Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7.1868.) 183 ­egyházi és iskolai ügyek eddig sem igazságosak, sem korszerűek nem voltak. Együttleg. mondom, volt szervezve egyházi és iskolai ügyünk, és nem állottunk a szerb védpaizs alatt: mert tudjuk, hogy régente ugyanazon szerepet vitte a vallás, mint jelenleg a nemzetiség. Akkor nem volt köztünk különbség, nem mondotta senki: szerb templom vagy román iskola, hanem görög nem egyesült templom és iskola. A t. képviselő úr által állított szerb védpaizst csak ugy lehet értelmezni, hogy az, kinek védpai­zsa alatt áll valaki, az minden megtámadás ellen meg szokott védelmeztetni. Már pedig engedjék meg uraim, ugy hiszem, nagyon jól tudjuk s tudják magok a szerb képviselő urak legjobban, hogy mi bizony azon állított védpaizs alatt valami különös ótalmat nem nyertünk : mert ha nyertünk volna, nem igyekeznénk most ezen védpaizs alól minden áldozattal kimenekedni. (Derültség.) Hivatkozható ám én, mint a szerbek, több his­tóriai adatra is; de nem látom át annak szükségét a fentebb előadott indokok alapján. Mint minden kö­zös ügyben, történtek itt is nagyobb-kisebb visz­szaélések és pedig a mi sérelmünkre ; de ezek, ugy hiszem, épen azért védpaizsnak nem keresztelketők. Ezen szükségessé vált eltérés után a tárgyhoz visszatérve, ismétlem, hogy én a „coordinált" és „egyenjogú" kifejezés közt semmi különbséget nem látva, nem látom át sem szükségét, sem ezél­szerüségét annak, hogy jelenleg e törvényjavas­latban idegen szót használjuk minden czél és szük­ség nélkül: azért tehát a központi bizottság szer­kezetét pártolom a 2-dik §-ra nézve. (Helyeslés.) Mocsonyi Sándor : Nem tudom, melyik szerkezetet fogja a t. ház elfogadni; mielőtt azon­ban a módositványról szólnék, a szerkezetre nézve van némi észrevételem. Előttem szóló t. képviselő úr megérintette ugyan már, de mégis szükségesnek tartom azt itt különösen kifejten;, hogy történelmileg bebizonyí­tott tény, hogy a görög-kele*i román metropolia Erdélyben körülbelül a 17-ik század végéig fenál­lott, midőn az akkori metropolita az unió elfoga­dása által az egyház kebeléből kilépvén, a régibb metropolia, bár jogilag nem, de tényleg fenállani megszüut. Ezen oknál fogva helyesebbnek látnám itt a „felállított" helyett a ,,visszaállított" kifeje­zést használni. Mindazáltal nem tartottam szüksé­gesnek külön mődosítványt nvujtani be e részben; de igenis szükségesnek véltem ezen történeti tényt különösen fölemliteni, nehogy bármikor is a tör­vény ezen nem correct szerkezetéből azon, az egy­ház jogával össze nem férő következtetést vonja valaki, mintha az egyházon kivül bármely más világi hatalomnak jogában volna metropoliát fel­állítani. Ezen rövid nyilatkozatom után bátor vagyok néhány megjegyzést tenni a módositványra. Én részemről az ,,egyenjogú" kitétel megtar­tását kívánom, kivánom pedig, mivel nézetem sze­rint ez nem csak a két metropolia közti viszonyt fejezi ki, hanem némileg közjogi értelemmel is bir. Épen azért nem pártolhatom Branyovácsky István képviselő úr azon nézetét, mintha nem a törvény­hozó testület volna hivatva ilyféle jogokat elis­merni ; sőt ellenkezőleg csak az országgyűlés van hivatva ezt megtenni. De meg kívánom tartani az ') e gy en J°g u " SZ(->t azért is, mert azon egyedüli aggodalom, mely ellene felhozatott, mintha ez némi befolyással volna a különben magánjogi kö­vetelésekre is, nézetem szerint épen nem áll. Azért röviden arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék a szerkezetet elfogadni. (Helyeslés.) Maniu Aurél : Azon észrevételekre, melye­ket Branyovácsky igen tisztelt képviselőtársam az „egyenjogú" szó ellen tett, indíttatva érzem maga­mat, néhány szóval véleményemet e részben kife­jezni. (Halljuk!) Én, és hiszem, hogy senki a görög-keleti ro­mánok közül nem fog ezen szóból a vagyonra nézve egyenjogúságot igényelni. Mi nem akarunk egyebet, mint rangra nézve, állásra nézve egyen­jogú metropoliát. Igen sajnálom, hogy tegnap bizonyos privi­légiumokra való hivatkozás által némi felsőséget | akartak magoknak tulajdonitani a szerbek; most | meg az egyenjogúság szó ellen vannak, és azt I állítják, hogy nern egyenjogú , hanem valamely i külön állást akarnának ezentúl is elfoglalni. Meg vagyok győződve, hogy az „önálló" szó | is tökéletesen helyes; de miután a szerb püspöki zsinat felterjesztésére ő felsége egy, a szerb metro­poliával coordinált román metropoliát állított fel, a kézirat eredeti szövege pedig, nem tudom, mily nyelven volt szerkesztve, latin vagy német nyel­ven-e ? de ugy tudom, hogy magyar nyelven nem: már most a magyar országgyűléstől, midőn ezen í tényt beczikkel) r ezi, nem lehet követelni, hogy ' ezen idegen szót használja : „coordinált." | Egyébiránt, ha a módosítványt tevők aggo­j dalmát megszünteti, tegyük oda az egyenjogú szó | után zárjel közt a „coordinált" szót is. (Nem kell! •. Maraitjon !j Simonyi Lajos b.: T. képviselőház! Hogy a központi bizottság által tervezett szerkezet helyes, arról leginkább meggyőződtem az által, hogy i azon érveket, melyek ezen szakasz ellen Branyo­v.-'osky képviselő úr által felhozattak, helyeseknek nem tartom. i A képviselő úr mindenek eló'tt kimondta azt, hogy az „egyenjogúság" elnevezés hibás fordítás. Én azt hiszem, hogy ezen kifejezés: „egyenjogúság*

Next

/
Oldalképek
Tartalom