Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-236
350 CCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 28. 1.868.) mellett értethessék, a melyek mellett csak ugy lehetne értetnie, hogy ha nem önálló állam, hanem más államtól függő tartomány volna. Most a központi bizottság jelentése, a czimek és elnevezésekre nézve, örömmel ismerem ezt el, lényeges és jó irányú változtatásokat tett. E változtatások következtében nem tekintem többé feladatomnak, hogy a szerződés elfogadását gátolni igyekezzem. De midőn ezt nyilvánítom, egyúttal — miután én is azok közzé számítom magamat, kik az 1867dik évi alakulásokkal ugyan sok tekintetben megelégedve nincsenek, de kik hazafiúi kötelességöknek tartják addig, míg azoknak olyan részeit, melyeket nem helyeselnek, alkotmányos utón megváltoztatni lehetne, kihúzni a fenálló törvényekből mind azon következtetéseket, melyeket azokból hazánk érdekeire és hazánk önállóságára való tekintettel kihúzni lehet — kénytelen vagyok teljes őszinteséggel nyilvánítani azt is, hogy az elnevezéssel ugy is, mint az most a központi bizottság által előterjesztetik, teljesen megelégedve nem lehetek: nem lehetek azért, mert meg vagyok ugyan győződve arról, hogy midőn az ausztriai császár és magyar apostoli király két államáról van szó, azt nem is lehet máskép érteni, minthogy e két állam egyike semmi más államtól nem függő magyar állam ; mindazonáltal részemről teljesen kielégítve csak akkor lehetnék, ha ez nem csak mintegy elrejtett modorban, hanem teljes nyíltsággal volna kimondva, és ha ezen önálló magyar állam határozottan megneveztetnék. Midőn azonban ezt kijelenteni kötelességemnek ismertem, egyúttal ismétlem, hogy tekintetbe véve a tagadhatlanul hazánk függetlensége értelmében történt változtatást, nem szándékom az ügy további menetelét gátolni; sőt azon reményben, hogy a minisztérium módját fogja találni, hogy ezen czimzési és elnevezési kérdések mielőbb ugy tisztáztassanak, hogy ne csak hazánk önállósága elleni következtetést azokból vonni ne lehessen, sőt inkább épen azok által hazánknak törvényes önállása és állami léte ben és kün constatáltassék: a részletes tárgyalásnál is, — kivéve, ha tán néhol tévedésből a czimek az előadottak szerint ki nem igazíttattak volna — észrevételt tenni nem szándékozom. Keglevich Béla gr: T. ház! Azok után, miket előttem szólott képviselőtársam és elvbarátom Tisza Kálmán elmondott, nem lehet szándékomban ismétlésekbe bocsátkozni; nem is szándékom a t. ház türelmét hosszasan igénybe venni; csak igen röviden egy megjegyzést kívánok tenni. Először is helyeselve Tisza Kálmán nézetét, ahhoz hozzá akarok járulni, és röviden kifejezni először, hogy részemről sem tartom feladatomnak és szándékomban nem lehet, a ház előtt lévő szerződés létrejöttét akadályozni; másodszor pedig igen röviden elmondani azt, hogy mi benyomást tett rám a ház előtt fekvő szerződésben letett két fogalom hallása: egyik a magy. kir. czim, másik a magyar állam terület eszméje. Midőn ez fölemlittetik, mintegy önként és logikailag nem valami elvont fogalomra következtetünk, hanem arra ugy, mint a hogy a magyar ember érti és értelmezheti, való meglévőre következtetünk, és akkor lehetetlen tekintetünket nem irányoznunk azon vidék felé, melyet ugy ismerünk, mint a magyar tengerpartot, és keressük, de megvallom, hogy híjába, a magyar állam jelvényeivel ellátott magyar hajórajt; keressük, de szintén híjába e fogalomnak megfelelöleg a magyar állam és király hadseregét, de ismét siker nélkül; szintúgy keressük, de meg nem találjuk e fogalomnak megfelelöleg a magyar nemzetet a külnemzeteknélképviselő megbízottakat. Megengedem, sőt elismerem, hogy ezen czimezés, és azon fogalom, mely alatta értetik, tökéletesen megfelel azon közjogi iránynak, melyre az 1867-iki évben léptek. Azt is megengedem és elismerem, hogy mindazok, a kik annak létre hozatalában közreműködtek, annak következményeit helyeslik ; hogy azok ugy e czim használása által , mint annak akkénti magyarázata szerint, a hogy az a mostani állapotban lehet, teljesen ki vannak elégítve. De nem ugy én részemről, és ezt kifejezni szükségesnek tartom, mert azon követelmények és következmények, a melyeket én vonok le ezen czimzésből és magyarázatából, képezik közjogunkra vonatkozólag politikai meggyőződésemet. Ezek után, a miket röviden — és, a mint előre bocsátottam , a ház türelmét igénybe venni nem akarva — megjegyeztem, kevés mondani valóm maradthátra.lsmétlésekbesemakarvánbocsátkozni, helyeslem egész kiterjedésében Tisza Kálmán elvbarátom azon nézetét, hogy tartalmaz e szerződés sok olyant, mit hazánkra üdvösnek és czélszerünek tartok. Azért a tárgy további fejtegetésével felhagyok, s Tisza Kálmán véleményéhez csatlakozván, abban ismerem feladatunkat, hogy a küzdtérről ez alkalommal elvonulván, a vámszerződés létrejöttét ne akadályozzuk, hanem oda fordítsuk erőnket, hogy mind azt, a mit a magyar királyi czim és a magyar államterület elnevezése alatt érthetünk, ugy a hogy értelmeztem, hova előbb az életben is, nem csak elvben, a magunkénak vallhassuk, kivihessük. Simonyi Ernő: A mi ezen szerződésben előforduló czimekre nézve az előttem szóló képviselő urak által mondatott, azzal én is tökéletesen egy értelemben vagyok; de nem nyugbatom meg azon modorban, melyben ezen szerződés a ház elé hozatott: mert nem mondhatom, hogy Magyarország ezen szerződésben akként lett volna képvi-