Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-224

174 CCXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 6. 1868.) Branovacsky István: T. ház! A görög elnevezés nincs maga helyén, mert az nemzetiséget jelent. Helyes volt Székács tagtársunk azon észrevétele, hogy ezen kérdéses vallásnak, a melyről most törvényt hozunk, igazi neve csakugyan catholica apostolica; de miután, mint elébb mondám, a római kath. vallás ezen nevezetet elsajátította, mégis kell valami nevet adni ezen vallásnak, mely által az a kath. vallástól, t. i. azon vallástól, melyet alatta értünk, megkülönböztethető lesz. Én nem ragaszkodom az orthodox elnevezéshez azért, mintha tagadni akarnám, hogy a többi nem orthodox, mert, a mint én fogom fel ezen szót, az nem annyit jelent, hogy igaz bit, hanem igazán hivő; (Zaj. Fölkiáltások: Hiszen az mindegy!) de ez nem zárja ki, hogy a többi keresztyének mint igaz hitűek dicsőüljenek. Én csak azt akarom, hogy ezen vallásnak adjunk egy positiv nevet, melylyel azt megkülönböztethessük ; midőn tehát az orthodox elnevezést hozom javaslatba, azt azért teszem, hogy ez által megkülönböztethessék a többi keleti vallásoktól, mint például az ariánusok és nestorianoktól, kik az anyaegyháztól elváltak, és hogy az egész világ tudja, kik értetnek ezen nevezet alatt. A római katholikus vallás jellemezve van ezen név által. Miért ne lehetne ezen vallásfelekezetüeket oly néven nevezni, mely őket megkülönbözteti? s ha ezen vallás magát igy nevezi, s egész Európában igy neveztetik : miért legyen csupán csak Magyarországban más neve ? Azért ismételve kérem a t. házat, méltóztassék az orthodox nevet elfogadni. Egyébként, ha jobb nevet tudnak adni, én azt igen szívesen elfogadom ; de olyant méltóztassanak mondani, mely megkülönböztesse vallásunkat a többitől. (Zaj. Szavazzunk!) Simonyi LajOS b.: T. ház! Nem fogadhatom el.. . (Közbeszólások: Vucsetics következik!) Én azt hiszem, a jegyzőket illeti a felhívás; a jegyző úr engem hivott fel, tehát engem illet a szó. (Helyeslés a bal oldalon.) Nem fogadhatom el a szóban levő vallásokra nézve az orthodox elnevezést, mert egyik vallást sem nevezhetjük törvényben orthodoxnak, azaz igazhitűnek; de továbbá a törvényjavaslatban kitett czimet sem tartom czélszerünek, minthogy ezen vallást bizonyos nemzetiségi fogalommal köti össze, görög-keleti vallásnak nevezvén azt : azért részemről legczélszerübbnek tartanám, ha ezen vallás egyszerűen keleti vallásnak neveztetnék. Ez által leginkább jellemezve volna. Tadnay LajOS: A mahomedán, nestoi •ián es árián vallás is keleti: tehát melyik ez a többek közül ? (Zaj.) Vucsetics István: T. ház! Azon különféle véleményeket, melyek e házban felmerültek, tekintetbe sem akarom venni; csak bátor vagyok egy históriai tekintetet vetni a multakra, és pedig azon múltra, mely bennünket legjobban megtanít az egyházak keletkezéseire és azoknak elnevezésére. Egyház-alapitások történtek legelőször Görögországban, azután általmentek Rómába. Miután az egész birodalom ugy szólván, ugy a keleti, mint a római, Rómának lőn alávetve, az egyház rómainak neveztetett. A főpap, ki azon hitet képviselte, Rómában lakott, és igy történt, hogy a római főpaptól a vallás, melyet ő képviselt, rómainak neveztetett. Csak a pogány idők után, midőn a keresztyén egyház előbbi homályából kibontakozott és önállóságra vergődött, látjuk legelőször a niceai közzsinaton megállapittatni azon symbolumot, melyben ezen szavak fordulnak elő: „Credo in catholicam et apostolicam fidem in ecclesia," s igy történt, hogy valamint a görög, ugy a római egyház folytonosan csak katholika egyházaknak nevezték magokat. De miután későbben a görög egyház elvált a latin egyháztól, vagyis a rómaitól, természetesen az történt, hogy a megnevezések állandósittattak, és pedig ugy, hogy azok, kik a latin szertartást tartották, rómaiaknak, kik ellenben a görög-keleti szertartást követték, görögöknek neveztettek. Kitűnik ebből, hogy nem csak épen a nyelv határozta meg ezen elnevezést, hanem meghatározták még hozzá magok azok, kik ezen vallást követték. Igy például hozom fel, hogy Horvátország- és Dalmátiában, és pedig ezek nagy részében az úgynevezett cathoiicalithurgia, vagyis oly lithurgia van használatban, mely az ő nyelvökön, t. i. a horvát nyelven tartatik: és mégis azt látjuk, hogy őket római katholikusoknak nevezik, mindamellett, mondom, hogy a magok nyelvét használják az egyházban. A görögöknél ellenben látunk különféle nyelveket, igy látjuk a kopt, örmény, szerb és római nyelveket : és ezek mégis mindnyájan görögöknek neveztetnek, és pedig görög hitüeknek, mert ők épen ugy követik a görög szertartást, pl. a Szent Vazulét Konstantinápolyban, mint a rómaiak Sz. Ambrusét Milanóban vagy Rómában. A szerbekre nézve tehát az én véleményem szerint a görög-keleti elnevezés egyátalában semmi sérelmet és praejudiciumot nem képez, mert az én véleményem szerint csak a szertartás maga neveztetik meg ez által, és e szerint ezen orthodox elnevezés legkevésbbé fejezné ki azt, mit talán magok óhajtanának : és azért véleményem oda járul, méltóztassék a tisztelt ház azon határozatot hozni, hogy a szövegben használt elnevezés, mint a legpraegnánsabb és mint históriai kifejezés, tartassák meg. Dimitrievics Milos jegyző: Stojacskovics! (Fölkiáltások: Eláll!) Stojacskovics Sándor: Elállók a szótól. ManojlOViCS Emil: Nekem, tisztelt ház, ugy látszik, hogy itt nem forog fen elvi különb-