Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-226

204 CCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 8. 1868.) nem veszélyezteti politikai egységét. Hiszen ve­szélyessé válhatnék a szabadság is átalában, ha visszaélnénk vele. Ezt tehát ajánlom a tisztelt ház­nak elfogadás végett. Másik észrevételem az, hogy a megelőző §-ban az az eszme lévén elfogadva, hogy a leg­közelebbi congressus az illető főpap által hivas­sék össze: ennél a szakasznál is, mely a görög-ke­leti románokra vonatkozik, ki kell jelenteni, hogy ezeknek congressusa is a görög-keleti román metropolita által legyen összehiva, azaz a minisz­térium eszközölje ennek a román metropolita ál­tali összehivatását. Ezek voltak észrevételeim. Babes VinCZe: {Szavazzunk!) Azon érve­lések után, melyek már felhozattak, fölöslegesnek tartom vitatkozni. (Nagy zaj.) MiletiCS SzvetOZár: {Nagy zaj. Szavaz­zunk! Eln'ók csenget.) Az minden esetre áll, hogy a mi egvházunk nemzeti egyház, és azon urak. kik a 2-dik §-ban foglalt egyenjogúságra szavaz­tak, kötelesek itt is a keleti román eongressusnak megadni a ,,nemzeti" nevet. {Nagy zaj.) Nyáry Pál: T. cultusminiszter ár annyira indokolta azt, hogy ezen §-ból nem maradhat ki a ,,nemzeti" szó, hogy valósággal fölösleges volna ennek több indokát felhozni. {Nem halljuk! Rangosabban!) De nem tehetem, hogy abbeli vé­leményemet ki ne fejezzem, hogy ha képviselő testület aggodalmakat és félelmeket nyilvánitna és egyes kifejezésekben akadna meg, oly kifeje­zésekben, melyeket egyik féltől a logika szabályai szerint nem lehet megtagadni, mert a másiknak megadattak: a maga méltóságán aluli dolgot kö­vetne el. Mi megmagyaráztuk, mit tesz: „szerb nemzeti congressus;" megmagyaráztuk mindkét metropoliára nézve, hogy azok tökéletesen egyen­jogúak : legyünk tehát bátrak kimondani, {Nagy zaj. Úgyis megadjuk! Nem, kell ehhez bátorság!) hogy megnyugtatjuk hazánk több millió polgárát az által, ha azt is elismerjük azon értelemben, melyben a törvény szól, és csak is addig nemzeti congressus. {Zaj. Szavazzunk!) En ennélfogva a „nemzeti" szót elfogadom. Simonyi LajOS b : T. ház ! Bocsánatot ké­rek, ha a t. ház türelmét igénybe veszem; de egy megjegyzést elkerülhetlennek tartok. (Halljuk!) Az 5 §-ban ,,szerb nemzeti congressus 5 ' czim hasz­náltatott ; én ennélfogva elkerülhetlennek látom, hogy ez a román nemzeti congressusra nézve is alkalmaztassék. A mi a czimezést illeti, azt hiszem, azért adta meg a ház az illető nemzetiségeknek e jogot, mert legkevésbbé sem látta ez által alterál­va Magyarország integritását, melyet mindenkor, minden eszközökkel, és. ha kell, fegyverrel is fen­tartani kötelességünk. És épen azért, mivel e czim- ! nek csak egyházi jelleget lehet tulajdonítani, ez okból én a görög-keleti román egyháztól sem kí­vánom elvonni; de ebből nem akarom azon kö­vetkeztetést vonatni, hogy a román nemzetiségű külön vallást követők összes congressusra gyűlje­nek egybe: mert ezen törvényjavaslat csak a gör. keleti románokról szól. Ez okokból a „nemzeti" szó meghagyását helyeselve, az eredeti szerkezetet pártolom. {Helyes! Szavazzunk!) Elnök: Tehát Puskariu képviselő úr indít­ványa fog . . . {Nagy zaj.) Dobrzánszky Adolf: Az eredeti szerkezet tökéletesen megfelel . . . {Nagy zaj.) Dimitrievics Milos jegyző : Az eredeti szerkezetet . . . {Nagy zaj.) Elnök: Joannovics képviselő úr indítványát formulázza : méltóztassanak türelemmel lenni. (Zaj. Szavazzunk! Szavazzunk!) Székely Gergely : T. képviselőház! (Zaj. Halljuk !j A nemzetiségi kérdéseknek vallási tör­vényczikkbe elegyítését nem helyeslem; de ve­szélyt nem látok abban, ha a kérdéses congressust is nemzetinek nevezzük, mert a 3-dik szakaszban körvonalozva van, hogy hatásköre csupán Egy­házi, iskolai és alapitványi ügyekre terjed ki. Azonban látva azt, hogy a második szakaszban az n e gy en )°g uíí kitétel meghagyása már most is ugy magyaráztatik, mintha az egyenjogúság sértve volna, ha nem tétetnék oda a román szóhoz is épen ugy, mint a szerbhez, ..nemzeti" : constatálni kívánom, hogy a szerb congressus nemzetinek neveztetését én csak annak tulajdoníthatom, részint, mert más felekezetű szerb nemzet nincs a hazában, (Ellenmondás) és legfókép annak, mert eddig is törvényeink azon czimmel jelölték azt. (Nagy zaj.) A mit Puskariu János képviselőtársamnak tet­szett felhozni, az is igaz, (Zaj. Halljuk!) hogy approbataíis törvénycinkben valachus és oláh czi­men neveztettek mindig; de ezen czim akkor minden románt magában foglalt; de azóta történt a vallási elszakadás, és már most a görög-keleti vallást nem az egész román nemzet, hanem a ro­mán nemzetnek csak egyik része követi; s alig hi­szem, hogy zavart ne okozna az, ha a nem egye­sült görög hitűek vallási ügyeikben a nem egyesül­tekkel közösen intézkednének. Azért, pártolom a központi bizottság szerke­zetét. (Nagy zaj. Szavazzunk!) Borlea Zsigmond : T. ház ! Az előttem szóló t. képviselő úr megnyugtatására csak ké­szót akarok mondani. A t. képviselő úr azt mon­dotta, hogy akkor az unitus vagy görög kath. vallás a görög-keleti vallással összezavartatnék. De hiszen az nem történhetik, mert világo­san itt áll : ,.görög-keleti." E tekintetben tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom