Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-226

218 CCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 8. 1868.) azon ügyekből is önként foly, minthogy azok egyátalában nem magánjogu, hanem vegyes ter- j mészetü ügyek. Kérem a t. házat, vegye bárki bármelyik jogtudományi auctoritás definitióját a magán jogról és alkalmazza az idézett ügyekre, és meg fog győ­ződni, hogy lehetetlen ezen ügyeket azon jogba beleillesztem. Deák Ferencz: Bizonyosan ! Lehet! BabeS VinCZe: Lehet-e magán jogról szó ott, hol bizonyos tárgyat nem magán személy vagy testület, nem is magán személy használata vagy élvezete végett szerzett, hanem a hol például, mint az egyházi községeknél, a község közhelyen épí­tett templomot, iskolát, és azon templomot, iskolát idő multával birtokolják mások, mint a kik építet­ték, de csakis községbeliek, és pedig semmi esetre sem magán jog alapján'? És már attól ma követel­tessék vissza magán jog alapján ! Én, t. ház, csak annyiban tudtam volna be­leegyezni egy bíróság megállapításába ezen ügyekre nézve, a mennyiben elérhető lett volna az a czél, hogy megnyugtatásul szolgáljon mind­egyik félnek, s a mennyiben tanúsítani akartuk, hogy nem akarunk igazságtalanságot; és annyi­ban helyesnek tartom azok nyilatkozatait, kik magok is constatálták, hogy itt a rendes hosszú eljárás csak káros lehet, s azt röviditeni kell. Épen azért, t. ház, én azt gondolom, hogy az utolsó módositvány ez indokolással, melyet maga indítványozó úr felhozott, ellentétben áll, a meny­nyiben először a rendes eljárást mégis elfogadja, de másodszor három biróságot alapit meg. Nagyon jól be tudom látni, hogy a t. minisz­térium miért nem akarja végleg eldönteni a már többnyire teljes vizsgálattal befejezett e kérdésbeli tárgyalást; azaz, tudom érteni, hogy azt nem azért nem akarja, mert magán jogi természetűek, hanem azért, mert a zsinat határozata szerint ezen ügyek felett, ha a vizsgálat befejeztetett, mint itt történt, az udvari kanczellariának kellett rendelkeznie, (Ellenmondás) mely vegyes szerkezetű hatóság volt, a közoktatási minisztérium azonban ezen ve­gyes természetű szervezettel nem bir. Á múltban ily ügyek rendszerint a kanczellária illetékességé­hez tartoztak, minthogy az részben birósági ható­ság is volt. Én tehát elismerem, hogy a jelen eset­ben a közoktatási minisztériumnak okai s aggályai vannak, melyek miatt az eldöntést magára nem vállalja. De azt tartom, hogy az ügyek számára illetékesen már megállapított eljárás és az alap vagy elv tovább is fenáll, és hogy e szerint itt csak arról lehet szó, hogy a vallás- és közoktatási mi­nisztérium helyett miféle testület vagy hatóság ruháztassék fel véghatározati joggal ezen ügyek eldöntésénél ? Én részemről azt tartanám, hogy másként intézkedvén, megsértenők a már törvé­nyesen nyert jogokat. Az eddigi magyar törvény szellemében a vegyes községek ügyeiben az eddigi eljárás törvényesen volt elrendelve ; és az eljárás ő felsége által helybenhagyatván, annak jogossága kétségbe sem hozható. Itt — ismétlem — csak {Nagy Zaj) arról lehet szó, hogy a vég eldöntést ki gya­korolja a volt udv. kanczellária helyett, minthogy a t. cultusminiszterium azt gyakorolni vonakodik? Már most méltóztassanak megfontolni, hogy ezen ügyek több mint két esztendő óta tár­gyaltatnak és vizsgáltatnak, s már most ezen ügyek, ugy szólván, be is fejeztettek, s többnyire nem len­ne más hátra, mint azokat végleg eldönteni. Már most, sok kinos munka s szenvedés s annyi vára­kozás után, azt mondja ki a törvény az illetőknek: kezdjenek uj pert és vigyék azt három biróságon | keresztül, tehát pörösködjenek újból oly ügy fe­'. lett, melyre nézve már be van fej'ezve a vizsgálat ! a fenálló szabályok szerint! (Zaj.) j Az egyházközségek elválása körül kétféle kérdés forog fen. Az első kérdés maga az elválás : mert a ve­gyes községek majd valamennyen a szerb hierarchia birtokában vannak, úgyszintén vagyonuk is; (Zaj) és itt érintenem kell, hogy mialatt a román metro­[ polia. hódolva ő felsége határozatainak, a területé­\ ben levő túlnyomó szerb községeket azonnal áten­' gedte a szerb hierarchiának, az alatt a túlnyomó román községek a szerb hierarchia alatt marad­tak. Már most azon kérdést, vajon el választassa­nak-e a szerb hierarchiától az ilyen román közsé­i gek ? csekély véleményem szerint bíróilag eldönteni ; nem lehet. Itt nem lehet más kérdés, mint a máso­| dik. (Zaj. Felkiáltások: Eláll!) mint az t. i., hogy I az egyházi fekvő vagyon birtoka kit illessen, vagy ' a kárpótlás miféleképen s mi mértékben teljesit­j tessék ? Itt nincs és nem lehet más kérdés. (F'ől­í kiáltások : Elég!) Ez csak egy része azon ügyeknek: de a leg­! sürgősb eldöntést igénylő rész. A többieket illető­i leg csak azért tartom szükségesnek egy pár szót elŐ­i hozni, mert itt kimondatott, hogy a legfelső hatá­; rozat, valamint a zsinat határozata ezen ügyekre ' nézve nem állana. (Nem mondotta srnki!) Ha áll, j akkor a javaslatba tett bíróság és hosszas perrend­; tartás szerinti eljárás eo ipso helytelen; ha pedig nem áll, a románokra nézve sem áll, és ebből a | következtetésből számunkra uj követelés támad. ! (Zaj.) Méltóztassanak megérteni. A zsinat és a leg­i felső elhatározás azt rendelte, hogy a temesvári s | verseczi püspöki vagyon a püspöki lakkal együtt I a szerbeket illesse, és azon vagyonok azóta a szer­| bek kizárólagos birtokában vannak. De a románok ; azt tartják, hogy azon vagyonokhoz nekik is arány­1 lagos joguk van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom