Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-213

CCXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 7. 1868.) 73 Torontálmegyei Szerb-Sz.-Márton község la­kosai a nemzetiségi kérdés mielőbbi megoldását kérik eszközöltetni. Rannicher képviselő úr több kérvényt kivan bemutatni. Rannicher Jakab: Van szerencsém, de egyszersmind kötelességem is, három komolyabb tartalmú kérvényt beadni, s azért, ha a tisztelt ház megengedi, bátorkodom a tényállásra rövid elő­adásban némi világot vetni. {Halljuk, halljuk !) Én és szász elvtársaim e teremben eddigelé hallgattunk, nem annyira a nyelv nehézségei miatt, melyekkel ugyanis még küzdenünk kell, mint in­kább azon fontosabb okból, mivel az államjogi kiegyezkedési tárgyalások menetébe beleegyez­tünk és őszinte hazafiúi örömmel üdvözöltük azok­nak eredményét, mely a koronázás ünnepélyes cse­lekvényére vezete. Mi a király legkegyelmesebb urunk esküjé­vel megerősített törvények alapján állunk és szi­lárd hűséggel ragaszkodandunk azokhoz, mert meg vagyunk győződve, mennyire feltételezi az alkotmányos szabadság szilárdítása mindenek előtt azt, hogy az ország népei bárminő pártokra oszoljanak is, egy akarattal elfogadják, tiszteljék és szeressék az alkotmányt magát, mint saját léte­lök közös alapját. (Helyeslés.) Hallgattunk egyébiránt azért is, mivelhogy a felelős kormány nagyon tisztelt férfiai, a szabad­ság alapjára helyezvén és a kiengesztelés ösvényén haladni eltökélvén magokat, mindjárt kezdetben teljes bizalmat gerjesztenek, és kiváltképen a mi Erdélyt és a szász nemzet belviszonyait illeti, még akkor is, midőn a kormánynak ezen országra néz­ve a szabad kéz minden felelősség mellett mégis mindig igen ruganyos meghatalmazása adaték, mi­előttünk aggodalom oka még nem létezett, különö­sen, miután a nagyon tisztelt igazságügyi minisz­ter űr nyilvános ülésben megnyugtatólag ilyképen nyilatkozott vala: „A kormány tudja, hogy a jelenleg Erdély­ben fenálló közigazgatási és törvénykezési rend­szert halomra dönteni, a közrend megzavarása nél­kül nem lehetne; azért a kormánynak eredeti szán­déka az volt: e kérdést elhalasztani mindaddig, mig a kormány időt vehet magának az erdélyi vi­szonyokat részletesen tanulmányozni, s ekkor volt a kormánynak szándéka Erdélyre nézve külön ha­tározati javaslatot a ház elé terjeszteni; a kormány­nak nem állott szándékában e ezélra a háztól kü­lön felhatalmazást kérni; de elfogadta a szerkezet­ben a modositványt azért, hogy épen magát Er­délyt megnyugtassa; miután azonban ezen ujabb niódositvány némely oldalon nyugtalanságot vol­na képes gerjeszteni, a kormány nevében nyiltan kijelentem, hogy e felhatalmazást a kormány sem­KÉPV. H. NAPLÓ 186%. vn. mi esetre sem veszi oly értelemben és nem fogja ugy gyakorolni, hogy az akár a kedélyeket fölin­gerelje, akár a közérdekeket, a közrendet ott föl­zavarja." E megnyugtató kijelentés és a kormány tapin­tatteljes eljárása átalábansok aggodalmat oszlatott szét az országban, és sokaknak kedélyét, kik a vi­szonyok uj alakulását bár nem bizalmatlansággal, mégis közönynyel nézték, az újra visszaszerzett alkotmánynak, mint előfeltételének, egy jobb, az állami és társadalmi élet minden terén reménylen­dő jövőnek őszinte barátaivá tette.. Annál érzékenyebben kell sajnálnom, hogy a tisztelt ház elé való első fellépésem panaszokkal és sérelmekkel van összekötve : panaszokkal, melyek a szász nemzet egyetemének, N.-Szeben városának képviselő testülete és Segesvár igenis tiszteletre méltó polgárai nagyobb számának részéről azon kéréssel emeltetnek, hogy orvosoltassanak e sé­relmek. Tudva van, hogy a belügyminiszter urnák felterjesztésére az alkotmányszerüleg élethossziglan választott és megerősített szász nemzeti comes vá­ratlanul ez évi február hó 8-dikán kelt legfelső határozat folytán hivatalától fölmentetett, és, a tör­vényhozásnak ez állás betöltése iránti további in­tézkedéséig, helyébe ideiglenes nemzeti ispán ne­veztetett ki. holott ily esetben, mig uj választás történik, a törvényes gyakorlat szerint Szeben vá­rosának polgármestere a szász comesnek alkotmá­nyos helyettese. Ez képezi tárgyát az előttem fekvő kérvé­nyeknek, melyek beadásával mi, a szebeni választó­kerület követei, meg vagyunk bízva. A mióta Erdélyországban a szász nemzet azon több százados szép népjognak örvend, hogy élén választott comes áll, a történet csak egyetlen egy példáját ismeri annak, hogy egy alkotmányszerü­leg élethossziglan választott comes saját kérésén kívül nyugalmi állapotba helyeztetett volna. De ez is csak 1774-ben, tehát oly időben történt, midőn — valamintez Erdélyben, fájdalom, többször fordult elő, minden törvényesség ellen nem az alkotmány értelmében, hanem az állami mindenhatóság pa­rancsai szerint kormányoztaték az ország. Ezen esetre tehát ma, a törvényesen biztosított szabad alkotmány ótalma alatt, hivatkozni csakugyan nem lehet. Ez ügy azonban nem személyi, ez jog- és al­kotmányügy , és mint olyan, horderejében, a szász nemzet, mint politikai népegyediségnek fen­létére valódi életkérdés. Erdélyben a német gyarmatosok, kiket II. Gréza magyar király teljes polgári szabadság biz­tosítása mellett hívott az országba, elválva és el­szigetelve egymástól már közel voltak azon ve­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom