Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-235

346 CCXXXV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 27. 1868.) ma nem készülhetvén el, holnap fog a t. ház elé terjesztetni. Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter: T. képviselőház! Gull József képviselő úr a május 4-ikén tartott országos ülésben az erdélyi sajtóviszonyok tárgyában interpellátiót intézett a minisztériumhoz. Ezen interpellátió két kérdésre oszlik : először kérdi a tisztelt, képviselő úr, van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Erdélyben, különösen pedig Nagy-Szebenben a sajtó irányában az előző vizsgálat, a megintés gyakoroltátik ? másodszor, vajon hajlandó-e a kormány az erdélyi sajtóviszonyokat a mai kor követelményeihez és az alkotmányosság igényeihez képest átidomitani ? A mi az első kérdést illeti: köztudomású dolog, hogy Erdélyben még az 1852-ik évi sajtórendszabáíyok vannak hatályban. E sajtórendszabályokat nem a magyar minisztérium léptette életbe, hanem átvette azokat, mint a korábbi kormányrendszer hagyományait. E rendszabályok értelmében a kormány közegeit megilleti azon jog, hogy a sajtó irányában a megintést gyakorolják. A kormány egyes esetekre vonatkozólag soha se adott utasítást közegeinek az iránt, hogy a megintés eme jogával éljenek; azonban nem veheti rósz néven a kormány se a törvényhatóságoktól, se pedig saját közegeitől, ha ezen jogot mindazon esetekben gyakorolják , melyekben az alkotmány és a közrend érdekei követelik. E joghoz kénytelen a kormán) egyelőre még ragaszkodni azon elvénél fogva, mely szerint nem akar fenálíót lerombolni addig, mig helyébe jobbat nem képes állitani. Meglehet, hogy ezen elv mellett még egy ideig itt-ott intézményekkel kell megküzdenünk, melyek a kor követelményeit nem elégítik ki; de sokkal nagyobb rósz volna „tabularasat" csinálni, még mielőtt ujabb alkotásainkat képesek volnánk létre hozni. Hogy az erdélyi hatóságok e megintés jogával visszaélést követtek volna el, vagy hogy ezen jogot nagyobb szigorral gyakorolták volna Kagy-Szebenben, mint Erdély egyéb részeiben, arról a kormánynak semmi tudomása nincs. Meglehet, nagyobb számmal fordulnak elő e megintések Nagy-Szebenben, mint másutt Erdélyben, mit nem tudok, de nem is akarok tagadni. Biztosithatom azonban a t. képviselő urat, hogy ezen esetben a megintésnek oka bizonyosan nem a kormány közegeiben és nem a törvény hatóságokban, hanem az ottani hírlapirodalom kezelőiben fekszik. Egyébiránt különös örömmel constatálja a kormány, hogy nemes szász testvéreink az 1852dik évi sajtórendszabályokat, a melyeket eddig nyugalommal és resignatióval tűrtek, megunták, és hogy az alkotmányos szabadságnak egyik fő követelményét és biztositékát: a sajtószabadságot elvégre Erdélyben is meghonosittatni óhajtják. És legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy szász testvéreinknek eme nézetei és vágyai a kormány nézeteivel és vágyaival teljesen találkoznak. Ennélfogva második kérdésére vonatkozólag van szerencsém kijelenteni a t. háznak, hogy a kormány már ezelőtt néhány hónappal megtette a kellő eló'intézkedéseket az iránt, hogy mihelyt a polgári perrendtartásban tervezett bírósági szervezet törvény erejére emelkedik, és mihelyt a kormány tudni fogja, hogy Erdélyben hol és hány fö törvényszék lesz felállítandó : a sajfcóbiróságokat azonnal életbe léptethesse, és pedig ugy, hogy az 1848-ik évi XVIII. t. ez. az esküdtszéki intézménynyel együtt Erdélyre is kiterjesztessék. (Elénk tetszés.) BóniS Sámuel: Összeköttetés ben azzal, mit a tisztelt igazságügyi miniszter úr mondott, a menynyiben t. i. a törvénykezési rendtartás életbe léptetésétől tette függővé Erdélyben a sajtótörvények életbe léptetésének lehetőségét : bátor vagyok az elnökséget felkérni, hogy sürgetni méltóztassék azon munkának kinyomatását, hogy az legalább a tagok között szétosztassák. (Helyeslés.) Berzenczey László: Midőn Deák Ferenez képviselő úr azon indítványt tette, hogyan lehetne most előleg törvényjavaslatot terjeszteni elő arra nézve,-hogy módosittassék a regi sajtótörvény Erdélyben, előbb mintsem az unió ügye elintéztetnék, vagy más intézkedések a polgári törvénykezésre nézve behozatnának, azt voltam bátor előadni, hogy a legrövidebb ut az volna, ha a magyarországi sajtótörvény Erdélyben is behozatnék, a mi, ugy láttam, a ház helybenhagyásával I találkozott. Most az igazságügyminiszter úr kijelentése szerint ez ismét elhalasztatnék, a mennyiben kapcsolatba hozatik a polgári perrendtartásnak nem tudom mikor történendő elkészülésével. Hivatkozom a ház határzatára, melyet Deák Ferenez indítványa folytán hozott, és a mely szerint előleg és mielőtt a polgári perrendtartás és az unió iránt intézkedés történnék, a magyarországi sajtótörvény Erdélyre is kiterjesztessék. Az iránt kérek tehát fölvilágosítást, miért ignorálta az igazságügyminiszter úr a ház ezen határozatát ? Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter : A t. képviselő úr engem félreértett, ha ugy méltóztatik szavamat magyarázni, mintha az unió törvényétől akarnám függővé tenni a sajtóbiróságok fölállítását. Nem ezt mondottam, hanem azt, hogy mihelyt a polgári perrendtartásban tervezett bírósági szervezet Erdélyben életbe lesz léptethető, a sajtóbiróság azonnal föl fog állíttatni. Kissé messzebb távolban van azon kor, melyben az esküdtszékek minden törvényhatóság kebelében föl