcsiben, pedig az állami és társadalmi élet ide tartozik, nem, mert itt az experimentatio leg­többnyire jogosulatlan, s majd nem mindig rósz eredményeket szülő. Azon szoros kapcsolatnál fogva továbbá, melyben a jelenlegi financz- és adórendszerrel a dohány-monopólium áll, mely­nek, mint előre bocsátottam, én sem vagyok ba­rátja, sőt nemzetgazdasági credóm egyik legfon­tosabb ágazatának tekintem, hogy a monopóliu­mok megszüntetésére kell törekedni, azon szoros vi­szonynál fogva, mondom, mely a fenálló adórendszer e dohánymonopolium között létezik, most azt mon­dani ki, hogy már 18ti9. év végén a monopólium eltörlése eszközlésbe lesz veendő, annyi volna, mint kimondani azt, hogy sz egész fenálló állam­háztartás rendszerét alakítsuk át; pedig ugy hi­szem, hogy még a legvérmesebb reményüek és legmunkaképesb tagjai is a parlamentnek nem tartandják ezt kivihetőnek, s mindenki belátandja, hogy ily utón csak amabilis confusióba jutnánk, melyből hogy valahára kibontakozhatunk, ép a jelen országgyűlésnek egyik legnagyobb vivmá­nya és érdeme. — Nem tartózkodom továbbá he­lyeslésemet nyilvánítani azon nézetre, melyet most hallottam Bethlen Farkas képviselőtársam által kifejeztetni, hogy t. i. a dohány monopólium­nak kellő előkészítés nélküli eltörlése senkinek javára s igen soknak positiv kárára szolgálna. Azon szabályzat folytán ugyanis, tisztelt képvise­lőház, melyekre a monopólium a monarchiában alapítva van, közismeretü tény, hogy a birodalom másik felének legnagyobb dohány szükségleti ré­sze a mi piaczunkról láttatik el, tehát Magyaror­szágnak a monopóliumban monopóliuma van. Ezen monopóliumnak a népre megvan súlyos és vészé lyes hatása: de vannak okok is, a mint Bethlen barátom kifejtette, melyek igen sürgetó'leg köve­telik, hogy ezen a téren a szükséges körültekintés­sel járjunk el, s jogosult érdekeket könnyedén ne veszélyeztessünk. Továbbá azért sem pártolhatom a 7. osztály külön véleményét, mert nem bírom még magamat eléggé tájékozni az iránt, nem tudok még magam­nak eléggé határozott Ítéletet képezni a felett, hogy mit fogunk majd a megszüntetendő dohány­monopolium helyébe tenni: vajon a dohánymeg­adóztatásnak egy más uj nemét fogjuk-e behozni, vagy egészen nj adót életbe léptetni ? Részemről ugyan is sem a logikával, sem a politikai élet gon­dos tanulmányozásából levont tapasztalataim­mal nem tudnám összeegyeztetni, hogy valamely institutio megszüntetésére szavazzak, mielőtt nem szereztem magamnak megnyugvást az iránt: elő­ször , hogy a megszüntetendő institutio előnyei s hasznai, ez esetben az állam-jövedelem, a jövőre; is biztosithatók; és másodszor, hogy e biztosítási mód nem lesz az adózó polgárokra nézve nagyobb terheltetéssel és zaklatással egybekötve, mint volt az eltörlött institutio maga. [Helyeslés) Pedig vall­juk meg, t. ház, igen valószínű, hogy azon kár­pótlási mód, melyet e fontos, az összes közjövedel­meknek egy tized részét szolgáltató adóforrás meg­szüntetése folytán a kincstárnak irányában meg­fogunk állapítani, igen valószínűleg szintén felette súlyos és az adózó polgárok különböző osztályaira nagy mérvben nehezedő terhet képezend. Bocsá­natot kérek, talán messze is megyek, de megval­lom őszintén, ugy vagyok meggyőződve, hogy ha a dohánynak ezen uj formában való megadóztatása már most fenállann, a t. ellenzék ezt ép oly kö­vetkezetesen támadná meg és ellenezné, mint ma­gát a monopóliumot. Nem szavazhatok végre a 9. osztály ellen­véleménye mellett azért sem, mert nem bírnám, t. képviselőház, a felelősséget magamra vállalni az iránt, hogy most, a jelen nehéz átalakulási idő­ben, midőn egészen uj álladalmi és kormányzati j rendszert kell felállítanunk, midőn évszázadok óta bűnösen elhanyagolt érdekek esdőleg fordul­nak a kormányhoz támogatásért és kielégítésért, midőn igazságszolgáltatásunk javítása, népnevelé­sünk, közoktatási rendszerünk tökélyesbitése, köz­, lekedési eszközeink fejlesztése, s ezer meg ezer egyéb szükségletek milliókra és milliókra menő ösz­szegeket követelnek a kormánytól, hogy ily időben, ily pillanatban egy oly adóforrás megingatására vagy felforgatására szavazzak, mely nélkül jelenleg* az államkincstár érdeke legnagyobb mérvben veszé­lyeztetnék, s a rendes pénzügyi kezelés lehetetlen­né tétetnék, szavazzak olyasmire, mi talán épen azt idézhetné elő, a mitől a tisztelt túlsó oldal egyik vezére valódi államférfiúi bölcseséggel óvó­lag és intőleg tartózkodni tanitott tegnapelőtti be­szédében : tudniillik a kormányzás lehetetlenségét. Pulszky Ferencz: Igen rövid leszek. Bár tudom, hogy a theoria kárhoztatja a mo­nopóliumot ; bár elismerem népünkben azon ellen­szenvet, melylyel különösen a dohány-monopólium iránt viseltetik: mindamellett nem kivánom jelen­leg előleg pusztán kimondani azon elve', hogy már 1870-ben szűnjék meg a monopólium a nélkül, hogy előre tudjuk, mit teszünk helyébe. Nem sza­vazhatok erre azért, mert nem kivánom, hogy a közvéleményben elterjedjen azon eszme, mintha a monopólium megszüntetése, melynek lehetségét én elismerem, mondom, nehogy a közvélemény­ben elterjedjen azon hit, mintha a monopólium megszüntetése ugyanazonos volna az olcsó dohány­nyal, mintha ez által visszakerülnének ason álla­potok, melyek 1848-ig vagy 1850-ig fenállottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom