Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-194

CXCIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 19. 1867.) 251 törvényeinkre, de különösen az 1867. 12 .t. cz.-re is, miszerint ebben valóban benne is van és bizto­sítva is van a magyar királynak pénzveretési joga. Igaz, t. ház! csakhogy van egy törvényelv, mely minden törvény felett áll: ez az , hogy : „l ex pos terior derogat priori." Már maga az 1867. XII. t. ez. is sokban derogál a magyar király jogainak; pedig az a legutolsó kiegyezkedés, a mely szintén törvény akar lenni; tehát ez lesz a lex posterior. Mivel pedig ebben valósággal pénzverési joga fen­tartatik, mivel a 10 krajezárosok specialiter meg­neveztetnek, a többi pénzverési jog pedig nem fe­jeztetik ki: én részemről legalább nem tudom ma­gamtól elhárítani azon aggodalmat, hogy ezt a tiz évre kötendő törvényt lex posteriornak fogják te­kinteni az illetők, és ebből azt fogják kivonni, hogy a magyar király nem verethet, csak 10 krajezáro­sokat, még pedig oly mértékben, amilyen mérték­ben a bécsi pénzügyminiszter beleegyezik. Tehát ha már 10 krajezárosokra is igy korlátozva van a magyar király pénzverési joga és fen nem tartjuk azt többi részeiben is föltétlenül és átalában, azt merem állítani, sőt azt hiszem, hogy sok részben alaposan fogják azt mondhatni, hogy e későbbi törvény lerontja az előbbi törvény értelmét. Ezen aggodalom nem alap nélküli: mert mi itt mindezen törvények alkotásával épen a magyar királyság külön állását korlátozzuk és a magyar királyság­nak ő felsége többi országaival szorosabb viszonyba lépését szabályozzuk; és ezen átalános ezél mellett nagyon valószínű annak feltevése, hogy azt mond­ják: „Hiszeu ti magatok ezt természetesnek talál­tátok, mikor Magyarország jogait magatok készen voltatok a birodalom irányában korlátozni; tehát e tekintetben is készek voltatok a magyar királynak e részbeli jogairól lemondani, mint a hogy már sok más jogairól is lemondtatok: mert ha ezt nem akartátok volna, itt is világosan fentartottátok volna a magyar király jogait." Méltóztatott úgyis mondani, hogy tökéletesen egyre megy : teljesíteni lehetne tehát a másik fél kivánatát, annál is in­kább, mivel én már hallottam Deák Ferencz kép­viselő úrtól, midőn az ellenfélnek aggodalma volt és a másik fél hite szerint nem ellenkezett a több­ség véleményétől, hogy oly esetekben engedett a kisebbség kivánatának: azért méltóztassanak de­ferálni a kisebbség véleményének. (Helyeslés a bal oldalon) Pártolom Podmaniczky Frigyes módo­sitványát. KurCZ György: T. ház! Valóban nem tu­dom, mikép támadhat valakinek aggodalma a tör­vényjavaslat ezen pontjára nézve, Itt két oldalú szerződésben intézkedés történt a végből, hogy nem teljes értékű apró pénznek verésével el ne áraszthassa az egyik fél a másikat. Következhetik-e kár a magyar tartományokra , ha az ausztriai tartományok túlságos mértékben vernek ily pénzt? Azt hiszem, igen. Következhetik-e kár Ő felsége többi országaira, ha mi használjuk ezen jogot túl­ságos mértékben? Azt hiszem, ez is igaz. Szükség tehát intézkedni, hogy az egyik fél a másiknak kárt ne okozhasson, és szükséges, hogy világosan kimondassák, hogy :ilyféle pénzt verhetsz, de csak bizonyos meghatározott mennyiségben. Ez által a mi pénzverési jogunk gyakorlata bizonyos fokig korlátozva van; de a másik félé is. Én tehát ebben semmi kárt nem látok, mert ez specificus intézke­dést foglal magában. Stoll Kárloy : A mi pénzverdénk Körmö­czön és Erdélyben ma is működnek; tény tehát az, hogy ezen perezben most is veretik itt pénz; tehát a régi jogot a tény fentaitja, s igy nincs egyéb hátra, mint hogy azon, a pénzügyminiszter ur által megígért és kilátásba helyzett, magyar körirattal és jelvénynyel ellátott pénzdarabok minél hama­rább forgalomba jöjjenek. Elnök: Méltóztatnak a 12-dikczikketeredeti szerkezetében elfogadni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk !) El van fogadva (Búi felöl: Szavazzunk! Tehát méltóztassanak azok, kik a szerkezetet változatla­nul meg kívánják tartani, felkelni. (Megtörténik) A 12-dik czikket a ház változatlanul elfogadja. Radics ÁkOS jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 13—21-dik czikkeit, melyek vitatkozás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a22-diket) Várady Gábor: T. képviselőház! Ha az ál­talunk ezen törvényjavaslat több pontjára nézve előterjesztett módositások a t. képviselőház által elfogadtattak volna, sokkal több okunk lenne ezen utolsó czikk szerkezetében megnyugodni: mert kétségtelen, hogy ha ezen vám- és kereskedelmi szövetség üdvös és előnyös volna, akkor kívánatos lenne, hogy az minél hosszabb időre köttessék meg; mig megfordítva, ha attól lehet tartani, hogy bizo­nyos tekintetben egyik vagy másik szerződő fél részére károkkal lesz összekötve, akkor minél rövi­debb időre szükség azt megkötni, már csak azért is, hogy károk és hátrányok merülvén fel a szerződ­dés tartama alatt, mindkét félnek szabadsága legyen a szerződés megváltoztatására. Erezte ezen felfogás helyességet a birodalmi tanács is, mert az eredetileg tervezett törvényja­vaslat helyett egy más szerkezetet hozott javaslatba, mely itt már fel van véve. Azonban engem ezen szerkezet sem elégít ki: nem csak azért, mert sok oldalú értelmezést meg­engedő kifejezések vannak benne; de azért sem, mert ezen uj szerkezet által mindkét törvényhozás az öt év leforgása után nagyon kényelmetlen hely­zetbe fog jutni. Szükségtelen' fölolvasnom ezen második alineát, mert a t. ház ismeri. Csupán azon kifejezést vagyok bátor megemlíteni, hogy „ a 32*

Next

/
Oldalképek
Tartalom