Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-202
CCII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 28. 1867.) 285 bilitása, a vassínek száma képezik kulcsát az érték meghatározásának és a hitelképességnek. Továbbá a fönálló telekkönyvi rendszabályzatnak a nemesi jószágtestek- s uradalmakra nézve tett intézkedése íizért sem használható, mert az csak ideiglenes lehet, t. i. a nemesi és nem nemesi jószágok közti jogi különbség teljes, tökéletes megszűntével annak is maholnap meg kellend szűnnie. Ezen szempontok azok, t. ház ! melyek az igazságügyminiszteriumot ezen törvényjavaslat szerkeztésénél vezérlék. Lehetnek sokan a házban, kik talán sokalják e §-okat, és szeretnék, ha a törvény, kevesebb paragrafusba lenne foglalva és abból sok részleletesség kihagyva. Igázok lehet; de megkérdezett szakértők véleménye szerint, czélszerübbnek tartotta a minisztérium a jelen részletesebb formulázást, és azért annak elfogadására kérem föl a t. házat, annál inkább, mivel igaz az is, hogy minél több van kimondva a törvényben, annál kevesebb hagyatik fen a végrehajtó hatóságoknak s a birói önkénynek, a mi alkotmányos országban csak kívánatos lehet. (HelyeslésJ A törvényjavaslatból különben is kihagyatott még számos aprólékos részlet, melyeket az életbe léptetési utasitás, a hatóságok józan esze, fenálló gyakorlat, és az élet, a teendő tapasztalások nyomán, fognak eligazitani. Hátra van még, hogy néhány szót szóljak azon különbségekhez, melyek az eredeti miniszteri javaslat és a központi bizottság által indítványozott formulázások közt léteznek, és hogy kijelentsem a minisztérium nevében, hogy ezen módosításokat a minisztérium is elfogadja. Első és leglényegesebb ezen módositványok közt az, mely a 2. § ra vonatkozik. A miniszteri törvényjavaslat ugyanis e tekintetben ugy rendelkezett, hogy a vasút- és csatornavállalatok telekkönyvei azon hatóság felügyelete és vezetése alatt álljanak, melynek területén fekszenek; azon esetben pedig, ha ezen vállalatok több hatóság területét érintenék, azon hatóság alatt, melynek területén az illető vállalat székhelje létezik. Az igazságügyi minisztériumot ez intézkedésnél azon tekintet vezette, hogy lehetnek oly egyes vállalatok is, melyek a központtól igen távol fekszenek és csak egy-két ily távoleső hatóság határát érintik; nem látszott tehát méltányosnak az érdekelteket ide, a központra fárasztani. Azonban a t. központi bizottság előtt fontosabbaknak látszottak azon okok, melyek a fővárosi központosítás mellett szólanak, hol t. i. a hitelintézetek igazgatóságainak a a felügyelő kormánynak székhelye van, és hol a telekkönyvek, különösen a külföldi hitelezőkre nézve, könnyebben hozzáférhetők lesznek. A minisztérium méltányolva ezen fontos okokat, hozzájárul ezen módosításhoz. (Nyugtalanság némelyek részéről.) A másik jelentékenyebb módosítás vonatkozik a 18-dik §. utolsó két sorának elhagyására. A központi bizottság t.° i. azon véleményben volt, hogy ezen szakaszban a telekkönyvi jogosultak érdekeinek megóvása ezéljából tett intézkedés, a két utolsó sor által bizonyos tekintetben paralyzáltatnék. Mivel tehát ezen sorok kihagyása többeknek megnyugvást szerez, a minisztérium pedig nem akarja ezt meggátolni, e módosítást is elfogadja. [Felkiáltások : Elfogadjuk!) A harmadik lényegesebb módosítás vonatkozik a telekkönyvi lapokat szabályozó s értelmező 29-dik és 30-dik szakaszra. A minisztérium azt ajánlotta, hogy a főlap, t. i. a czimlap, és a tulajdonlap egyesittessék; ajánlotta pedig ezt az egyszerűsítés érdekében. A központi bizottság, mechanicus, gyakorlati tekintetekből, czélszerübbnek látta, hogy e két lap a vasutak és csatornák telekkönyveiben is elkülönítve kezeltessék. A minisztérium ezen módosítást is, mint a mely a javaslat alapeszméjét iaeg nem rontja, elfogadja. Nem akarom a tisztelt ház türelmét tovább is fárasztani: azért csak egyszerűen felemlítem, hogy a 48-ik §-ra vonatkozó, szintén jelentékeny módosítást is, melyet a minisztérium maga csak azért nem tett, mert ugy hitte, hogy az önként értetődik , valaminí; az ujabb § tisztán financiális természetű módosítását a törvényjavaslat végén, végre a több helyen tett styláris változtatásokat is az ajánlathoz képest elfogadja a minisztérium. (Helyeslés.) Ezek voltak, miket a törvényjavaslat tárgyalását megelőzőleg a t. ház figyelmébe ajánlani kötelességemnek tartottam. Csengery Imre jegyző (olvassa a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák telekkönyvezése tárgyában előterjesztett törvényjavaslat első szakaszát.) Kerkapoly Károly előadó: E pontban e szó helyett: „alatti" lesz „országaiban levő," kijavításául azon sajtóhibák egyikének, melyekre bátor voltam előre is figyelmeztetni a t. házat. Csengery Imre jegyző (olvassa a 2-dik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó: E szakaszban szintén sajtóhiba van, jelesen az, hogy e szavak: „a kezelő személyek az igazságügyminiszter által lévé;, nevezendők, u kimaradtak. Szakái Lajos: Talán helyesebb lenne: „kinevezendők." Kerkapoly Károly előadó. Ezt majd a részletes tárgyalásnál javithatjuk ki. Csengery Imre jegyző: Hiszen már részletesen tárgyaljuk. (FölkiáMsok: Igen bizony I Nem!)
