Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májas 7.1868.) 17? lakos öreg napjaira kiérdemlett ellátást s 2100 frt kártérítést kér. A Hegyaljához tartozó Sátor-Alja-üjhely vá ros szőlőbirtokosai a megváltozásra alapul szolgáló helybeli úri adózási viszonyokat felfedezvén, azok figyelembe vételével kérnek a hegyvám megszüntetése iránt intézkedéseket tétetni. Ez ügyépen tárgyalás alatt van, s legközelebb a t. ház elé terjesztetik egy e részbeli törvényjavaslat. Bolla Bálint nyugalmazott állami hivatalnok fizetésrövidítés által okozott 3200 frt károsítását nyugdijának emelésével pótoltatni kéri. Özv. Halassy Ignáczné szül. Tallián Mária 1848. évi május 31-énáítala a haza közszíikségeire készpénzben kölcsönzött s a koronás király magyar kormánya részéről kinestárilag valósággal utalványozott p. p. 876 frt 45 kr és járulékainak részére leendő kifizetését kéri. Pozsonymegyei Mászti községe volt úrbéresei a maradványföldek megváltására vonatkozó rendeletek megváltoztatását kérik. E kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás fog folytattatni. Nagy IgnáCZ : T. ház! Nekem csak a most foganatba vett szavazás ellen van észrevételem, sőt óvásom. (Ralijuk!) Az által, hogy az elnök úr I a házat szavazásra hivta, feltételeztetik, hogy a többségnek joga van a házhoz beadott valamely j iromány felolvasása felett rendelkezni, azt eltiltani vagy elrendelni. Én azt tartom, a házhoz beadott bármely irománynak, ha csak egy képviselő kívánja is, fel kell olvastatni. Ennélfogva óvást teszek az ellen, hogy az elnök úr a házat imént szavazásra felhivta. (Helyeslés bal, ellenmondás jobb felöl.) ^ , Elnök: Én ugy tudom, van egy megállapodása a háznak, mely szerint, ha csak egy képviselő is kívánja az irományok felolvasását, azt el kell rendelni. De tudtommal ez azon esetre vonatkozik, midőn a t. ház tagjai bíráskodnak, azaz igazolások alkalmával. (Helyeslés.) A miegyébiránt az óvást illeti, azt gondolom, a házszabályok értelmében a ház határozata ellenében óvást tenni nem lehet. (Elénk helyedés.) Képviselő úr előterjesztése különben a naplóban ugy is helyet fog foglalni. Dimitrievics Milos jegyző (olvassa a 194. sz. a. törvényjavaslat 1-sö szakaszd!.) KacSkoviCS IgnáCZ előadó : Az első szakaszra a központi bizottságnak nincs észrevétele. DimitrievicS MiloS jegyző : Ezen szakaszra nézve Branovacsky István és több elvtársa a következő módositványt adta be. (Olvassa) : „Az 1864—65-ik évben Karloviczon tartott szerb nemKÉPV. H. NAPLÓ. 186%. VII zeti congressus, a mennyiben az az 1847—48-iki XX. t. czikk 8-ik §-ától eltérőleg egybehívatott^ törvényesnek elismertetik." Branovacsky István : Tisztelt ház! Ha a szerkezetben ezen szavak : „utólag törvényesíttetik" benmaradnának, azt lehetne következtetni, hogy az 1864-ik évi congressus törvénytelen volt, (Az volt!) Elismerem, külső formából, a kormányra nézve a dolog ugy tűnik fel; de ha a dolgot mélyebben tekintjük és a körülményeket szemügyre veszszük, melyekben a kérdéses törvény létre jött, ugy találom, legalább az én véleményem szerint, hogy ezen két ok, melyet a központi bizottság is előhozott a maga véleményében, hogy t. i. a felelős minisztérium által nem volt a kérdéses congressus összehiva, továbbá, hogy tagjai nem 100ból, hanem 75-bőí állottak, ezen okok még nem elegendők arra, hogy a kérdéses congressus törvénytelennek taríassék: nem pedig azért, mert ezen kérdéses törvény csak egy speciális esetre hozatott, arra t. i., hogy a szerb nemzeti congressus szervezése végleg törvény utján létre jöjjön. Ez volt a czél, ez volt a szándék. Pedig ezen eset nem állott elő, nem pedig az akkori körülmények miatt. Ezen törvény tehát és a kérdéses congressus, mely e szerint tartandó lett volna, az 1864— 1865. évi congressussal nincs semmi összeköttetésben. Az 1864ik évi congressus nem a congressus szervezése végett tartatott, hanem sok más egyházi, iskolai és alapítványi ügyben, mint határozatai tanúsítják. A dolog bővebb megvilágítása végett legyen szabad a történelemből néhány adatot előhoznom. Trífunácz követtársunk tegnapi jeles beszédében többek között megemlité, hogy a magyarországi szerbeknek egyházi, iskolai és alapítványi ügyeikben önkormányzatuk van. Ezt, ugy hiszem, senki sem vonja kétségbe. Épen ezen önkormányzati jognál fogva egy részről a szerb nemzet, másrészről a király között normativum jött létre 1779-ben ,,declaratorium illyrieum" név alatt. Ezen regulamentum ideiglen azt állapította meg, hogy a szerb nemzeti congressus csak 75 tagból álljon. Ezen regulativum tehát jog és törvény szerint jött létre; és mai napig is zsinórmértékül szolgál e tárgyban. Igaz ugyan, hogy ezen declaratorium után 1790-ben a szerb nemesség megkérte ő felségét, engedné meg, hogy ők is külön képviselve legyenek a szerb nemzeti congressusban; és ő felsége csakugyan megengedte, hogy a congressusnak 75 helyett legyen 100 tagja, de csak is ezen egy esetre, egy speciális esetre, azon hozzátétellel, hogy különben e tekintetben mindig a declaratorium szolgáljon zsinórmértékül. 1848-ban, midőn a jogegyenlőség kimondatott, ugy látszik, hogy ezen törvény hozatalára egyik ok az volt, hogy 23