Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-235

CCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 27. 1868.) 345 nak megengedni, hogy azt lehető röviden előad­hassam. Hazánk történelmében a 18-dik századból vérbetükkel vagyon feljegyezve a gyászemlékü siculicidium per, minek következtében a szabad nemes székely nemzetnek egy része rendes határvé­di katonáskodás terhével sújtatott, s az által, hogy az ős idők óta egyenjogú nemzetnek csak egy részére terjesztetett ezen iga ónsulya, az absolutis­mus divide et vinces elvének elég tétetett; de hogy intézményét biztositsa is, szüksége volt a székely nemzet alkotmányos szabad érzelmét aláásni, a nemzetet németesitni s vak engedelmes katonai szellemet terjeszteni. Ezen czélokból, s azért is, hogy katonákat képezhessenek, alapíttattak e ka­tonai kormányok által német elemi s magasb ka­tonainevelő intézetek. Ilyen vala Sepsi-Szent-Györ­gyön is az úgynevezett „Granz-Norrnal-Schule". 1858-ban az akkori kormány által minden intéze­tek megszüntetni és a vidéki polgárok többsége vallásfelekezeteinek tanodái czélokra kiosztatni rendeltetvén, a sepsi-szentgyörgyi a helvét hitűek illetékébe juttatni határoztatott. Szükségesnek tartom azt is megemlíteni, hogy Erdélyben a bevett vallások teljes jogegyenlősége approbata és compilata törvényeink által már biztosítva levén, nevelési ügyeikben a protestáns vallások teljes ön­álló kormánynyal bírtak; mely jogok felett később is lehetőleg őrködtek, s már 1848 előtt is az er­délyi helvét hitűek, számarányukhoz képest, buzgó adományaikból annyira igyekeztek ellátni nevelési czéljaikra szükséges intézetekkel magokat, mint Európa népeinek nagyobb része; azonban az 1850 utáni években az egyház, szükségét látva a nehéz körülményhez képesti ujabb áldozatoknak, fen­álló tanodáit lehetőleg segítette, s még a mellett a Rikán belüli egyházközgyülés kezdeményezé­sére Háromszék honfi buzgalom népének 100,000 forint áldozata és jelentékeny könyvtár jővén ren­delkezése alá, az erdélyi mélt. egyház főtanács engedélyével egy reáltanodával egybekötött algymnasiumot alapított s azt 1859-ben életbe is léptette. A mélt. egyházi főtanács azon algymnasium igazgatására ruházta a „Granz-Normal-Sckule" ke­zelését is, s ez, annak helyiségére számítva, tan­osztályai helyiségeit ideiglen a templom várkama­ráiból alakitá. Azonban azon szín alatt, hogy az erdélyi r. k. püspökség csakis az alaptőke egy részéhez jogigényt formált, habár e más feleke­zetek illetőségöket még 1858-ban tettleg kezökre kapták, gyakori sürgetések daczára ezen kérdés mai napig megoldatlan maradott, és a ,,Granz­Normalscbule" ugyan azon szervezettel, mint 1848 előtt, sőt ugyan azon igazgató alatt, máig is fen­tartatott, és a vidéki honfiak buzgalmából alakult KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. VII. ev. ref. gymnasium elemi osztályait mig mindig ideiglenes és czélnak meg nem felelő tanszobákban kénytelen tartam, s több felől tornyosuló körűimé: nyék miatt ezen helyiség meg nem nyerhetése ese­tében lételét láthatjuk veszélyezve. Égető volt a kérdés, és magas volt remé­nyünk, midőn a magyar felelős kormány kezébe láttuk kerülni az igazgatást; tisztán reméltük, hogy eljövend azon idő, midőn e részben is igaz­ságot szolgáltat nekünk. Csak igazságra hivatkozom, t. ház, mert jo­got nem említek. Jogtalan volt a katonai kor­mány, nem volt törvényes, nem volt jogos azon kormány se, mely azt megszüntette; de ha mind azokat, miket azon kormány alapított vagy meg­szüntetett, a többiek részökbe kapták, igazság az, hogy a reformátusok is megkaphassák; és ez any­nyival égetőbb szükség, mivel a helyiség hiányá­ban a Sepsi-Szent-Györgyön alapított algymna­siumnak további fenállhatása is kétessé válik. Ennélfogva következő interpellátiót bátor­kodom cultusminiszter úrhoz intézni. {Olvassa :) „Miután köztudomás szerint az erdélyi volt határ­véd-ezredek czéljaira alapított katonai elemi is­kolák még 1858 különböző vidékek pol­gárainak többsége arányában, vallásfelekezetek­nek osztatván ki, a sepsi-szent-györgyi „Granz­Normal-Schule" név alatt ismeretes katonai német elemi iskola a helvét hitűek illetékébe juttatni határoztatott. tettleges átadása 10 év óta csakis azon szin alatt halogattatott, mert a róm. kath. püspök­ség az alaptőkének egy részéhez jogigényt formált, de a helvét hitüeknek a helyiség iránti teljes jo­gát nyilvánosan soha senki kétségbe nem hozta; miután ezen helyiség megkapbatása a sepsi-szent­györgyi, 1859-ben életbe lépett ev. reform, al­gymnasiumra nézve fontos kérdés: szándékozik-e a n. m. közoktatási miniszter úr akadály és hala­dék nélkül igazságot szolgáltatni olyformán, hogy valamint ehhez ha, 1 onló más iskolák még 1858-ban az illetékesnek itélt felekezeteknek át­adattak, ugy ezen sepsi-szent-györgyi „Granz­Normal-Schule" -nak helyisége (az alaptőkére nézve talán még függőben levő kérdések méltánvos megoldása előtt is) a helv. hitűek tanodái czéljaira átadassék? hogy már a folyó évi szeptember 1-só' napján kezdendő tanévre az ev. ref. igazgatás alatti nevelő intézetek tanterve ahhozképest alkal­maztathassák?" Eötvös József b. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Ez igen fontos interpellátiót ké­rem kiadatni, és arra a felelet jövő héten meg fog adatni. Elnök l Az éjszak-keleti vasút egyes szaka­szainak mikor leendő megnyitására a t. ház teg­nap uj szerkezetet rendelt beadatni. A szerkezet 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom