Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-194

242 CXOIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 19. 1867.) Ugy hiszem, t. ház! senki sem fog azon kétkedni, hogy minden állam pénzügyi rendszerében a közvetett adók az államháztartásnak legnevezetesbek és a legkiterjedtebb tényezői. Jelenben azon szerenesés helyzetben van a törvényhozás és a minisztérium, hogy ezen jövedelmi ágaknak rendezésére , megállapítására döntő' befolyást gyakorolhat; tehát egyrészt módjában van hazánk nemzetgazdasági érdekeit eló'mozditani, egyszersmind másrészt ezen jövedelmi ágak rendezése és biztosítása által az állam jövedelmeinek biztodsitására hatni. Senki se lesz, ki azt állítaná, hogy a jelen adórendszer tökéletes, és sok javítást ne igényelne; senki sincs, ki kétségbe vonta, hogy a közvetett adók és államjövedelmek legnevezetesb tételeit képezik. Ugyanis a kimutatásokból is méltóztattak látni, hogy az egyenes és közvetett adó közt az arány majdnem ugy áll, mint 1 a 2-höz, az egyenes adók y.-dát, az egyéb jövedelmek közel 2

/

5 -dát teszik az öoszes jövedelemnek : tehát a közvetett adók rendezése szorosan összefügg hazánk pénzügyi jövőjével. Miszerint kellett a minisztériumnak eljárnia, azt az 1867. XII. határozta meg. Marmaros érdemes képviselője hivatkozott azon egyezményre, mely a két minisztérium közt augusztus 21-én keletkezett. Ugy hiszem, mindenki helyeselni fogja, hogy ezen egyezményt a minisztérium megkötötte, mertbiatositást kellett szereznie az iránt, hogy e nevezetes államjövedelmek, t. i. a közvetet adók iránt egyenlő elvek szerinti törvényjavaslatok fognak létrejöhetni, még pedig oly alakban és alapon, melyek az ország érdekeit biztosítani és megvédeni képesek. Ez volt a minisztérium kiindulási pontja, és ennélfogva, mielőtt az országos küldöttségnek tanácskozásai úgyszólván megkezdettek, kötelességének ismerte a magyar minisztérium ezen kérdések iránt a birodalom másik felének minisztériumával oly átalános egyezményt kötni, melyben a jövőben tervezendő és egyezségileg megállapítandó törvényjavaslatok elvei be legyenek foglalva. Mint t. képviselő ur megemlité, kezei közt van szövege ezen megállapodásoknak ; ennélfogva igazolhatja ezen állításomat, mely szerint ott csak bizonyos elvek vannak kimondva, melyek alapján készítendő törvényjavaslatok, a törvény szerint és a két törvényhozás által, fognak végleg dönteni. A minisztérium nem tartotta szükségesnek, hogy ezen egyezmény tartalma minden részleteiben mindkét minisztérium részéről a két törvényhozással hivatalosan közöltessék; azonban az országos küldöttség minden egyes tagjainak tudomására hozta, valamint a központi bizottság tagjaival is közölte, hogy megismerhesse a t. ház egyes tagjainak nézeteit: s itt figyelmet kérek, miért nem tartotta a minisztérium szükségesnek, hogy ezen egyezmény minden pontjai a két törvényhozással közöltessenek? Azért, mert igen czélszerii, ezen egyezmény alapján szerkesztendő törvények megállapítása előtt, a közben kifejlett nézetekkel megismerkedni s azokat tekintetbe venni, s azután állapitani meg végleg azoknak szövegét. Ha már most ezen előleges egyezményi pontozatok a birodalom mindkét törvényhozásával előre hivatalos alakban közöltettek volna, az egyezményben foglaltak annyira kötelezők lennének mindkét minisztériumra és törvényhozásra nézve, hogy a netalán itt vagy ott óhajtott javítás és tökéletesítés nehezebben lesz kivihető. (Helyeslés a középen!) Mindazonáltal méltóztassanak megengedni, hogy épen ezen nevezetes jövedelmi ágakra nézve elmondjam főbb vonalakban, minő szempontokat tart a minisztérium mindenek előtt tekintetbe veendőknek. (Halljuk!) Várady Gábor t. barátom arra hivatkozik, hogy az országnak nem közjövedelmi, de összes földmivelési érdekeivel is szoros kapcsolatban van a só^egyedáruság mikénti megállapítása és kezelési módja; ezt senki se vonja kétségbe; s miután én is ugy vagyok meggyőződve, miszerint ezen nevezetes jövedelmi ágra nézve javaslandó törvényeknél, hogy helyesen járjunk el, szükséges ismerni azon általános nézeteket, melyek az országban uralkodnak: azért kötelességének ismerte a pénzügyi minisztérium, minden egyes törvényhatóságot felszólitani, hogy

T ez iránti véleményét a minisztériummal közölni szíveskedjék. Ez megtörtént, s ezen nyilatkozatok alapján gondoskodott a minisztérium arról, hogy a só-egyedáruságról szóló törvényjavaslatnak előterjesztésénél a sóár leszállítása eszköltessék a nélkül, hogy a jelenleg meglevő jövedelem nevezetes csökkenést szenvedjen. Ez volt azon feltétel, melyet a minisztérium a másik féllel kötött egyezményben ezen jövedelmi ágra kikötött, mi benfoglaltatik az egyezségi pontozatokban. Azonban mindenki be fogja látni, hogy bár Magyarországnak a haza területén a sóárak iránti szabályozási joga épségben marad, miután zárvonalak felállítása senki által nem kívántatik, az egyezményben gondoskodni kellett arról, hogy a hol a határok egymással érintkeznek, az árak lehetőleg egyrnformák legyenek. Tehát a sóilletékre nézve kötött egyezménynél ki van egyrészt mondva az, hogy a birodalom mindkét felében a só-árak mérséklendők, még pedig oly módon, hogy a határoknál az árak egyenlők legyenek, s a visszaélések megszüntetése folytán az államjövedelem csökkenést ne szenvedjen. A másik közvetett adóbeli nevezetes államjövedelem a dohány. Azon sorban említem a közvetett adóbeli jövedelmeket, a mint az egyezmény elősorolja; egyébiránt mindkettő nem csak nem-