Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-238

362 CCXXXVIU. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Junim 4. 1868.) melyet meg lehet tekinteni ; és még több példány-1 ban kinyomatni szükségtelen lenne, mert azokat tanulmányozni senki sem fogja; ha pedig valaki meg akarja tekinteni, mindegyik osztály tárgyalá­sánál kéznél lesz egy példány. Magok a törvény­javaslatok kinyomatása nem kivan sok időt, és véleményem szerint három nap alatt elkészülhet. {Hely slés.) Elnök.- Ennélfogva a jelentés és a törvény­javaslatokra tett módosítások fognak kinyomatni, és reménylem, hogy szombaton reggelre a kinyo­xnatás be is lesz fejezve. SomSSich Pál: Nézetem szerint nem a törvényjavaslatokra tett módosításokat, hanem a törvényjavaslatokat ugy, a mint a bizottság által módosíttattak, kellene kinyomatni. (Helyeslés.) Elnök: A kinyomatás tehát ilyképen fog eszközöltetni és az osztályok összejövetelének határnapja szokott módon ki fog hirdettetni. Madarász József képviselő úr kérvényeket kivan benyújtani. (Mozgás.) Madarász József (a szószékről): T. ház! 121 külön kérvényben 131 községben lakó választók és lakosok hozzám küldöttek (Zaj) ezen előttem fekvő kérvényeket a végett, hogy azokat a t. kép­viselőháznak átadjam. Főtárgya ezen kérvények­nek az 1867-es állapot megváltoztatása (Fölkiáltá­sok: Törvény!) és az 1848., 1827., 1790-diki tör­vényekkel biztosított független önálló állami élet teljes visszaállítása. (Mozgás.) Én nem mondhatok mást, tisztelt képviselőház, mint a mi a kérvények tárgya. Tartom magamat a ház szabályaihoz és ezért a tárgy főlényegét röviden előadván, köte­lességem azon községek neveit előadni, melyektől az aláirt választók és lakosok által az átadás köte­lességével megbízattam. (Olvassa a községek neveit:) Szalk-Sz.-Márton, Békés, Orosháza, Maja, Magyar­Bánhegyes, Nagy-Vázsony, Gyopár-Halom, Gyo­ma, Tisza-Kürü, Kádárka, Nagy-Dém, Lovász-Pa­tona, Bana, Kun-Szabadszállás, Kis-Kun-Fülöp­szállás, Márkod, Békés-Sz.-András, Rácz^Almás, Csákvár, Bodmér, Csabdi, Fel-Csut és Ó-Bank, Mány, Csősz, Czene, S. Egres, Igar, Rétszéles, Sár-Sz.-Miklós, Kala, Sár-Bogárd és Tinód, Sár­Keresztur, Hajdu-Szoboszló, Gárdon, Mező-Be­rény, Duna-Pataj, Szabad-Sz.-Tornya. Aba, Sapo­nya, Tácz, Bicske, Kis-Harsány, a pálteleki puszta birtokosa, Zalkod, Érkeserü, Tokaj és környéke, Bakony-Tamási, Szil, Tisza-Földvár, Szárszó, Csecs, Alap, Al-Csut, Majdány, Bölcske, Rákos­Palota, Tisza-Sas, Hatvan (Somogy), Viszló és Csertő, Gölle, Kisújszállás város , Karczag, Sz.­Keő-Baranya, Torda, Kolta, Milota, Szuhafő, Ma­gyar-Ittebe, Csanád, Szilas-Bolhás, Erdőhegy, Ó-Kécske, Szigetvár, Büsü, Leányfalu, Nádudvar, Derecske, Furta, Mohács, Kölked, Babarcz, Balmaz­I Újváros, Nagy-Szalonta, Abony, Csajág, Csicsó, Sarkad, Asztély, Zámoly, Bőny, Sz.-Ló'riucz, Gánd, Tokszabadi, Solt, Báránd, Madarász, Büd-Szent­Mihály, Kapolcs, Felső-, AlsóTreg és Szemcse­Csehi, Nagy-Szokoly, Tamási, Karád, Szabadka, Buzaháza, Gergelyi, Jász-Alsó-Sz.-György, Tö­rök-Sz.-Miklós, Nagy-Kun-Madaras, Rima-Szom­bat, Bodola, Algyő, Perkáta, H.-Nánás, H.-Vá­mos-Pércs, H.-Hadház, Hajdu-Böszörmény, Alsó­és Felső-Szécsenke, Paks, Nagy-Dobra, Tisza-Becs, Menshel, Rápolt, Szeged, Csongrád. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani, akkorra tartván fen köteles­ségem szerint véleményem nyilvánítását, a mikor a kérvényi bizottság jelentését be fogja adni. Elnök: Ezen kérvények a kérvényi bizott­sághoz utasíttatnak. Stoll Károly képviselő szintén kérvényt kivan bemutatni. Stoll Károly: Egy kérvényt vagyok kény­telen benyújtani, melynek tárgya azon kérdés kö­rül forog: az államkivatalnoknak, az állam fizetett szolgájának vannak-e az állam polgárai iránt is kö­telességei? Én határozott, igennel felelek és így cselekedtem 32 éves hivataloskodásom alatt. Mennyi zaklatásra adott ezen meggyőződés alkalmat, an­nak elősorolásával nem untatom a t. házat, hanem egyszerűen felolvasom a kérvény kivonatát. (Ol­vassa:) „Kérvény, melylyel Stoll Károly ország­gyűlési képviselő tudomásra hozza, hogy a tisztelt pénzügyminiszter úr nevében hozzá, az országgyű­lési képviselőhöz , és nem az állami hivatalnok­hoz , érkezett felhívásra a felsőbányai sérelmes ügyben meggyőződés szerint mondott vélemény a miniszteri jogosztály roszalására találván, rosza­íásának Gombosy János titkár (az előtt pénzügyőri ügyész-segéd, ma diósgyőri praefectus) múlt évi 7249 — 199. szám alatt egy „titkos jegyzéke-ben adott kifejezést; és mert ez hivatalos visszásságokra vonatkozó más ügyekben is hivatalos becsületbe vágót tartalmaz, miről az ez ügyekben kiadott 38,704/1867. számú miniszteri intézvény mellé­kelt másolata említést nem tesz, alkalmat kér a t, háztól: szigorú ellenőrködés mellett ugyanazon ügyiratokból, melyekből Gombosy merített, ki­mutatni azt, hogy ,,a titkos jegyzék" ide vonat­kozó tartalma az állami kezelésre felette ártal­mas koholmány." E kérvényt nem a tisztelt pénz­ügyminiszter úr iránti bizalmatlanságból irányzóm én a t. házhoz, nem, erre a t. miniszter úr nem, sőt arra adott alkalmat, hogy a képviselem bányászok ezreinek hálás köszönetét nyilvánosan kifejezzem azért, hogy az érczbeváltási kérdést, mely egy évig feküdt elintézetlenül az osztályban, néhány nap alatt oly fényesen megoldotta akkor, midőn személyéhez fordulni kénytelenittettünk. A kér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom