Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-226

CCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 8.1868.) 217 detén, a hol ez fordul elő: ,,akét metropolia különválásából", ezt helyettesíteni: ,,a román metropolia felállítása folytán". (Nagy zaj. Ehök csönget. Felkiáltások: Marad!) Elállók indítványomtól s teljesen elfogadom a módositványt. (Helyeslés. Szavazzunk !) MiletiCS SzvetOZár {feláll és szólni kivan, Nagy zaj. Szavazzunk!) Elnök (csenget): Miletics Szvetozár képviselő úr szólni kíván. MiletiCS SzvetOZár: Én nem birok hozzájárulni t. Deák Ferenez úr módositványához ex principio juris: mert az igazságszolgáltatás legfőbb elve, hogy rendes biróságától megfosztani senkit sem lehet. A törvényhozási hatalom legfőbb az országban, és önmagában birja hatásköre korlátját ; de még sem korlátlan: vannak néha tételes korlátai, melyek sarkalatos törvényekben állanak,. és vannak mindenütt és mindig korlátai a természeti igazságban és jogban. Mint mondám, az igazságszolgáltatásnak egyik legfó'bb elve, hogy senki rendes biróságától meg nem fosztathatik; a javaslat pedig ily megfosztást tartalmaz : mert először rendkívüli bíróság kinevezését rendeli, és másodszor a rendkívüli eljárást rendeli el. Minthogy tehát, mondom, a fennevezett elvet sérti, nem járulhatok hozzá, és nem is érzem magamat felhatalmazva arra, hogy azon jogokat, melyek a községeket, vagy a szerb metropoliát törvényesen megilletik, megcsonkítsam. Azonban ha a két congressus hozzájárul (Zaj. Ellemondás), nincs semmi kifogásom ellene, és részemről magam is hozzájárulok. (Zaj. Szavazzunk !) Elnök: A házszabályok értelmében először minden esetre a szerkezetre kell szavazni. ManOJlOViCS Emil: Én visszavonom módositványomat. Sztratimirovics György: Elállók. (Helyeslés) Papp Zsigmond: Elállók. (Helyeslés.) Várady Gábor: Elállók. (Helyeslés.) DimitrieviCS MilOS jegyző: Elállók. (Helyeslés.) BÓniS Sámuel: Elállók. (Helyeslés.) Babes VIncze: T. ház! (Nagy zaj. EMU! I Eláll!) ElnÖk (csenget): Felkérem a szónok urat, tessék a beszédet megkezdeni! (Fölkiáltások: Holnap!) BabeS Vincze: Tehát méltóztatnak elrendelni, hogy holnapra maradjon ? (Eláll! Halljuk !) Sajnálom, t. ház; de nem állhatok el, mert én azt gondolom, hogy mindenki azért van itt, hogy meggyőződését kifejezze. (Helyes! Holnap!) Ennélfogva én azon indítványt teszem, hogy ha a t. X*PV. H. HAPLÓ 186*/,. VII. ház türelme kifogyott, hagyjuk a vitát holnapra: de a szótól el nem állhatok. (Dologra!) Elnök: Csendet kérek a t. háztól; de egyszersmind képviselő urat is kérem, hogy midőn a csend beállott, mindjárt méltóztassék folytatni a tárgyra vonatkozó előadását. (Helyeslés.) Babes Vincze: T. ház! Én megvallom, ha őly módositvány hozatnék szőnyegre, melyet én meggyőződésem szerint csak némileg elfogadhatónak találnék, szivesen hozzájárulnék és elállanék a szótól; de minthogy azon módositványok, melyeket itt hallani szerencsém volt, s azok közt épen az utolsó, engem az én legbenső meggyőződésem szerint nem elégíthet ki, annálfogva bátor vagyok meggyőződésemet kifejezni. Mindenekelőtt bátor vagyok megérinteni — röviden fogom tenni — azon ügyeket, melyek elintézéséről a 8. szakasz intézkedik. Ezen ügyek négy rendűek : első rendűek az alapítványi ügyek, t. i. az eddig közöseknek tartott, vagy legalább közösen élvezett alapítványok iránti kérdés; második rendű a bizonyos püspöki lakok és vagyonok iránti kérdés; a harmadik egy pár zárda iránti kérdés; negyedik a vegyes községeknek — nem annyira elválása, mint inkább kármentesitése iránti kérdés. Ez azon négy kérdés, illetőleg követelés, melynek elintézési módjáról vitatkozunk. Nem fogok abba bocsátkozni, hogy megvizsgáljam, kinek és mi mértékben van azokhoz joga ? mert itt nem ez a kérdés; de csak az: melyik a legalkalmasb bíróság, vagyis hatóság azok eldöntésére? Erre nézve már 1864-ben fel volt szólítva az egyházi zsinat véleményadásra. (Felkiáltások: Ezt már hallottuk!) Nem fogom hosszasan ismételni, a mi már mondatott. A zsinat szabályszerüleg alakulva, ő felsége által összehiva, határozatokat hozott ez iránt, mely határozatok ő felsége által legfelső jogánál fogva jóváhagyattak. Az egyházban pedig ő felségének eddig mindig absolut joga volt ilyen ügyekre nézve, s merem mondani, hogy nincs példa az egész múltban, hol ő felsége máskép intézkedett volna, és épen a magyar törvények alapján, mely magyar törvények alapján volt legfőbb felügyeleti joga circa sacra. Deák Ferencz: Ez nem circa sacra, hanem circa mundana. (Nagy derültség.) BabeS Vincze: Én azt tartom, ezen illetékes zsinat által létrejött, s ő felsége által jóváhagyott actus által a románok bizonyos jogot nyertek;. legalább nem tudnám azt indokolni, hogy azon intézkedések törvénytelenek voltak. Ha törvénytelenek nem voltak, legalább azt jogosan rendelhették és kimondhatták, hogy miféle természetű ügyek és miféle eljárás alkalmas és helyes azok körül, a mit ki is mondottak, és a mi magokból 28