Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-187

72 CLXXXVn. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 12. 1867.) mány visszaállítása emlegetésére valójában nem tudom, keserűen nevetni, avagy fogat csikorgatva válaszolni lenne-e czélszerübb, a niidön a valóság csak az, hogy a valódi alkotmányos önkormányzat élvezetének üres bizonyitgatását ugyan naponkint, de valóságát egy perczig se élvezhetjük. E szerint tehát azon feltétel, melynek lelkiismeretes teljesítéséhez köttetett az államadósság egy részének általunk történendő elvállalása, teljesítve ma sincs ; és mivel nincs, ami feltételes igéretünk sikeresitése se kivántathatik tőlünk. De azt is mondják erre az államadósság elvállalásának pártolói, hogy politikai tekinteteknél fogva nem lehet ezen teher viselésétől már most se szabadkoznunk azért, mivel különben a kiegyezésből semmi se lenne ; de kérdés, melyik tehát azon megállható politikai tekintet, a melyik tőlünk kiegyezkedés fejében ezen iszonyú áldozat meghozatalát követelné? Ezen kérdés megoldására az adatott az ellenvéleményüek részéről feleletül, hog-y különben nem csak az osztrák örökös tartományok népeit, de mivel Európa különféle nemzeteihez tartozó pénztőzsérek sem juthatnának az osztrákkormánynakkölcsönzöttpénzeikvisszanyerhetétéhez, e miatt s ez által mind az angolokat, mind a francziákat, németeket, belgákat s ki tudná még miféle más nemzeteket is ellenségeinkké tennénk, kik innen eredt neheztelésök |,iniatt mind ellenünk zúdulnának és bennünket egyszerre fel is emésztenének ; azért tehát, hogy magunkat valamennyinek barátaivá tehessük, és ha az idegen hatalmasságok által még ez esetben is megtámadtatnánk, az osztrákok védelmére számolhassunk, vállaljuk el azon államadósságnak nevezett iszonyatos terhet, melyet még az ellenvéleményü szónokok köréből is többen anyagi erőnket meghaladónak ismertek. De megengedjenek nekem ezen indokkal élő képviselőtársaim, hogy velők egy véleményben e téren se lehetek; nem pedig azért, mivel az én politikai hitem szerint se az nem valószinü, hog}' a már emiitett egynehány belga, franczia, angol stb. pénztőzsérek magyar hazánk ellen lobbannának liaragos indulatra azért, hogy mi nekik azon drága tőkéket és kamataikat, melyeket ők a mi elnyomásunkra beleegyezésünk nélkül az osztrák idegen kormánynak kölcsönöztek, visszafizetni nem akarjuk ; se azt nem hiszem, hogy a hatalmas angol, franczia, német, belga stb. európai nemzetek csak azért támadnának ellenséges indulattal ellenünk fel, mivel mi azon köztök lakó és végeredményében az ő jól felfogott érdekeikre nézve is károsan működő egynehány pénzkereskedők követeléseit, melyeket ők joggal s igazsággal összehangzólag irányunkba nem is intézhetnek, saját erszényünkből az idegen osztrák kormány helyett kifizetni vonakodunk ; se végre arról nem győzettem még eddig senki által okadatolva meg, hogy az örökös osztrák tartományok népei azon esetben, ha mi az 6' kormányuk által, többnyire az ő megkérdeztetésök nélkül is tett adósságokat elfogjuk vállalni, e miatt és ez által oly rokonindulatra fognak azonnal irántunk lobbanni, miszerint a mi védelmünkre idegen ruegtámadtatásunk esetében verőket és penzöket feláldozni készek lennének, ellenkező esetben pedig ők is ellenségeinkké alakulnának ; nem győzettem pedig meg azért, mivel az én felfogásom szerint az osztrák örökös tartományok népeinek rokonérzelmét egészen más magasabb állami sympathiák gerjesztésével lehet és kell is megszerezni, nem pedig az által, mit a kérdéses államadósságoknak elvállalása gerjesztene bennök, mert ez is ultima analysi csak azt eredményezné, mit ők is jól tudnak: jelesen, hogy egy pár év lefolyása alatt mindők, mind mi fizetésképtelenekké lennénk, és igy se rajtunk, se rajtok segítve semmi se lévén, az állambanquerottot mindketten, még a tartós béke esetében is kimondani kénytelenittetnénk. Hiszen négy ezer millió forint adósságnak és járulékainak név szerinti értékben kifizetése, hetyzetünkben, csak az ábrándok országába tartozhatik ; és mivel helyzetünket ily kritikus állapotra juttatta a felettünk 18 nehéz évig önkénykedett idegen kormány: elismerem, hogy súlyos bajunkon meddő okoskodásokkal, s egymás czáfolására kigondolt élczekkel segíteni nem lehet; tehát tennünk kell gyorsan, méltányosan és erélyesen. De hát mit tegyünk? Tegyük azt, kötelezzük kormányunkat arra, mutassa ki előttünk, hiteles adatokkal támogatva, országunk rendes évi jövedelmét és kiadásait; ebből egyszerre tisztába jövendünk arra nézve, hogy saját országos szükségünk levonása után, mi marad feleslegünk; ehhez méretten, egyszer mindenkorra, a mit már megígértünk a méltányosság alapján, ajánljunk fel a szó alatti államadósságok törlesztésére annyit, a mennyit elgyengiíett anyagi erőnk megbir ; kezeltessük ezen törlesztési alaptőkét törvényhozásunk előtti felelősség terhe alatt, minden idegen beavatkozás nélkül saját nemzeti kormányunkkal, oly módon, hogy ezen megajánlott összeg erejéig, az osztrák állam idegen hitelezőivel mind a tőke, mind a kamat törlesztésére, tekintve lejebb szállítására nézve alkudozásra léphessen, és ennek eredményéről foganatosítása előtt el vagy nem fogadás végett a törvényhozási esetről esetre tudósítsa ; és a mit ekként a törvényhozás megalapitand, eltekintve attól, mit tesznek az osztrák örökös tartományok saját hitelezőikkel, mi becsületesen és hiven teljesítjük, ha ekként járunk el, bizonyosak és biztosak lehetünk abban, miként Madarász képviselőtársunk indítványa elfogadá-