Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-189

106 CLXXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 14. 1867.) Számitások állanak előttünk, melyek szerint azon országos kiadások mellett, melyek a tavalyi budgetben vannak foglalva, s melynél az alkotmányos és nmnicipalis kormányzat drágább nem lehet, az államadósság ajánlott összegének elfogadásával 3—4 millió deficit mutatkoznék a jövő évre, minthogy azután az egyensúly helyrehozását róménylik a pénzügyminiszterek. E deficitet a helyesebb kormányzás maga is kiegyenlítheti. Isierjük Ausztria költséges kormányzatát, hol csak a 300 millió direct és indirect adók behajtása 60 millió kiadást emészt fel, mig Poroszország aránylag e czélra alig ad ki félannyit. Az osztrák katonáskodási rendszer a porosz vagy svajezi rendszerekhez képest a kiadásnak még nagyobb különbségét mutatja Kolb és más összehasonlító statistikusok szerint. Jó kormányzat, helyes beosztás elenyésztethetik e kis deficitet, a mint hogy ez most is remélhető ; de maradna bár fen e deficit, én Madarász urnák a népszavazásra hivatkozását alkotmányellenesnek és törvénytelennek tartom ugyan, do ha ez megtörténhetnék is, azt mondanám a népnek: „íme, te szegény nép, a ki öt forint adót fizetsz s békés munkád után élsz, akarsz-e az idei jó termésből összes adód után még 25 krt fizetni, hogy ez által azon béke, melyet Ausztriával kötöttünk, megvalósuljon, hogy te olcsóbb sóhoz és dohányhoz juss, s hazánk szabadsága, melyet visszavívtunk, fenmaradjon ? avagy készebb vagy koczkára tenni a kiegyezést, s kitenni magadat és házadat mindazon veszélyek lehetőségének, melyeket csak most éltünk tul?" Én azt hiszem, a józan eszű magyar nép azt felelné: „Hozzatok, uraim, bé két. nyugalmat a hazának, én egy napon elkerülöm a csárdát, vagy makrapipát veszek fapipa helyett, s azt a 25 krt kifizetem." (Helyeslés.) A központi bizottság által módosított törvényjavaslatot pártolom. (Éljenzés jobbfdol.) Elnök: Holnap folytatjuk a tanácskozást. Az ülés végződik d. u. 4 órakor. CLXXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867. deczember 14-dikén Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Bemutattatnak : Borsodmegye kérvénye a megyerendezés iránt; M -Vásárhely és N.-Becskerek városoké vasúti ügyben; Hajdu-Nánás városé adóügyben; Kuthy Emilé Perdinandberg község nevének megváltoztatása iránt; Koppi Anna panasza illetéktelen adóztatás miatt; gairingi lakosok kérvénye hadi káraik megszüntetéseért; az „Egyenlőségi kör"-é a hitfelekezetek •egyenjogositása iránt. Az államadóssági törvényjavaslat átalános tárgyalása tovább foly és bevégződik. A kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gytda gr., Eötvös József b., Gorove Isttán, Lón

y

ay Menyhért, Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. ElnÖkt Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvét Horváth Lajos jegyzőur fogja vezetni: a szólani kívánók neveit Csengery Imre és Radics Ákos jegyző urak fogják jegyezni. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Horváth Lajos jegyző (olvassa a d eczember 13-^n tartott illés jegyzökönyvét.) Elnök: Borsodmegye közönsége a megyék önkormányzati jogának a miniszteri felelősséggel öszhangzásba hozatalát törvényhozásilag mielőbb eszközöltetni kéri. Maros-Vásárhely sz. kir. város közönsége a királyhágóntulí fővasutvonalat Kolozsvár, MarosVásárhely, Brassó felé végleg megállapittatni s j mielőbb kiépittetni kéri. Nagy-Becskerek város képviselősége a per| lasz-ujvidéki vasútvonal helyett a nagybecskerekujvidékit kéri megállapittatni és kiépittetni. Hajdu-Nánás város közönsége a közvetett s közvetlen adók ügyét törvényesen szabályozni s különösen a fogyasztási adót megszüntetni kéri. Kuthy Emil volt honvédhadnagy Ferdinánd-