Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-187

CLXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Dccz. 1.2. 1867) 73 sától sincs okunk visszariadni, mert ebbeli határozatunkat hazánk józan, becsületes és egészséges gondolkodású népe is sajátjáva teendi. Hogy pedig erre hajlandóvá s elégedetté tétessék, kövessünk az idegenektől hozzánk szivárgott politika helyett saját nemzeti politikát, legyünk a lehetőségig takarékosak kiadásainkban, szállítsuk le nemzeti hadseregünk számát, állítsuk fel, bel- és külbátorságunk biztosítására, az 1848-iki törvényekalapján jól rendezendő nemzetőrségünket, gondoskodjunk a nép neveléséről s iskolák felállításáról haladéktalanul kielégitőleg, tárgyaljuk a zsidók felszabaditási ügyét, rendezzük szabadelvű alapon a megyék, városok és községek ügyét, töröljük el a hűbéri viszonyok maradvány ait, szüntessük meg a hazánk minden osztálybeli lakossága előtt annyira gyűlöletes dohányegy edáruságot, financzokat, a bélyeg-, fogyasztási adót és százalékokat, mint az absolut rendszernek mindannyi utólagos maradványát, és ha kell, az ezekből eredő hiányt pótoljuk a közvetlen adók alapjának nevelésével, hozzuk létre az igazság szolgáltatásának gyors és megkönnyitett rendszerét, stb. Ezek létrehozatalával a nép megnyugtatása, a valódi alkotmány, szabadság táplálékot, bel- és külbátorságunk pedig biztosítást nyerend : én tehát a szőnyegen lévő javaslatot részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatván, arra szavazok, hogy ezen tárgybeli határozat a kormánytól nyerendő s országunk jövedelmeit és kiadásait hitelesen kimutató felvilágosítás előterjesztése idejéig elhalasztassék. Én ugy tudom, tisztelt ház, hogy az általam említet 1861-iki és 1865-ki feliratainkban az van kimondva, hogy azon óriási államadósságok egy részének elvállalására hajlandó lesz a ház oly feltétel alatt, hogy ha előbb az 1848-iki törvényekben letett alkólmán3'unk egész teljében helyre fog állíttatni. Elfogadja pedig nem kötelességből, hanem politikai tekintetből s a méltányosság alapján azért, hogy azon súlyos terhek alatt, melyeket az osztrák birodalom népei el nem bírnak, ők öszsze ne roskadjanak, s így rajtok felebaráti szeretet szempontjából is a nemzet által segítve lesz. Tisztelt ház, mikor ezt a ház a fejedelemhez intézett irataiban kimondotta, akkor oly kötelességet vállalt magára, mely kötelességnek betöltése mind a nemzet becsületével, mind igazságszeretetével öszhangzásban áll azon esetben, ha az alkotmányos nemzeti törvényeknek egész terjedelműkben teljes helyreállítása ezen vállalkozást már megelőzte, és ez okból csak az kívántatik, hogy a törvényhozás által az államadósság egy részének elvállalása ígéretéhez kötött feltétel lelkiismeretesen előbb teljesíttessék ; ha tehát ez megtörténik, akkor lehet. KÉPV. H. HAPLÓ. 186%. vi. Hiszem és meg is vagyok győződve, ha a t. ház e tekintetben Madarász képviselőtársunk inditványát elfogadni méltóztatnék is, és így a kérdéses államadósság el vagy nem vállalása iránt az egészséges ép eszű és becsületes nép átalános szavazatát kérné és kívánná is alkalmazásba venni az iránt, hogy miután a képviselőház ily kötelezettségeket vállal immár az országra, s ezen vállalkozással mint már adott szóval többé játszani nem lehet s ezt többé magáról le nem is rázhatja, a megszavaztatandó nép is azt mondaná, ha már képviselőink azt elvállalták, miután oly föltételekhez kötötték, melyek lelkiismeretes teljesittetésök esetében bennünket is ki fognának elégíteni, bizonyára hajlandók lennének az államadósságok egy részének elvállalására szavazni. En legalább igy vagyok meggyőződve. De az a kérdés most már, t. ház: vajon teljesitve vannak-e már azon feltételek, mely feltételekhez az államadósságok elvállalása a már említett feliratainkban kíköttetett ? helyre van-e Magyarország alkotmánya akként állitva, miként az követelve volt 61-iki feliratainkban is, melyeket épen Deák Ferencz képviselőtársunk tollából kifolyottaknak mindnyájunk ismerünk? Az 1866-iki két első feliratainkban is az oly feltételként volt kikötve, melynek nem teljesitése esetében ami kötelességünk teljesitése is megszűnik : mert ugyanis ugy tudom, hogy e hazának oly törvénye még nincs, de soha nem is volt, mely törvényből valaki kiolvasni képes lehetne azt, hogy itt a nemzet által annyira gyűlölt és reá oly irtóztató terhet árasztó, ehhez képest pedig méltán utált, idegen, absolut hatalom által nyakunkra hozott bélyeg, fináncz. százalék, dohányegyedáruság, s a többi ehhez hasonló adósságok kiolvashatók lennének , ehhez képest Magyarország törvényei értelmében fenmaradásuk összeegyeztethető lenne, de a melyek mindamellett és törvény ellenére ma is fenállanak, és a melyek nem a nemzet egyetértésével és hozzájárultával, hanem nyílt ellenszenvével állapíttattak meg. De tovább megyek. Hogy e napig az alkotmány helyreállitva nincs, világos : mert ugyanis van-e már nemzeti hadseregünk? Hazánknak melyik törvénye mutatja ki, t. ház, hogy van-e oly törvénye hazánknak, mely Magyarországnak külön hadserege felett való jogát másnak adná, és a mely nem mondaná azt, miként Magyarország saját hadsereggel bír, a hazának saját ezredei vannak, a magyar nemzeti hadsereg ? És egy törvény sincs, mely más hatalom rendelkezése alá tartozónak állítaná vagy megengedné. Föl van-e állitva, létrehozva nemzeti hadseregünk, pénzügyünk, aranyunk, ezüstünk ? Körmöcz, Selmecz s többi arany s ezüst bányáinkról a magyar nemzeti kormány^ pénzügyminiszterünk rendelkezik-e ? (Felkiáltások 10