Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-234
GCXXXIY. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 26. 1868.) 333 Ezen kérdésekre én lelkiismeretet megnyugtató választ a beczikkelyezés végett előterjesztett szerződésben nem találván, képviselői állásomból folyó kötelességemnek tartom az ügynek ily meszszire haladott stádiumában is feltárni a tisztelt ház előtt aggodalmaimat, hogy azoknak, ha a többség helyeslésével találkoznak, érvényt szerezhessek, ha pedig aggodalmaim tán helytelenek, vagy túlságosak lennének, a magas kormány és tisztelt képviselőtársaim indokolt ellenvéleményéből magamnak megnyugvást meríthessek. A tárgyalás alapjául bemutatott törvényjavaslathoz mellékelt vasútépítési szerződés változatlan elfogadása által azon czéít, melyért az országgyűlés hazánk fővárosának Fiúméval vasút által összeköttetését az országos kölcsönből első sorban eszközöltetni kívánta, elérve nem látom azért, mert a törvényjavaslatban és szerződésben kijelölt vonal a vasútépítéseknél mindenekfölött szem előtt tartani kellő rövidségi főtekintet mellőzésével a főváros és Fiume közti összeköttetésre Kanizsán tul is a déli vasuttársulatnak kiválóan magyar kereskedelmi érdeket épen nem képviselő kanizsa-trieszti vasutvonalát Mura-Kereszturig, B onnét a Dráva partján délkeletnek vissza a keresztur-barcsi mellékágát veszi igénybe Zákányig, mely 4 mérföldet meghaladó vonalon a Kanizsa s Fiume közti vasúti összeköttetés % mértfölddel hosszabb, s igy a szállítás is azon kétségtelenül költségesebb lesz, mintha a tervezett háromszög elhagyásával a fiumei vonal Kanizsánál kiágazva a surdi völgyön keresztül egyenesen Zákányba a két végpont közt legrövidebb vonalon vezettetnék, Ismerem a mélyen tisztelt közlekedési minisztérium ellenvetését, melylyel e téren találkozom. 0 ugyanis tervezeti vonalának védelmére hazánknak épen nem kedvező pénzügyi jelen helyzetében alkalmilag azon érvet hozza fel, hogy midőn bizonyos két pont közt, minta kérdéses esetben, Kanizsa és Zákány közt vasúti összeköttetés már létezik, ennek mellőzésével az állampénztárnak terhére egy egészen uj , tán egy millió forintba kerülő 2 '/ E mérföld hosszú vonalnak, habár az a létezőnél valamivel rövidebb volna is, építését nem látja indokolhatónak. Bár mennyire méltányoljam is a mélyen tisztelt minisztérium által szem előtt, tartott takarékossági vezéreszmét; de miután a buda-pest-fíurnei vasúti összeköttetés minél előbbi létrehozatalának eszközlésénél a törvényhozás elhatározására nem tisztán pénzügyi szempontok, hanem inkább politikai és nemzetgazdasági fontos okok gyakorolták a döntő befolyást: részemről én a fő ezélt, melyért már milliók forognak kérdésben, tán épen ezen, csak látszólag fölös egy millió meggazdálkodása által koczkáztatni nem látom helyesnek, annyival kevésbbé, mivel, miut mondám, a jelen esetbeni beruházás csak látszólag fölös : mert a Kanizsa és Zákány közti kérdéses 2 l / t mértföld vasút építésére fordítandó tó'ke kamatjának legnagyobb részét födözi azon nyeremény, mely ki- és beviteli kereskedelmünknek évenkint 5 millió mázsára menő különféle tárgyai után, ha azok a vonal rövidsége és az olcsóbb szállítás biztosítása által Fiúmén keresztül vitetnek a világkereskedésbe az e helyen 1 '/ a mértfölddel rövidebb vonalon, a szállítási bérből az ország részére meggazdálkodható. A budapest-fíumei vasúti összeköttetés rövidségének rovására eső hátrányán kivül van még a miniszteri törvényjavaslatnak és szerződésnek aggodalmamat növelő más hiánya, mely miatt igénytelen nézetem szerint a tervezett zákányzágrábi vasútnak államköltségen kiépítése által nincs megfelelve a nemzet azon intentiójának, melyért Buda-Pestnek Fiúméval vasút általi összeköttetését az országos kölcsönből első sorban eszközöltetni kívánta. Államiságunk egyik követelményének, független kereskedelmünknek egyetlen magyar tengeri kikötőnkön át a legrövidebb és legolcsóbb utón a világkereskedelemmel érintkezésbe hozatala s ez által nemzetgazdaságunk emelése, Fiume versenyképességének biztosítása, és a kiviteli kereskedelmünket Trieszt felé közvetítő déli vasuttársulat egyedáruságának ellensúlyozása levén a czél, melyért Buda-Pestnek Fiúméval a legrövidebb irányban vasút általi összeköttetését a törvényhozás országos kölcsönből eszközöltetni elhatározta: ha a kitűzött czélt a kivitel által koczkáztatni nem akarjuk — miután a budapest-fíumei vasúti összeköttetésre a legalkalmatosabb tért egy más irány a trieszti kivitel részére, a déli vasuttársulat Kanizsáig- már lefoglalta — midhatatlanul szükséges, hogy a még rendelkezésünkre álló felénél hosszabb vonalon a déli vasuttársulat vonalából a kiágazási pontot olyan helyre jelöljük ki. mely kiviteli kereskedelmünk tárgyainak az ország egy nagy részéből tekintélyes gyülhelye. s mely lakosainak a kereskedelem terén tanúsított életképességénél s vagyonosságánál fogva hivatva van Fiume . felé irányzandó kereskedésünknek közvetítésére. A kiindulás és vég pont közti vonal megállapításánál figyelnünk kell, hogy azon kiviteli kereskedelmünk tárgyait fenakadás és idegen érdekbe ütközés nélkül szállíttathassuk lehető legolcsóbban a vég czélhoz. Forgalmi üzlete pedig a vonalnak ugy legyen berendezve, hogy az ó rendeltetésével ellenkező irányú vonalakkal a versenyt minden eshetőségek közt kiállva, midőn egyfelől külkereskedésünknek legrövidebb és legolcsóbb
