Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-197
CXCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 21. 1867.) 263 tak számítva , nehogy ezen most előterjesztett egyezmény 5-dik pontjából uj teher származzék az országra, a IX-dik osztály a második alineát következőkép kívánja kiegészíttetni: „Az ily többlet maga ijdejébeni megállapításából következő minden terhek ő felsége többi országait fogják illetni/' {Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyéi*: Tisztelt ház ! Az államadóssági évi járulék iránti törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a t. ház elhatározni méltóztatott, hogy az előterjesztett egyezmény 5-dik pontjára szerkezeti módosítás tétessék, még pedig akként, hogy a jelenben létező államjegyekből álló függő adósság név szerint kitétessék az 5-ik pontban. Azon alkalommal bátor voltam a t. ház előtt nyilvánítani, hogy a kormány kötelességének fogja ismerni a XII. törvényezikk 61. és 67. §§-ainak rendelete szerint a szerkezet megállapítására egyezményt kötni ő felsége többi országai minisztériumával. A kormány ezen szavát beváltandó, van szerencsém jelenteni, hogy'a tegnapi napon ezen pont iránt a két minisztérium között az egyezmény megköttetett, és annak idejében a méltóságos főrendeknek bejelentetvén, a méltóságos főrendek ezen módosított pontot elfogadták : ennélfogva van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a méltóságos főrendek módosítása mindenben megegyezik azon megállapodással, mely a két minisztérium közt köttetett. Ezen alkalommal minden félreértés elkerülése és minden kétség elhárítása végett a magyar felelős minisztérium nevében nyilvánítom, s kijelentem, hogy (Olvassa) : „Ezen egyezményt ő felsége többi országainak minisztériuma is ugy értelmezi, hogy ezen módosítás folytán Magyarországra semmi ujabb teher nem hárulhat, mivel ezen ujabb egyezmény máskép nem is értelmezhető, minthogy az államjegyek megállapítását egyezőleg, végkép meg kell szűnni azon összefüggésnek, mely az államjegyek és zálogjegyek közt jelenleg fenáll, s minthogy a zálogjegyek beváltásának terhe, tehát az ezeket helyettesítő államjegyeké is, kizárólag ő felsége többi országait illeti, és mint hogy minden ilyen többlet ép ugy az ő jelzáloguk által van fedezve, mint azon záloglevelek, a melyeknek azon többlet csupán helyettesitője, miként mind ez a szerkezetben is ki van emelve, az által, hogy benne kimondatik, hogy az 1. és 2-ik §-ban megállapított év-járadékokban Magyarország már megfizeti azon összegeket, melyekkel azon zálogjegyek kamatoztatásaim z w és törlesztéséhez járulni tartozik. „Továbbá a minisztérium hivatkozik azon •legfelsőbb rendeletre, mely az államjegyek és zál°gj e gy e k közti összefüggésnek alapját képezi; mely rendelet igy szól: „Azon esetre, ha a zálogjegyek forgalma az értékpapírok • e nemét illetőleg megállapított fő összegen alul siilyedne, a zálogjegyek kevesbülése az államjegyeknek megfelelő szaporítása által pótlandó; mig a zálogjegyek utáni kereslet fokozódásának esetében ismét kivonandó a forgalomból ugyanannyi államjegy, a mennyi megfelel a zálogjegyeknek a 100 milliónyi véghatáron mindenesetre belül maradandó szaporításánál." „Végre a t. ház megnyugtatására szolgáljon azon kijelentésem, hogy a minisztérium kötelességének ismeri, mint ezt már a 9-ik szakasz tárgyalásakor is kinyilatkoztatá, mielőbb törvényjavaslatot terjeszteni elő az iránt, mikép fog az államadósságok évi járulékainak a kijelölt czélra fordítása, és az áílamjegyek állásának az 5-ik szakasz korláta között megtartása Magyarország részéről gyakoroltatni." Ezen nyilatkozatot bátor voltam fölolvasni, hogy annak határozott kifejezést legyek képes adni. Egyébiránt legyen szabad ez alkalommal, hivatkozva azokra , a miket most nyilvánítottam, megjegyeznem, hogy a IX-ikosztályrészéről kivánt módosítás nézetem szerint fölösleges, és az aggodalom elenyészik, mivel az ujabb szerkezetben határozottan ki van fejezve, hogy ezen zálogjegyekből álló függő adósság után minden kamat és törlesztési teher, tehát az egykor bekövetkezendő államjegyekből álló többlet megállapításának terhe is, a Magyarországra eső évi járulékoknak az első és második szakaszban megállapított változatlan öszszegében már ben van foglalva. Ezen kifejezést annyira világosnak tartom, hogy más magyarázatot nem is lehet belőle következtetni. Mindkét minisztérium igy is fogta fel a szerkezet értelmét. mint azt nyilvánítani szerencsém volt. Tehát az államjegyek megalapitásánál(Fundirung) az emiitett viszonyból, mely a zálogjegyek és államjegyek közt fenáll, semmi terhes kötelezettség Magyarországra nem hárulhat. Egyébiránt annak, a valóságban mikép mutatkozik a két jegy közti viszonylat, felvilágosítására bátorkodom elősorolni, a jelenévben az egyes hónapokban miképen állott a zálogjegyek forgalma , miből világosan kitűnik, mennyit kell időről időre a 300 millión felül kibocsátani. A számitás könnyen megtehető, mivel az elősorolandó számokat kell egyszerűen kivonni a 100 millióból, és a maradvány mutatja az államjegyeknek 300 millión felüli szaporulatát. Volt pedig folyó évi január havában az összes forgalom 99,962,492, februárban 99,973,492, márcziusban 99,130,425, áprilisban 98,919,675, májusban 99,925,675, júniusban 99,939,522, júliusban 99,959,972, augusztusban 99,930,762, szeptemberben 9 7,580,512, októberben 97,567,412, novemberben 99,122,962.
