Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-186

56 CXXXVí. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) most határozzunk, hanem később, a mikor majd egész helyzetünkről kelló'leg felvilágosítva leszünk. Én legalább az indítványnak csak ezen lehető kö­vetkezését látom, és épen ezért nem fogadhatom el azt, merte kérdés elhatározásának elhalasztása nem fekszik érdekünkben. Olyannak tartom a jelen pillanatot, melyben, hogy helyesen járjunk el, nem elég, hogy határozásainknak csak közvetlen kö­vetkezéseit tekintsük ; szükséges, hogy tágabb kört fogjunk körül és kissé tekintsünk körül a világban. Tagadhatlan, t, ház! hogy Európa jelen pil­lanatban nagy átalakuláson megy keresztül. A régi szerződések, a melyekre minden állam- s nem­zetközi viszonyok alapítva voltak, nagyrészt szét­tépettek. Hetek alatt uj nagy államokat láttunk alakulni. És ha azon fluctuatiokat, azon ingadozá­sokat tekintjük, a melyek az utolsó nagy esemé­nyek után még- visszamaradtak, alig kecsegtethet­jük magunkat annak reményével, hogy egy uj bé­ke stádiumába léptünk, olyanba, amilyenben egész Európa az első császárság ellen folytatott nagy harczok után 40 évig megpihent. En nem épen oly feketének látom a dolgokat, nem oly fenye­getőknek tartom a fellegeket, mint t, barátom Ivánka Imre; de hogy egünk nem egészen derült. azt tartom, senki nem fogja tagadni. A lehetősé­gek közé tartozik, hogy uj küzdelmeknek megyünk elébe, tán éjszaki határainkon, valószinüebben a kelet felé, de küzdelmeknek, amelyeknél a biroda­lom mindenesetre érintetlenül nem maradhat, s a melyeknél lehetséges, hogy hazánk csatatérré vál­hatik. Ivánka Imre :É-n is azt mondom. {Halljak!) Eötvös József b. vallási s közoktatási miniszter: És épen ezért nem hiszem, hogy azon kérdés : vajon ily küzdelmek, ha valahogy bekövet­keznének, az osztrák birodalmat mily állapotban fogják találni, reánk nézve közönyös lenne: nem hiszem, hogy nem fekszik érdekünkben, hogy azon bizonytalan, azon fluctualó állapot, melyben a bi­rodalmat most látjuk, még tovább tartson, és hogy ez által az európai béke azon nagy garantiájától fosztassák meg, melyet az az osztrák birodalom hatalmában bír, és birni fog még inkább, ha maj­dan hazánk a birodalom ügyeinek vezetésére azon befolyást gyakorolja, mely azt az idei 12. t. ez. ér­telmében megilleti. Jól tudom. t. ház, hogy volt idő. midőn ily­féle tekintetek a magyar törvényhozás határoza­taira igen csekély befolyással voltak, a külviszo­nyokra nézve majdnem közönyösséggel viseltet­tünk . mert tudtuk, hogy valamint mi ezen viszo­nyokra befolyást nem gyakorolhatunk, ugy ez irányban nem vállalunk magunkra semmi felelős­séget. Akkor, t. ház, viszonyaink egyszerüebbek voltak, mint most. A birodalomnak hatalmi állása el volt ismerve az egész világ által s hazánkat nem fenyegette veszély, kivéve azon veszélyt, melyet akkor a birodalmi kormánynak a magyar alkotmány ellen irányzott törekvései idéztek elő. Azon időben a dolgok természete szerint egész politikánk ellenzéki volt. Akkor a haza fiságot más­kép, mint a birodalmi kormánynyal ellentétben, nem is képzelhettük volna. De, tisztelt ház, nem fogja senki tagadni, hogy ezen viszonyok gyöke­resen megváltoztak, {Ugy van!) Azon arányban, a melyben a birodalom egykor elfoglalt túlnyomó állásából egyes szerencsétlen események követ­keztében valamivel alább szállt, azon arányban, a melyben alkotmányunkat a birodalom részéről jelenleg veszély nem fenyegeti, e helyett uj, más veszélyek támadtak, oly veszélyek, melyek nem ! kisebbek, olyanok, melyek kivétel nélkül a biro­. dalomnak és Magyarországnak közös veszélyei. ; {Ugy van! Igaz!) Mert, tisztelt ház, azon elméletek, ! melyek szerint az államok természetes határai nem a történelem, de a philologia szerint határoztatnak : meg, azon elméletek, melyek a múltról egé­szen elvontan a jövőnek földabroszait készítik, nem csak az osztrák birodalmat fenyegetik, hanem fenyegetik épen ugy hazánkat is, {Igaz!) fenyegetik nem egy távol jövőben, hanem, mint Ivánka Imre I képviselő ur monda, fenyegetik talán a jelen pil­lanatban is. {Elínk helyeslés.) És ha valaki azt hiszi, hogy azon kérdéseknek megoldása, melyek \ köztünk és a birodalom lajtántuli tartományaiközt : azon kapcsok szilárdságát meggyengitik, melyeket ! köztünk nem csak a fejedelemnek egysége képez, de érdekeinknek tökéletes közössége és közössége veszélyeinknek, a ki. mondom, azt hiszi, hogy nincs érdekünkben, hogy ezen bizonytalanság, mely a birodalmat hatalmának kifejtésében aka­dályozza, minél elébb szűnjék meg: az teljes meg­győződésem szerint csalódik. {Elénk helyeslés.) Es habár meg vagyok győződve, hogy a czélra néz­ve velem tökéletesen egyetért, csalódik az eszkö­zökre nézve : mert ekérdések elhatározásának elha­lasztása nem azon mód, mely által a kitűzött czél elérhető. (Ugy van! Igaz! a középen) Ennyit kellett mondanom az első kérdésre nézve. A második kérdésre nézve rövid lehetek. A kér­dés t. i. az, vajon az áldozat, mely a törvényjavaslat szerint ajánltatik, nem nagyobb-e a szükségnél ? Mondom, erre nézve rövid lehetek : mert hiszen va­lamint valamennyien érezzük, hogy a teher, mely­nek elvállalása tőlünk kívántatik, nehéz ránk nézve, ugy nincs senki, ki azt állitaná, hogy a te­her, mely a lajtántuli országokra nehezedik, köny­nyen lészen elviselhető. Érezzük ezen teher súlyát valamennyien, és mennyire, az legvilágosab abból, hogy több szónok épen ezért emelte ki mint hibát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom