Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-225
CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. 1868.) 131 zik semmi törvényhozási elvbe, ás igy azon itt legkevésbbé sem akadok fen. A mi azon módosítványt illeti, mely jelenleg a vita tárgyát képezi, én ezen módositványt már stylistikai szempontból sem tartom elfogadhatónak, a mennyiben nyelvtanilag elég helytelenül van szerkesztve. így „eltérőleg egybehivatott" ^törvényesnek elismertetik", ezek helyett: ,,eltérőleg hivatott egybe," „törvényesnek ismertetik el." Ámde ezek csekélységek. Maga ezen módositvány elismeri, hogy az 1848-diki XX. törvényezikk. 85. §-tól eltérőleg hivatott össze a congressus; tehát elismeri annak törvénytelenségét; de midőn ezen szót „alakíttatott 4 ! , mely az eredeti szövegben van, felcseréli ezzel: „egybehivatott", akkor némileg eltér az igazságtól, s keveset vagy legalább kevesebbet mond, mint a mennyi igaz. Nem csak a törvénytől eltérőleg hivatott össze a congressus, hanem, a mi legfőbb, törvénytelenül alakittatott. Nem azon elemekből állott és nem oly módon alakult, mint az 1847—48-ki törvények megszabták. Én legalább sokkal fontosabbnak tartom a törvénytől eltérést a congressus létrészeinek megalakításában, mint az összehívás módozatában ; ennélfogva tehát a szerkezet ezen szava : ,,alakított'' megtartandó, nem ,,egybehívott." Minden esetre igaz az, hogy utólag törvényesíttetik, s ez a fő lapis offensionis szerb képviselőtársaim előtt. Megvallom, t. ház, hogy a tényekkel ellenkezőt törvényben látni nem óhajtanék j minthogy tehát törvénytelen volt egybehívására és alakítására nézve, vagy az 1848. XX, törvényezikk 8-tól minden esetre eltérő volt a szerb congressus, mint ezt a mődositványtevők is elismerik, hogy azt nem lehet törvényesnek elismerni, hanem csak utólag törényesiteni: azt több szónok elég bőven kifejtette. Én ennélfogva nem látok semmi sérelmet szerb testvéreinkre nézve s azért a törvényjavaslatot eredeti szerkezetében pártolom. (Helyeslés.) MiletiCS SzvetOZár: T. ház! A sérelem nem csak ezen szavakban van: „utólag törvényesíttetik", hanem az indokolásban is, a hol ugyanis ez mondatik: ,,a mennyiben az 1847. és 48-dik XX. törvényezikk 8. §-ától eltérőleg alakittatott"; tehát a szerkezet fölteszi, hogy a törvényhozásnak joga van alakítani a congressust; én pedig ezt nem ismerhetem el: mert a világi törvényhozásnak semmi joga sincs congressust alakítani • s azért mert 1848-ban alakittatott, módositványt adtunk be, mely módositvány eltér a szerkezettől. Én a módositvány mellett vagyok. Elnök: Kivánja-e a t. ház az első szakaszt ugy, a mint szerkesztve van, megtartani?(Maraaljon! Szavazzunk!) A kik az 1-ső szakasz szerkezetét megkívánják tartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az 1-ső szakasz ugy, a mint szerkesztve van, elfogadtatik. Dimitriovics Milos jegyző (olvas sa a törvényjavaslat 2-dik szakaszát.) Kacskovics Ignácz előadó: A második szakaszra a központi bizottság következő véleményét terjeszti a ház elé. (Felolvassa a 207. számú iromány illető pontját.) Dimitrievics Milos jegyző (felolvassa Branovácsky és társai módositványát.) Branovácsky István: T. ház! Én részemről örömmel látom, hogy a román metropolia beczikkelyeztetik; azonban az előttünk fekvő szakaszban egy szó fordul elő, mely olyan nagyfontosságú, hogy ebből következtetést húzva, kötelességemnek tartom itt tüzetesen előadni, hogy ezen kifejezést: ,,a szerbekével egyenjogú" nem helveselhetem. J T. ház ! Az én felfogásom szerint a törvény ezen szakaszának az a czélja, hogy a román metropolia, ugy, a mint az létrejött, és pedig ugyanazon attribútumokkal, melyeket ő felsége adott azon alkalommal, midőn ezen metropoliát felállította, megtartassák. Már pedig, t. ház, a kérdéses legfelső kéziratban, illetőleg resulutióban directe ki van téve, hogy a román metropolia önálló s a szerbekével coordinált legyen. Már most nem látom annak okát, hogy először miért kelljen az ő felsége által igy constatált metropoliát most nagyobb joggal felruházni, mint ő felsége felruházta. (Zaj.) Én tehát ezen szót: „egyenjogú" kihagyatni kérem és kicseréltetni egy másik szóval: ,,coordinált." Kivánom ezt azért, mert ezen szó alkalmasint csak hibás fordítás következtében jött be a szerkezetbe. (Zaj.) De kivánom azért is, mert egyházi méltóságokat, azoknak rangját és jogait constatálni, ez ? ugy gondolom, jus majestaticum, mint ez kimondatik magában az 1864-dik évi decz. 24-kén kelt legfelső kéziratban. Tehát, mondom, nekünk most, midőn egyházi dolgokról beszélünk, mint világi hatalomnak tovább menni nem szabad. De továbbá ha ezen elasticus értelmű szó benhagyatik, attól lehet tartani, hogy az jövőre nézve, nem annyira a spirituálékra nézve, mert azt a főpapok magok közt elintézik , hanem inkább a materialékra nézve káros hatással lesz: (Zaj, ellenmondás) mert, hogy egyjoguak vagyunk, azt lehet azon értelemben is venni, hogy oszszuk hát fel vagyonunkat, mert egyenjogúak vagyunk. (Nagy zaj. Ellenmondás. Elnök csenget) Ez, kérem, reánk nézve igen sérelmes leune. Legyünk tehát, igazságosak és méltányosak minden fél iránt.