Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-234

332 CCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 26. 1868.) e szakasz második sorában a „magy. királyi" szót kihagyatni kívánja. (Helyeslés.) Ráday László gr jegyző (olvassa a szerző­dés 9-dik szakaszát.) Királyi Pál előadó : A központi bizottság az első szó helyett: „minden e szerződésből", azt kívánja tenni: „az e szerződésből." Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a 9-dik szakasz e szerint módosittatik. Ráday László gr. jegyző (olvassa «10-dik szakaszt.) Királyi Pál előadó : E szakaszra a köz­ponti bizottság által következő módositványok hozatnak javaslatba. Az első sorban „szerződés" szó helyett: „szerződésnek" ; „példánya" helyett: „példányai" igtatandó; az előforduló „magyar királyi" szó kihagyandó. Ugyanezen pont utolsó sorának utolsó szava „elkészíttethetik" helyett: ,készíttethetik el." Szintén ezen pont második ré­szében ezen sajtóhiba „magyar áruk" helyett: „ma­gyarázat-ót kér a bizottság betenni. Ugyan­ezen szakasz második pontja helyett szabatosabb értelem végett következő szerkezetet hozza javas­latba a bizottság : „különböző magyarázat ese­tében a szerződésnek és mellékleteinek értelmére nézve az eredeti magvar szöveg lesz döntő." Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) E szerint e szakasz ekképen igazítandó. Ráday László gr. jegyző (olvassa a ll-dik szakaszt) Királyi Pál előadó: Ali. szakaszra a köz­ponti bizottságnak következő észrevételei vannak. Az első pontban e kifejezés „aláiratilag elismert" a következővel helyettesítendő: „aláírásával meg­erősítendő;" a második pontban „magyar királyi I; helyett: „magyar állam," s az előforduló feltétel­füzet helyett: „feltételkönyv" teendő. A D) alatti pontban ,,pályaköteles" helyett: ,,pályatöltések­nek" igtatandó, és az aláírásoknál a „magyar ki­rályi" elhagyandó. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Szakál Lajos: Minthogy itt a szerződés mel­lékletei előszámláltatnak, s ezek között megemlit­teük a feltételfüzet: a feltételkönyvre nézve, a mint most már kereszteltük, óhajtanám, mert már ugy is épen most van tárgyalás alatt a hat­van-miskolezi vasútépítési szerződés, ne szakítsuk külön az összefüggő dolgokat, hanem tárgyal­juk a VIH-dik mellékletben foglalt határozati ja­vaslatot is. Elnök : Előbb a törvényjavaslat tárgyaltatik, és azután jön a sor a határozati javaslatokra. Királyi Pál előadó (olvassa a határozati ja­vaslatot a huda-fiumei vasútvonal zákányi Jeiágazási pontjának általtétele, s zágráb-károlyvárosi pályasza­kaszának kisajátítása tárgyában l ) és ezután a közp. bizottság jelentésének illető részét.) SÜmeghy FerenCZ: Mielőtt a központi bi­zottság ezen előterjesztésére, t. i. a határozati javas­latra határozni méltóztatnának, nekem az e tárgyra vonatkozó törvényjavaslathoz egy beadott módo­sitványom van, melyet ezzel kapcsolatban kívá­nok tárgyaltatni, mert módositványom épen a határozati indítvány 1-ső pontjára vonatkozik. Ráday László gr. jegyző (nlms sa a módo­süványt): „Módositvány a Zákánytól Zágrábig és Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak épí­tése tárgyában a központi bizottság által szöve­gezett törvényjavaslatra nézve : 1-ör. A czimezés­nél a „Zákánytól Zágrábig" helyett teendő: ,,A Nagy-Kanizsától Zákányon át Zágrábig" ; 2-or. Az l-ső §. vég szava után beigtatandó : „azon hozzá­adással, hogy a budapest-fíuinei vasútvonal ki­ágazása Zákánytól Kanizsára áttétetvén, a Kani­zsát Zákánynyal legrövidebb irányban összekötő vasútvonal is tárgya lesz a vállalkozó által kötele­zett építésnek." SÜmeghy Ferencz: T. ház! Midőn a tör­vényhozás hazánk közlekedési eszközeinek létesí­tésére pártktdönbség nélkül egyhangúlag megsza­vazta a 60 millió kölcsönt, és a befolyandó összeg­ből épitendő vasutak közt első helyen kijelölve az ország központját, Buda-Pestet Fiúméval, egye­düli tengerpartunkkal összekötő vonalt: tette azt egyedül azért. hogy hazánk kereskedelmi for­galmának a magyar tengerpart felé valódi magyar érdekből uj irányt adva, a világkereskedelem­mel ez utón összeköttetésünk által önálló és füg­getlen kiviteli kereskedelmünknek, mint államisá­gunk egyik feltételének alapját tegye le; más részről pedig, hogy Fiúménak, tengeri kereskedel­münk egyetlen kikötőjének felvirágzását eszkö­zölve, a világkereskedelem színvonalán Trieszt irányában versenyképességét biztositsa; s végre, hogy az absolut kormányzat korszakában nemzeti önállóságunk és kereskedelmünk függetlenségének rovására Trieszt érdekében létrehozott vasúti ösz­szeköttetések eg)>-edáruságát ellensúlyozza. A mélyen tisztelt közlekedési minisztérium ál­tal a zákány rágrábi vasútvonal építtetése tárgyá­ban Weikersheim és társa bécsi bankárházzal kö­tött, s törvényjavaslat kíséretében beczikkelyezés végett bemutatott szerződés megitélésénél minde­nekelőtt azon kérdéssel kell tisztában lennünk, va­jon megfelel-e a kitűzött vonal és építési mód a tör­vényhozás intentiójának ? és remélhető-e, hogy a hazánk fővárosát Fiúméval összekötő vasútépí­tésbe fektetni czélba vett tőke a nemzet javára gyümölcsözőleg lesz elhelyezve? *) Lásd az Irományok 239-dik számának II. mellékletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom