Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-240

376 CCXL. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnnins 16. 1868.) gyűléshez, mivel bizonyos román lapban oly czikkek jelentek meg, melyeknek iránya és tartalma, valamint a bennök előforduló egyes kifejezések a törvénybe ütköznek; minthogy pedig azon lapnak szerkesztője vagy ezikkiró ja képviselő, és igy ellene a vizsgálatot önhatalmából el nem rendelheti a közvádló, arra kérte a t. házat, hogy engedje meg a vizsgálat elrendelését. Erre a ház azt mondotta a küldöttségnek : vizsgáljátok meg az ügyet s adjatok véleményt, lehet-e a vizsgálatot elrendelni ? és azután majd fogunk határozni. A küldöttség beadta jelentését (s azt mondja : átnéztük a kérdéses ügyet, és ugy látjuk, hogy nem csupán üldözés és egyátalában nem is üldözés a királyi ügyek igazgatójának vádja, hanem ez egyenesen a törvényes eljárás ösvényén van. Vétkes-e vagy nem az illető? arra nézve a bizottság nem adott véleményt; s nem is adhatott; különben tul ment volna hatáskörén. A ház is ha Ítéletet hoz, átlépi jogkörét, mert ítéletet mondani egyedül a bírósághoz tartozik. Azt mondják némelyek, hogy a vád tárgyát képező czikkeket is ki kell nyomatni és a képviselők közt szétosztani. Emlékeznek a tisztelt képviselők, hogy a sajtótörvényben világosan ki van fejezve, hogy a kormány a lapot vagy munkát, melyben a vétkes és tán a közcsendre veszélyes czikkek foglaltatnak, lefoglaltathatja. Nem tudom, ez esetben hogy áll a köi ülrnény; de ez elv ki van mondva a törvényben. És nem volna-e nevetséges kijátszása a törvény ezen rendeletének, ha bármely nyelvű — nem mondom épen román — lapot, melynek pl. 4—500 előfizetője van, s melj-et az i rszágban kevesen vagy nem igen sokan olvasnak, a kormány leíoglaltat, de az incriminált czikket az országgyűlés kinyomatná, s igy az minden Dp által közöltervén, a helyett, hogy G00 ember olvfisná, az tgé.-z országban publicitása jönne ? (Derűi sé(j) noha a czikk lefoglalásának épen az a ezé ja , hogy gAtot vessen a vtszélyes czikkek elterjedésének. Mert ha nem ez a czél, akkor a törvény felesleges. Jó-e a törvén}' , az m/s kérdés — én jónak tartom, más talán nem tartja jónak — de a törvény minden esetre fenáll. Azt mondják némelyek, hogy ők nem tudják megítélni, helye van-e a vizsgálatnak vagy nincs, ha a czikket nem ismerik. A vizsgálatot a ház határozza el , vagyis a ház megengedi, hogy a vizsgálat elrendeltessék, Kövessük tehát az eddigi gyakorlatot, mely szerint a bizottság jelentése kinyomatván szét fog osztatni és napirendre tűzetni: ha akkor a ház többsége azt mondja, hogy ez nem elégséges, akkor a ház többsége elhatározhatja, hogy a czikkek kinyomassanak. kV a ház többsége megteheti , de most generális cynosurául praecedens gyanánt előre kimondani, hogy a vádnak egész alapja, s az adatok, melyekből a biró fog Ítélni, kinyomassanak; ez nem tzükséges, nem is he'yes. Nyilvánosan fog menni a tárgyalás, a vizsgálat kérdése is nyilvánosan tárgyaltatik, az ítélet is nyilvánosan fog hozatni; ez kétségkívül teljes garantiát aj arra nézve, hogy semmi sem történik titokban, hanem most előre praecedenst megállapítani az eddigi előzmények és a törvény józan értelme ellenére nem tartom helyesnek. Nyomassák ki a jelentés, tűzessék ki tárgyalási határnapja, s majd ha a tárgyalás határnapján meghányjuk-vetjük a dolgot, akkor meglájuk, elég alapot találtunk-e arra, hogy a vizsgálat megengedtessék? Ha nem találunk elég alapot, akkor majd fogunk rendelkezni, hogy a szükséges adatokat, megszerezhessük. (Helyeslés.) Berzenczey László: T. ház! Nagy részét annak, a mit Deák Ferencz képviselő úr elmondott, én 5s akartam mondani, s most csak azt teszem hozzá, hogy mi igenis bíráskodunk. (Ellmmondás.) Fél bíráskodás minden esetre jelenlegi eljárásunk, mert a verdict ki lesz mondva, (Zaj, eiienmondá<) midőn egy képviselőtársunk ellen a vizsgálatot megengedjük. (Kö-beszólások: Nem áll! zaj.) Hanem az már csakugyan nevetséges — arról nem is szólva, veszedelmes-e vagy sem — hogy a sajtótörvény alapján per indíttatik egy czikk ellen, s azután itt azt akarják, hogy mi nyomassuk ki azon czikket: (Zaj) hiszen akkor Iiáth Károly minket mindnyájunkat j.erbe fogat. (Derültség.) Hát kérem, a miért mást büntetni akarnak, azt mi magunk tegyük ? Hát aztán Ráth Károly minket honnan fog kikérni, ha mi magunk is épen abba a hibába esünk ? (Derültség.) En azt tanácslom tehát, hagyjuk az egész dolgot abba. Deák Ferencz véleményét pártolom. Csailiídy Sándor: T. ház! Deák Ferencz képviselő urat atlól való félelme birta azon nyilatkozatra (Nagy zaj), hogy a kívánt okmányok ne nyomassanak ki, mert ez által az okmányok a nagy közönségnek tudomására jutnának. ' Deák Ferencz: Nem igaz! Ráfogás! (A szélső bal oldalon : De ugy van !) Csanády Sándor: Következői eg nem éretnék el a czél, mely a lefoglalás által tervez:etett, mert a lefoglalás megtörténte után is a tények a nagy közönségnek valódilag tudomására jönnének. (FelkLlásck: Néma tény k, hanem a czik..ek!) Bocsásson meg a t. képviselő úr, ha kimondom, hogy az okmányok kinyomatásának megakadályozása által sem ér czélt a képviselő úr, mert midőn ez ügy szőnyegre kerül, mindenek előtt fel kell olvasni a ház bzine előtt azon okmányt, melyre a királyi ügyek igazgatója alapija a