Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-186

CLXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) 47 zé sorozva; másodszor azon nevezetes beruházások, melyek a közös háztartás alatt az örökös tartományok részére tétettek, a nélkül, hogy Magyarországon hasonlók eszközöltettek volna. Huszonöt millió nevezetes összeg, és ha ez képezné valóban az előzetes terhét a birodalmi tanácsban képviselt országoknak, évi járulékunk nagysága ellen nem panaszkodhatnánk. De a dolog nem igy van; ezen 25 millióban őfelsége többi tartományainak saját illetménye is benne van, mely a 25 milliót a 30: 70 arány szerint felosztva 17,500,000 forintot tesz, mely egyenesen ö* felsége többi országainak saját illetménye; az előzetes teher tehát, mely 6' felsége többi országai által elvállaltatott, csak 7.500,000 ftot tesz; és ez sem értethetik név szerinti értékben: mert ugyanazon jelentésében az igen t. pénzügyminiszter urnák az is foglaltatik, hogy a minisztérium maga is a közösügyi arány számot Magyarországra nézve 28-ban óhajtotta volna megállapittatni, de kénytelen volt elfogadni a 30-as arányszámot azért, mert a birodalmi tanácsban képviselt országok részéről ezen 7.500,000 forint előzetes teher csak azon határozott feltétel alatt fogadtatott el, hogy a közösügyi költségeket illetőleg Magyarország arányszáma 30 legyen. Ezen előzetes teher miatt tehát e szerint évenkint 2 pcttel növekedett közösügyi járulékunk, és e 2 pct Trefort Ágoston barátunk minapi számítása szerint béke idején mintegy 1 millió 600,000 ftot tesz, háború idején sokkal többre fog menni; békés és háborús éveket összevéve tehát, azt vélem, nem mondok sokat, ha állítom, hogy mintegy 2 milliónyi összeg legalább az, a melylyel közösügyi illetményünk az előzetes teher miatt növekedett, s a mely e szerint levonandó azon 7,000,000 ft. öszszegből, melyet a birodalmi tanácsban képviselt országok előzetesen vállaltak, és igy talán csak 5,5000,000 forint évi teher az, mi az örökös tartományok által valóságosan vállalt előzetes teher gyanánt tekintendő. De én ettől eltekintek, azon 7 millió 500,000 ftot mint valóságos előzetes terhet tekintem, mint oly évi terhet, mely 150 millió államadóssági tőkének megfelel; mind a mellett azt állítom, hogy a közjogi érvektől eltekintve, csupán az igazság és méltányosság alapján Magyarország jogosítva van a birodalmi tanácsban képviselt országoktól ennél nagyobb előzetes teher elvállalását igényelni. Mielőtt ezt tüzetesebben fejtegetném, meg kell előzőleg jegyeznem, hogy a monarchiának már József császár trónra lépte idejében 283 millió államadóssága volt, és 1782-től fogva egész mostanáig, az 1817-ki esztendőt esetleg kivéve, a monarchia háztartása, fájdalom, mindig deficittel végződött, melynek fedezésére folyton folyvást uj és uj adósságok voltak felveendők. Meg kell tovább jegyeznem, hogy mindezen régi adósságok azokkal együtt, melyek a franczia háború alatt felhalmozódtak, a jelenlegi adósságok lajstromában, más nevek alatt és más czimek alatt ugyan, de léteznek, mert a régi kötvények visszaváltattak ugyan és megsemmisíttettek, de uj államkötvényekkel cseréltettek fel, s ez két módon történtj: egy részről az államkötvények nagy része bizonyos seriesekre osztatván fel, ezekből évenkint több series, melyek mindegyikében egy millió frtnyi tökeösszeg volt, sorshúzás utján kihúzatott, s az ekképen kihúzott seriesekben foglalt régi kötvények uj, teljes értékű, conventionalis pénzben kamatozó államkötvényekkel cseréltettek fel; más részről számos évek lefolyása alatt bizonyos, körülbelül 5 millió összeg forintnyi régi tőkeösszeg a börzén készpénzzel, de a folytonos deficites években mindig uj kölcsön utján előkerített készpénzzel megvétetett. Meg kell harmadszor még jegyeznem, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országoknak magán pénzügye régi időktől fogva folyton egyesítve volt a monarchia összes pénzügyeivel, a monarchia központi pénztárából fedeztettek a birodalmi tanácsban képviselt országoknak összes közigazgatási költségei, az állami igazságszolgáltatás költsége, mindazon kiadások, melyek az örökös tartományokban a vallási, oktatási és jótékony intézetek szükségleteire ezen intézetek saját nevezetes alapján felül tétettek s mindazon javítások és beruházások , melyek a birodalmi tanácsban képviselt országokban vaspályákban, utakban, vízszabályozásokban, középületekben és más effélékben tétettek ; a magyar korona országainak pénzügye ellenben a monarchia központi pénzügyeitől 1850-ig annyiban el volt különítve, hogy a magyar korona országaira nézve a monarchia központi pénztárában csak az vétetett bevételül, mi azon országok részéről oda valósággal beszolgáltatott, s a magyar korona országaiban 1850-ig semmi, tudtomra legalább semmi beruhuzás nem tétetett. Ezeket előre bocsátván, a következőket bátorkodom a t. ház figyelmébe ajánlani. Először is azon tőkék, melyek mint az örökös tartomány ok tar tományi adósságai illetéktelenül kevertettck a monarchia államadóssági lajstromába, mintegy 60 — 70 millióra terjednek. Állanak ezek a földtehermentesitési kötvényeinknek megfelelő, úgynevezett laudemial, daz, és bizonyos fogyasztási járulékok beváltása fejében kiadott kötvényekből, az örökös tartományok rendéinek házi, kincstári adósságaiból, Bajorországnak bizonyos kerületek átengedéséért évenkint fizettetni szokott összegből, sőt még némely magánosoknak és morális testületeknek évenkint tett fizetésekből is.