Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-230
CCXXX. ORSZÁGOS Elnök: Senki sem szólalván fel pártolólag, ugy hiszem, a módositvány talán elesik. Csengery Imre jegyző (olvassa a függelék l-sö szakaszát.) Móricz Pál: A t. államtitkár úr azon előadása nyomán, melyet az osztályokban tett, ugy értesültem, hogy a földmunkálatok mintegy egy millió 8000 ftba kerülnek, bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen nagy összeg nem készpénzben, hanem csak kötvényekben fog az államnak viszszatérittetni. Méltóztassanak már most azon különbséget felvenni, mely a munkára nézve van inség idejében és jelenben, annálfogva, mint éjien az államtitkár úr is kifejtette, hogy azon földmunkálatok sokkal többet érnek most, mint akkor. De ettől eltérek; csak azon egy kívánságom van. hogy ezen összeg készpénzben fizettessék vissza. Különös, hogy midőn a pénzügyminisztériumnak egy millió beszerzésére több 100,000 frtot kell költenie, több évi hitelre ad ily nagy összeget. Ennélfogva azon módositványt vagyok bátor benyújtani, hogy ezen összeg készpénzben téríttessék vissza. Károlyi Ede gr.; Meg nem foghatom, hogy e kérdést ily térre viszszük át: mert azon egy millió, mely az állam részére ki fog fizettetni, azon társaságnak, mely az ajánlatot teszi, alkujában mint egyik feltétel vétetett föl, a mit csak ugy látok megváltoztathatónak, ha az egész alkutól elállimk ; ezt pedig, azt hiszem, nem tehetjük: ennélfogva a módositványt nem lehet elfogadni. BÓniS Sámuel: Én nem szólok a módositvány érdemére magára; hanem ha az állana, a mit előttem szólott képviselőtársam mondott, akkor a szerződést nem is lehetne a ház elé jóváhagj 7 ás végett terjeszteni: mert ha a szerződés igy a felek között megállapittatott, minden pontjára nézve azt lehetne mondani, hogy ha a ház el nem fogadja, akkor a szerződés megromlik és igy nem is lehet azt bolygatni. Ezen elv ellen fel kell szólalnom. Károlyi Ede gr.: Nem ily értelemben akartam én azt mondani. Hollán Ernő közlekedési államtitkár: Tisztelt ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy az alföldi vasút létesítésére már ezelőtt két évvel alakult egy consortium. Ezen consortium a munkálatok megkezdése czéljából az állam-kínestárból előleget kapott különféle czimeken. Ezen előlegek mintegy egy millió nyolczezer forintra mennek. Igen természetes, hogy most, midőn ezen vasutak átruházása egy másik uj társaságra hozatik Javaslatba, oly társaságra, melynek hivatása lesz ezen vállalatot egészben kezelni, ugyanakkor a kormánynak ki kellett kötni azt. hogy a mit előlegképen már rá fordított, az ismét visszaforÜLÉS, (Május 13. 1868.) 283 dúljon hozzá megtérítés utján. Igen természetes volt, hogy midőn készpénzben történt az előleg, a visszafizetés szintén készpénzben történjék ; de méltóztassék figyelmezni hogy ezen eoncessió, melynél fogva megengedtetik a vállalkozóknak, hogy névértékű, a kibocsátás napjától kamatozó részvényekben is megtéríthetik ezen előlegeket, szintén oly pontja volt az alkunak, mint minden más. Ez tagadhatlan. Részemről is pártolom azon nézetet és elvet, melyet tisztelt Bónís képviselőtársam fölemiitett, hogy nem arról lehet ugyan szó, hogy e szerződéshez, mivel az már megköttetett, kell ragaszkodnunk, mert hiszen az egész szerződés azon föltétel alatt köttetett, hogy a ház ratificátiója hozzájárul; de figyelembe veendő e részben azon körülmény is, vajon érdemes-e ily kötésért ismét az egész alkunak ujabb folytatásába bocsátkozni ? Ennélfogva, miután magának ezen kötvénynek létrehozása igen sok időhalasztással járt, és már maga ezen mai napig való elhalasztása bizonyosan nem volt előnynyel az egész vállalatra nézve : bátorkodom ezen szakaszt ugy, a mint van, a t. ház figyelmébe ajánlani. (Maradjon .') Lónyay Menyhért pénzügyér: indítványt tevő képviselő urnák egy kifejezésérc bátorkodom egy megjegyzést tenni. (Halljuk!) Azt mondotta, hogy ezen egy millió beszerzése néhány 100,000 írtjába került a pénzügyminisztériumnak. Ez — kérem — nem pénzügyi műtétei által szereztetett be, hanem az inség idejében, midőn a munkás kézuek keresetet kívánt adni az akkori kormán}^, ennek nagy része a közös pénzügyminisztérium által és kisebb részben az országos alapból fizettetett, tehát azon összegek nem kölcsön utján szereztettek be. Egyébiránt igen természetes, hogy ki kell kötni a visszafizetést. Részemről, ha 63-ban és 64-ben a közös pénzügyminisztérium részéről még nagyobb összeg fordittatott volna ezen vasúti munkákra, annak csak örülni tudnék, mert az az országnak activái közé tartoznék. A szerződő fél és a kormány közti alku egyik föltétele volt, hogy ezen millió visszafizetése részvényekben történjék; annálfogva ennek megváltoztatása uj tárgyalásokra vezetne s ez által ez ügy ismét elhalasztatnék, mit a t. ház bizonyosan nem kíván. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja t. ház a függelék 1-ső szakaszát? (Elfogadjuk!) A t. ház a függelék első pontját elfogadja. Csengery Imre jegyző (olvassa a függelék 2-dik szakaszát.) Gubody Sándor: T. ház! A 2-dik szakasz 1-ső pontjában ezen szót „lehetőleg" kihagyatni óhajtom, s e pont helyébe ezt kívánom tétetni: .,Az engedélyesek köteleztetnek a vasúti sineket 36*
