Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

178 CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májns 7. 1868.) ezen egyházi ügyek rendbe hozassanak, és így ezen congressus semel pro semper végleg organizáltassék, a mi, ugy látszik, leginkább a románok kedvéért történt, mert ugy van a törvényben, hogy a nemzetiségek tekintetbe vételével a congressus azon czélra 100 tagból állittassék össze. Nincs az ellen szóm, hogy a románok érdekelve vannak; hanem egy más van a törvényben : az van t. i., hogy bárbeló'le aztdehet következtetni, hogy a nemzetnek fenhagyták azon jogot, hogy organisatióját maga hozza indítványba, de mégis a törvényhozás azt mondja, hogy a törvényhozás fogja azt megeró'siteni. Ebből sokan azt következtethetik, mintha ezen kérdéses szerb congressus nem törvényes alapon állíttatott volna fel és jogellenes volna. Szempontunkból véve fel a dolgot, azt lehetne j mondani, hogy ezen törvénynek sem volt legitima í ratiója: mert igaz ugyan, hogy ő felsége azt szentesitette j de igaz más részről az is, hogy a szerb nemzeti congressus és annak képviselete kihallgatva ez irán

+ nem volt. Hogy tehát ily viszonyok között fölhagyjunk a törvény legitimitása fölötti vitatkozással, mi kérjük a tisztelt háaat, használjon olyan kifejezéseket a törvényben, melyekről legalább ne lehessen azt állitíini, a mi legalább jogilag nem áll, hogy a kérdéses congressus törvénytelen; és épen egyik oka volt ez azon kérésünknek, hogy ezen szó helyett: ..utólag törvényesíttetik" inkább mondjuk: ,,törvényesnek ismertetik el " Ezt annyival inkább tehetjük, mert a másik okot, hogy a felelős minisztérium nem hívta össze ezen congressust, nem lehet tekintetbe venni, mert tudjuk, hogy 1 - 64 65 ben felelős minisztérium nem létezett, tehát a congressust nem hívhatta össze. De ha ezen motívum annyit nyomna, hogy minden, a mi nem a szerint történt, a mint a törvény rendeli, nem törvényes, ugy ezen országgyűlést is törvénytelennek kellene mondani: mert nem a magyar felelős minisztérium hivta össze, hanem az akkor fönállott magyar udvari kancellária. Ugyanezen kancellária hivta össze a szerb congressust azon normativum szerint, mely jogilag jött létre. Ugy hiszem, ezek elegendő indokok arra, hogy kerüljünk minden keserűséget és legalább népünknek ne adjunk alkalmat, hogy nehéz szívvel vegye a magyar torvényhozás intézkedéseit. Fogadjunk el egy ártatlan szót, mely senkit sem bánt Slojácskovics Sándor: T. ház! Az 1848. XX t c/,. 8-dik §-a. mely egyszersmind a szerb nemzeti congressus szervezetét rendezte, soha sem h pett éietbe, mert az ugyanannak alapján már 1H48 ban egybehívott congressusra a szerbek — ezen törvény által nemzetiségi érdekeiket veszélyeztetve látván — képviselőket nem küldtek^ ellenben az 1865-diki karloviczi congressus a régi fenálló törvényes szokás szerint tartatván meg, azt a szerbek méltán tekintik törvényesnek, mert ugyanazon törvényes szokás szerint Ők e honban eddigelé 42 congressust tartottak. De azonkivüi a szőnyegen levő miniszteri törvényjavaslat 5-dik pontja is ezen rég fenálló szokást tiszteletben tartja és annak alapján ajánlja a legközelebbi congressus összehivását eszközlendőnek. A központi bizottság erre vonatkozó előterjesztésében azzal indokolja ebbeli módositványát, hogy az 1865-ben Karloviczon tartott szerb nemzeti congressus sem a felelős minisztérium által, sem a törvényben körülirt számban nem hivatott egybe. Ezen indokolás, miképen az előttem szóló Branovácsky képviselőtársam részletesebben előadta, egyátalában helyet nem foglalhat: mert különben annak alapján, mikép ő is megjegyezte, ezen országgyűlés törvényességét is kétségbe lehetne vonni, és ily elmélkedés folytán annak szüksége fogna beállni, hogy a felelős minisztérium által a törvényben körülirt számban jövő évre egybehívandó országgyűlés ezen országgyűlést is utólag törvényesítse. Ily előzményekkel szemben bátor vagyok a Branovácsky képviselő által beadott módositványt a t. ház szíves figyelmébe és pártolásába ajánlani, mint oly módositványt, melyben ezen kényes és kiméletet igénylő tárgyban csak az erősebb kifejezésnek szeliditése czéloztatatik; mit annyival inkább megteendőnek vélek, minthogy az első pontnak ugy sincs más értelme és más czélja, mint az igen t. közoktatási és vallási miniszter urat inplicite felhatalmazni, hogy az 1865-ben Karloviczon tartott szerb nemzeti congressus határozatait tárgyalhassa és ő felségének jóváhagyás végett felterjeszthesse. Én tehát a Branovácsky képviselő által tett módositványt a t. ház szives figyelmébe és pártolásába ismételve ajánlom. JoannoviCS György: T. ház! Előre is kijelentem, hogy most nem azért szólalok fel, hogy az itt mondottak hosszas czáfolgatásába ereszkedjem, hanem, hogy — ha lehetséges — szerb ajkú testvéreinket megnyugtassam. (Halljiűt!) A tegnapi ülésben felfejtette a t. vallás- és közoktatási miniszter úr, miért állott be szüksége uj törvény alkotásának, és többek közt azt is mondotta, hogy azért szükséges ez, mert részint be kell czikkelyezni a román metropolia felállítását, részint törvényesíteni az 1864-ik, illetőleg 1865-dik évben tartott szerb nemzeti congressust, a mely az 1848. XX. t. ez. 8. §. rendeletétől eltérő szerkezetben alakíttatott. Az 1791. XXVII-dik t. ez., valamint a»