Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-229
CCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS.-(Május 12.1868.) 257 szem, a házszabályok szerint uj választást kell elrendelni. Erre nézve kérem a t. ház tagjait, hogy a közelebbi ülésre szavazataikat behozni méltóztassanak. (Felkiáltás: Csak a legtöbb szavazatot nyert kettőre!) A házszabályok nem rendelkeznek arról, hogy csak a legtöbb szavazatot nyert két tag közt történjék szavazás: ennélfogva a képviselők szabad akaratától függ arra szavazni, a ki iránt bizalmok van. Napirenden van az alföld-fiumei vasút iránti törvényjavaslat. Dániel Páli Bocsánatot kérek: az előbbi kérdésben a ház szabályira kivánok hivatkozni. (Halljuk!) A házszabályok 17. §-ában ez áll: „Ha átalános többség nincs, a szavazás azon két tag fölött ismételtetik, kikre legtöbb szavazat esett". Ez az elnökválasztásról szól. Ezután így szólanak a házszabályok : ,.Az előbbi módon egymás után két alelnök s egyszerre hat jegyző választatik". Azonban azt hiszem, ha itt nem jegyzőről van is szó, ezen eljárást per analógiám itt e választásra alkalmazni lehet. (Nem áll!) Ennélfogva csak a két legtöbb szavazatot nyert képviselőre vonatkozólag kellene szavazni. Tisza Kálmán: A 16, 1 7-ik és következő egy pár szakasz tisztán csak az elnök és jegyzők választásáról szól; (Az alakulásra!) és ezen szakaszoknak ezen része, az igaz, azt mondja, hogy csak két tag közt történjék a szavazás; de hitem szerint, e szakasz azon részét, hogy átalános szótöbbség szükséges, a többi választásra alkalmazni nem szükség, és nem is alkalmaztatott eddig. En részemről semmikép sem látom,hogy ki volna kötve, hogy a többi választásnál átalános szótöbbségre lenne szükség. Ennélfogva, épen e szabályok alapján, azt óhajtom, hogy az, ki legtöbb szavazatot nyert, az maradjon. (Helreslés.) Elnök: E szerint, tisztelt ház, a legtöbb szavazatot nyert képviselő úr. t. i. Ivacskovics György lesz a tizes bizottság tagjává. (Helyeslés) Napirenden van az alföld-fiumei vasút ügyében már átalánosságban elfogadott törvényjavaslat s mellékletei részletes tárgyalása. Azt hiszem, a ház a részletes tárgyalásnál ugyanazon sorrendet fogja megtartani, melyben átalánosságban nyilatkozni szíveskedett. (Helyeslés.) Ennek folytán a részletes vita első tanácskozási tárgya a határozati javaslatok lesznek, minthogy legelőször Tisza Kálmán indítványa folytán a határozatokra történt az átalános szavazás. Csengery Imre jegyző (olvassa a határozati javaslatot az alföld-fiumei vasút ügijében.) Ghyczy Ignácz: Tisztelt ház ! Tegnap volt szerencsém kijelenteni , hogy ezen határozatra nézve egy rövid hozzátételt leszek bátor beadni. A jelen határozatnak czélja az, hogy az KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 8 . vn. alföld-fiumei vasútnak minden más társaságtól való függetlensége mondassék ki. Ezen függetlenség biztosítására s annak elérésére, hogy azon idő alatt, inig az alföldi vasút eszék-fiumei vonala kiépül, más, már forgalomban levő vasutak, sőt az alföldi vasútnak minden esetre előbb elkészülő szárnyvonalai eszközlése által, oly viszonyok ne keletkezzenek és alakuljanak, melyek az alfödi vasút függetlenségét veszélyeztessék, sőt már előre is illusoriussá tegyék: bátor vagyok a jelen határozathoz egy rövid hozzátételt indítványba hozni, s azt a t. ház átalános figyelmébe ajánlani. A második kikezdés maradna a mint van: ,,Gondoskodjék a kormány, hogy ezen vaspálya Eszéktől Sziszeken, Károlyvároson át Fiúméig a legrövidebb vonalon, függetlenül minden más társaságtól, és minél előbb épittessék ki." Ehhez hozzá jönne: ,,a szárnyvonalak csak a fővonal elkészülte után építtetvén ki." (Helyeslés.) Csengery Imre jegyző (felolvassa a beadott inódositványt.) Hollán Ernő közlekedési államtitkár: T. ház! Ezen módositványra nézve némi észrevételeim lesznek. Midőn a nagyvárad-eszéki vonal engedélyezése tárgyalás alatt volt, a nélkül, hogy a ház határozata egyszersmind kijelölte volna az Eszékről Baranyaváron át Villányra vezetendő szárnyvonalat, a vállalkozók mindamellett ennek kiépítését illetőleg engedélyezését szintén sürgették. Az indokok, a melyeket kérelmök támogatására felhoztak, különösen azok voltak, hogy az alföldi vasútnak építésére szükséges anyagokat különösen azon vidékről fogják beszállitani, a mely Eszéktől nyugatra esik, nevezetesen a kő-, fa- és vasanyagokra nézve. Történt, hogy épen ezen körülmény felemlitésével, sőt annak számba vétele mellett, tették magok is az egész építésre vonatkozó számitásaikat, és erre alapították nagy részben azon árak megszabását és meghatározását, melyek szerint az egész vasút készül. A kormány kénytelen volt ezen körülményt figyelembe venni; csak az volt a kérdés, ha vajon ezen szárnyvonalnak egy időben történendő kiépítése nem volna-e káros magára az alföld-fiumei vasútnak versenyképességére nézve V E tekintetben szükséges volt, hogy a kormány magával tisztában legyen és számításokra alapítsa beleegyezését. Combinatióba kellett tehát hozni, ha vajon Zombortól — mely minden esetre és minden variánsokra nézve a közös kiindulási pont — ha vajon, mondom, Zombortól Fiume felé a kiterjedés nem olyan-e, hogy az, esetleg a szárnyvonalnak Zombortól Eszéken át és Villányon át Triest felé való felhasználása talán az alföld-fiumei vasút kárára lehetne? A számitások eredménye következő: az első irány33
