Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-202

284 OCn. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz.28. 1867.) tatnak. Azért, mert a t. ház folyvást el volt foglalva a kiegyenlítési kérdésekkel, melyek mindenek előtt voltak a ház napirendére kitűzve. Az igazságügy miniszter ur távollétében, nevében anynyit mindenesetre kijelenthetek, hogy e törvényjavaslat már készen van és a legelső alkalommal a ház elé fog terjesztetni. [Tetszés.) Mostanig erre hiányzott az alkalom, annál inkább, mert a ház még eddig az elébe terjesztett javaslatokat sem volt képes mind tárgyalni. Tisza Kálmán: Részemről azon feltevésben és azon reményben, hogy midőn a t. ház tagjai a valószínűleg bekövetkező újévi szünet után össze fognak jönni, e javaslatok azonnal a ház asztalaiba le fognak tétetni, a jelen perezben kielégítettnek nyilvánitom magamat. (Helyeslés) Elnök: Napirenden van a m. korona országaiban levő vasutak és csatornák külön öszpontositott telekkönyvezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kerkapoly Károly előadó : T. ház! Midőn az államadósságok után Magyarország részéről elvállalandó évi járulékról méltóztatott tanácskozni, a ház egy javaslatot is fogadott el az iránt, hogy midőn a központi bizottság nevezetes mennyiségű módosítást teend valamely javaslatban, a melyhez a minisztérium a maga részéről csatlakozandik, akkor a módosított szöveg is újra behozassák és a tárgyalás alapjául az szolgáljon. Minthogy jelenleg ezen kívánatnak elég van téve, bátorkodom kérdeni, ha az eredetileg behozott szöveg olvastassék-e föl vagy a már módosított? (Felkiáltások : A módosított/) Ha a módosított szöveg olvastatik föl, akkor ismét bátor leszek előzetesen egy pár sajtóhibára figyelmeztetni, mely a módosított szövegbe becsúszott. Tóth Lőrincz : T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy mivel az igazságügyminiszíer ur, ki e törvényjavaslatot alkotta, sajnos betegeskedése által már két hét óta szobára van boriivá, s így ezen törvényjavaslat tárgyalása ,..n, őszinte sajnálkozására, részt nem vehet: csak igen röviden jelezzem azon kiindulási pontot és azon indokokat, a melyek az igazságügyminiszteriumot ezen törvényjavaslat alkotásánál vezérelték. A törvénynek czélja világosan ki van fejezve a törvény első szakaszában, t. i,, hogy a vasutak és csatornák ingatlan vagyona, annak külön, öszpontositott telekkönyvezése által, alkalmas hypoíhékává tétessék s nagyobb hitelképességre emeltessék. T. ház! Ez egészen uj és eredeti institutió, mely tudtommal ekkorig egyátalában sehol nem létezik, és épen. minthogy uj és eredeti institutió a csatornákat és vasutakat illető öszpontositott te-, lekkönyvek elkészítésében és veze;i..La oly eltérő formákat és módozatokat igényel, melyek a kitűzött czélnak megfeleljenek : e kitűzött czél pedig az, hogy a telekkönyvben a csatorna- és vasutvállalatok vagyona, s ezen alapuló hitelképessége teljes és világos evidentiába helyeztessék, s abban meg is tartassák, hogy az érdekeltek, különösen a külföldi hitelezők, minden hosszas keresés, utánjárás és combinálgatás nélkül, az említett vállalatok teljes, tisztás kimerítő képét egy tekintetre megláthassák. A miniszter ezen törvényjavaslatot nem tekinthette a fen álló telekkönyvi szabályzat valamely függelékének ; nem tekinthette azt oly póttörvénynek, a melyet a fenálló telekkönyvi szabályzat keretébe kelljen illeszteni; hanem tekintette oly uj szerkezetnek, melyet a czélhoz kellett idomítani, s melybe a fenálló telekkönyvi szabályzatból csak azt s annyit lehetett átvenni, a mi s a mennyi a czélnak megfelel. A. telekkönyvi szabályzatot — azt, a mely most íenáll — jobbnak hiányában, minden czifraságával és nehézkességével együtt, elfogadtuk ; de épen, minthogy ezen fenálló telekkönyvi szerkezet maga is többféle egyszerűsítésre, javításra s reformra vár, főleg most, midőn uj institutió életbe léptetéséről van szó, semmi ok sincs arra, hogy azon meglevő szabályzat minden szakaszához ragaszkodjunk s azt minden pontjában pedáns ragaszkodással respectáljnk. Midőn ezen telekkönyvi szabályzat készült, akkor senkisem gondolt arra, hogy az a vasutak- és csatornákra is alkalmaztassák, és természetesen ez irányban nem is történt semmi gondoskodás. Uj idők uj vállalatokat, uj szükségeket szülnek; az uj szükségek, uj vállalatok pedig uj törvényeket teremtenek, és kell, hogy teremtsenek. A miniszteri javaslat tehát nem vette fel e szerkezetbe mindazon lapokat ugyanazon formában, kiterjedésben és tartalommal, a melyek a közönséges telekkönyvi szabályzatban foglaltatnak, és a 29- és 30-ik §-ban e tekintetben eltérő szabályokat állított fel, melyek a czélnak megfelelnek. A miniszteri törvénj^javaslat nem vélt használható előképet találhatni a fenálló telekkönyvi szabályzatban, az uradalmakat ás nemesi jószágtesteketillető rendelkezésben sem: mert, habár az uradalmak is több alkatrészekből állnak is, a tárgyak egészen különbözők: a vasutak és csatornák ugyanig czéljokra, kiterjedésökre s egész mivoltukra ós természetökre nézve más tekintet alá jőnek, mint a jószágtestek, bár ezek szintén több alkatrészből álljanak is. Az ily fekvő jószágok értékének s hitelképességének meghatározásánál fő tekintetnek kell lenni a föld fekvésére, minőségére, osztályozására ; ott ismerni kell minden egyes parczellát azon czélból, hogy a jószág hitelképességét s értékét meglehessen határozni; holott a vasutak- és csaj tornáknál, azok hossza, jövedelmezése vagy renta-