Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

180 CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májns 7. 1868.) elismertetnie. (Fölkiáltások: Igenis utólag!) A mi nem törvényes, azt utólag törvényesíteni lehet. Például van ugyan az egyházi törvényekben egy elv, mely azt mondja: „Impediunt fieri, permittunt facta teneri," midőn oly akadály van, mely előleg tilalmas, de ha már megtörtént, utólag bevétetik. T. ház ! én azt hiszem, más czéljok nem lehet szerb polgártársainknak, mint hogy azon karloviczi congressus törvényesnek ismertessék el utólag ; ha csak ez által mellékesen az 1848-diki törvényeknek érvényét nem akarnák kétségbe vonni. De saját szavaikkal mutatják, hogy igenis, midőn hivatkoznak az 1848-diki törvényekre. Én tehát hosszasabban nem akarván indokolni, miért nem fogadom el és miért szavazok a törvényjavaslatra, ezennel berekesztem indokolásomat, és azt tartom, hogy hosszas vita nélkül a „maradjon" mellett maradjunk. (Helyeslés.) BÓniS Sámuel: A törvényjavaslat czélja görög-keleti vallású testvéreink vallási igényeinek, autonomiájoknak biztosítása. Az első szakasz ezen tekintetből az ő megnyugtatásukra a karloviczi congressusnak tényeit utólag törvényesiti. En e czél elérésében őket magam is tehetségem szerint elő kívánom segitni. A czélt azonban mint törvényhozó nem segíthetem ugy elő, hogy a törvényesség eszméjének alapelveivel összeütközésbe jöjjek. (Igaz ! Közhelyeslés.) A czélnak teljesen megfelel a miniszteri törvényjavaslat 1-ső szakasza ugy, a mint szerkesztve van. A czél az, hogy a karloviczi congressus tagjai által hozott határozatok utólag törvényesíttessenek, és ennek megfelel a szerkezet. A módositvány azonban tovább megyén r az kétségbe vonja az 1848-diki törvényhozásnak jogosultságát; azt mondja, hogy a mennyiben a karloviczi congressus az 1848-diki törvény rendelete mellőzésével jött létre, tehát törvényesnek ismertetik. Ez annyit tesz, hogy azért ismertetik el, mivel azon törvényekkel ellenkezőleg jött létre. Ilyes valamit kimondani a magyar törvényhozásnak vélekedésem szerint nem lehet. (Helyeslés.) Igenis elősegítheti őket a törvényhozás czéljok elérésében ; de hogy az 1848-ki törvényeket, azoknak jogosultságát megtámadja, ezt a magyar törvényhozás nem teheti. Én tehát az eredeti szerkezet mellett szavazok. (Htlyeslés.) Szász Károly: H a az eredeti szerkezet megtartatik, akkor nem kívánok szólani. Tisza Kálmán : T. ház! Én nem akarok a kérdéses szakaszról bővebben szólani, mert az előttem szóló t. képviselőtársam indokolta helyettem is azt, hogy az eredeti szerkezet szerint fogadtassák az el. Azonban hallottam itt a módositvány mellett oly érvet felhozni, melyet részemről elhallgathatónak nem tartok. Jelesen az mondatott, hogy ha a karloviczi congressus határozatait itt utólag törvényesíteni kell, akkor épen olyan esetben van a jelen országgyűlés is, mert ennek határozatait is majd késpbb kell törvényesíteni, mert ez is törvénytelen. Én a magam részéről — gondolom, méltóztatnak elhinni, nem sokat gondolnék vele, mert valóban igen kevés történt az országgyűlésen, minek örülhettem volna — ha az kimondatnék ; (Zaj. Balról helyeslés. Jobbfelöl ellenmondás) de minden esetre igen csodálkoznom kell azon, hogy épen a többség tagjai részéről vonatott kétségbe csak azért, hogy a karloviczi congressusra nem illő analógiát lehessen hozni az országgyűlés törvényességéről, és csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha az a választási törvény alapján jött először létre, oly testület, melylyel analógiát keresni semmi más testületnek nem lehet: mert ha a nemzet képviselői a választási törvény alapján megválasztva összejöttek, lehet körülöttök, alattok és fölöttök törvénytelen minden, de maga a választási törvény alapján választott testület mindig törvényes. (Helyeslés.) Berzenczey László : T. ház! Én részemről ex principio nem pártolhatom, hogy ezen elnevezés : szerb congressus a törvényben helyet foglaljon. Mi ugy is eléggé saturálva vagyunk nemzeti congressusokkal: van nekünk pl. a szász földön szász congressusunk, universitásunk stb; minden nemzetnek van eongressusa, csak a magyarnak nincs. Én tehát ex principio nem pártolhatom, hogy a törvényben hivatkozás történjék egy másik gyűlés határozatára, és kimondassék, hogy a mit ezen gyülekezet egykor vagy máskor határozott, az az országgyűlés által elfogadtatik: mert akkor majd egyik vagy másik megye határozatára is fognak itt hivatkozni. A hol valamely gyűlés vallási törvény alapján jött össze, nem tartom czélszerünek, hogy az nemzeti jelleggel ruháztassák föl és a törvényben megemlittessék. Egyébiránt megjegyzem, hogy ha a congressus mégis megemlittetik — mert ugy látszik, csak magam vagyok ellene — akkor a törvényjavaslat eredeti szerkezetét kívánnám elfogadtatni. SzáSZ Károly: T, ház! Bátor voltam magamat ismét felíratni, miután épen előbb nyilvánítottam, hogy azon esetben, ha a ház a szerkezetet elfogadja, a szótól elállók. Azonban a vita tovább folytattatott, s igy talán engem megilletett volna akkor a szólási jog; de miután most újra felírattam magamat . bátor leszek jogommal élni. (Halljuk!) Mindenekelőtt legközelebb előttem szóló t. képviselőtársam Berzenczey László előadására meg kell jegyeznem, hogy a szerb nemzeti congressusnak, mint egy az 1848-diki törvényekben is összehívandó, tehát törvényes testületnek a törvényben való megemlítése teljességgel nem ütkö-