Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-240

CCXL. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 16. 1868.) 37» vétségben vétkesek-e V hanem igen is határozatot fog hozni a felett, hogy a képviselői immunitás fel­függeszthetó'-e a jelen esetben ? (Nagy zaj.) Maga a jelentést tevő bizottság is jelentésében szükségesnek látta kiemelni, hogy a királyi korona­ügyészség által a kérdéses képviselő ellen tett lé­pésben törvénytelen zaklatás vagy üldözés nem fo­rog fen, ezt azzal indokolván, hogy a királyi ko­ronaügyészség által megjelölt ezikkekből a ma­gyar királyi korona integritása elleni törekvés tű­nik ki. (Zajos ellenmondás.) Honnan merítette a je­lentést tevő bizottság ezen indokait? Bizonyosan a királyi koronaügyészség megkereső leveléhez csatolt mellékletekből. Hogy a t. ház határozatot mondhasson a felett, kétségtelenül, szüksége van arra, hogy az érintett mellékletek a képviselőház tagjaival közöltessenek, mert csak ezekből szerez­hetnek magoknak erre nézve meggyőződést. Különös, hogy a t. elnök úr azzal indokolja a mellékletek kinyomatásának szükségtelenségét, mivel a királyi koronaügyészség által incriminált czikkek nyilvános lapban jelentek meg, a mely közkézen forog ; Deák Ferencz t. képviselő úv pe­dig constatálja, hogy az incriminált czikkeket tar­talmazó lapszámok a törvények értelmében lefog­laltattak, és hogy ez helyesen is történt, mert ter­jesztésük káros. Ezek egymással ellenkező indo­kolások, és mégis mindkettő azon következtetésre jut, hogy a mellékletek kinyomatása szükség­telen. Mindezekből az alapos indokok hiánya és a minden áron ellenzés akarata tűnik ki, (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassanak figyelemmel kihallgatni a szónokot, mert a mig valaki fel van irva, addig nem szavazhatunk. Medán Endre: Végül bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani azt is, hogy minekutána a ki­rályi korona-ügyészség nem jelölte meg azon téte­leket, melyekből, megkereső levele szerint, a ki­rályi korona integritása elleni törekvés tűnik ki, nem közöltetvén a képviselő tagokkal a megkereső levél mellékletei, valahányszor a tárgyalás alkal­mával azok részéről, a kik nem látják az érintett czikkekben a magtár királyi korona integritása elleni törekvést feltalálhatónak, feszólamlások fog­nak történni, mindannyiszor fel fog kelleni olvas­tatniuk, hogy kimutattassék, miszerint azok egyik pontjában sem merül fel a királyi korona integri­tása elleni törekvés, mi által nagyon hosszura nyxilnék a tanácskozás, a mi nem kívánatos. Ezért tehát szükségesnek látom a királyi ko­ronaügyész megkereső leveléhez mellékelt csatol­mányoknak kinyomatását és a képviselő tagokkal leendő közlésüket: pártolom tehát Hodosiu képvi­selőtársam indítványát. (Szavazzunk!) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Azt hiszem, t. ház, hogy e hosszú és meddő vitat­kozásnak oka az. mert a kiindulási pont nem helyes. Némely képviselő azon szempontból fogja fel a dolgot, mintha a királyi ügyek igazgatója mint közvádló keresetlevelet adott volna be a képviselő­házhoz. Azonban nem ugy van a dolog. Mi ugyanis az eljárás sajtóvétségek esetében'? Az eljárás az, hogy mielőtt a közvádló keresetle­velét az illető sajtóbirésághoz beadná, előbb folya­modik a vizsgáló bíróhoz. A vizsgálat előbb lefoly, és a vizsgálat eredménye szerint határozza el ma­gát a közvádló, vajon a felelősségnek esete a fele­lős szerkesztő ellenében forog-e fön, vagy magát a czikk iróját kell-e feleletre vonni'? és csak mi­után egyikre vagy másikra nézve elhatározta magát, adja be kereső levelét az illető bírósághoz. A saj­tóbiróság határoz a fölött, ki tartozik felelősséggel ? és ezen előkérdés eldöntésével ítél az esküdtszék azon másik kérdés felett: vajon a vádlott vétkes-e vagy nem'? A közvádló tehát nem keresetlevelet adott be, hanem folyamodott az iránt, hogy a fen­állő immunitásnál fogva adjon a ház engedélyt arra, hogy a vizsgálatot az illető ellen megindít­hassa, és ezen vizsgálat folytán azután határoz­hassa el magát arra, hogy a vádlevelet az illető bíróság előtt ki ellen adja be ? vagy átalában be­adja-e vagy ne? Grhyczy Kálmán igen t. képviselő úr igen helyesen jegyezte meg, hogy a mennyiben a tén­fergő kérdés eldöntésére az irományok kinyoma­tása szükséges, azt megtagadni nem lehet. Igen, de mi az a kérdés, a mely itt fen forog ? Nem a fe­lett van a ház hivatva ítélni, vétkes-e az illető vagy nem ? E fölött a ház nem Ítélhet, mert különben összeütközésbejöhetne az esküdtszékkel. Nem ítél a felett sem, ki felelős ? mert a felelősség kérdése felett a vizsgálat nyomán, annak befejezése után, mely a jelen esetben még meg sem történt, ítél az il­lető sajtóbiróság, és ennek ítélete ellen semmiségi pa­nasznak van helye a hétszemélyes táblához. A ház tehát az esküdtszék és a sajtóbiróság competen­tiájába nem avatkozhatik. A kérdés csak az, vajon a közvádló lépése nem zaklatásból, nem puszta ürügyből eredt-e ? azaz fenforoghat-e annak esete, hogy az illető czikkért a képviselőt mint felelős szerkesztőt vád alá lehessen fogni? E kérdés eldöntésére pedig nem szükséges egyéb, mint megvizsgálni, vajon azon czikk, melyet a közvádló incriminál, az illető képviselőnek mint felelős szerkesztőnek felelőssége alatt kiadott nyomtatványban megjelent-e vagy nem? Egyedül ezen kérdés tartozik a t. ház elé; a többi kérdések pedig a biróság elé tartoznak. (He­lyeslés.. Szavazzunk! Zaj. Elnök csengd.) 48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom