Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-193
CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.) 217 dom; elfogadom pedig a mondottak után is, mert meg vagyok győződve arról, hogy a lobogó tulajdonkép semmi más, mint jelvény, és ha jelvény, jeleznie kell neki azt. {Zaj. Tudjuk mindnyájan!) Én nem vonom kétségbe, hogy ezen átalános igazságot in thesi bizonyosan mindnyájan elfogadjuk; de kénytelen voltam mégis kimondani azért, mert következményeiben ezen igazságot megtámadva hallottam; pedig nem elég a thesist elfogadni, a mint van, hanem el kell fogadni, ha következetesek akarunk lenni, annak consequentiáját is; pedig azt elfogadva nem látom. Ha tehát a lobogó nem egyéb, mint jelvény, jelezni kell nekie azt, a mi tény. Mi a tény? A tény az, hogy a nyilt tengeren levő hajó, akár osztrák, akár magyar, mindig az egységes vámterübt az ő hazáj'a. Kereskedelmi tekintetben mindig a vámterület kérdése a döntő; itt pedig másról, mint kereskedelmi hajóról, nincs szó; és épen azért a lobogónak kell azt jelölnie, hogy ezen hajó otthon van az egységes vámterületen. A lobogó nem lehet se osztrák, se magyar, hanem valami neutrális, mit a kettőből ujonan alkothatunk, vagy a kettőnek egyesítése. Azt hiszem, nekünk inkább van érdekünkben, hogy legyen ez a kettőnek egyesítése, mint egy harmadik ujabb. Azokra, miket Jókai t. képviselőtársam mondott, szintén akarok néhány szót válaszolni. A nemzetközi jogból én is tanultam valamit; és, legalább én, azt tanultam a nemzetközi jogból, hogy a hajónak fedélzete olyannak tekintendő, mint territóriuma azon országnak, melynek ezen hajó sajátja; hanem vissza kell mennem az előbb mondottakra, hogy kereskedelmi tekintetben a kereskedelmi terület a döntő. De azt is tanultam, a mi tökéletesen igazolja a kereskedelmi miniszter úr kijelentését, hogy a nyilt tenger és tengerpart között a nemzetközi jog nagy különbséget tesz: mert nyilt tengeren a hajó fedélzetét ismeri azon territóriumnak, melyhez a hajó tartozik; a partokon pedig magát a vizet is, mert a tengerpart melletti viz az ország területének vétetik, ez pedig kihat addig, a meddig a part közegei terjednek; és e tekintetben a viz nem viz, hanem földterülete az országnak, melynek partját mossa. És ide vágott a kereskedelmi miniszter kijelentése, midőn azt mondotta, hogy midőn a tengerre megy a hajó, idegen territóriumra lép. Annak territóriuma csak ugy,mint a népjog szokta venni, ha valamely fejedelem idegen territóriumon van, azt azon territóriumon levőnek gondolja: így van a hajóval a nyilt tengeren, nem pedig a part vidékein. Azért a ki bene distinguit bene docet: nem kell a fogalmakat összezavarni, és ez által a consequentiák eltalálását nehezíteni. (Helyeslés a középen.) Gorove István közgazdasági miniszter: KÉPV H. NAPLÓ. 186 5 / 7- VI. Csupán Jókai képviselő ur beszédére akarok felelni. Előadása, nem mondhatom, hogy tanulságos, de mindenesetre érdekes volt. Tanulságos azért nem volt, mert olyan ügy körül forgott, melyet — azt hiszem — mindketten értünk. Senki se állithatja, hogy nekem szándékom lehetett volna képviselő urnák ily elemi dologban tanulságot nyújtani; és engedje meg a t. képviselő ur, hogy én épen oly kevéssé fognék akarni tőle tanulni, mint, azt hiszem, őneki sem volt szándékában nekem e tekintetben tanitást adni. {Elénk helyeslés.) Én igen világosan fejeztem ki magamat a magyar hajó-és lobogóra nézve. Az által, hogy a magyar hajó a magyar tengert elhagyja, nem szűnik meg magyar hajó lenni, mert ha megszűnnék, akkor nem kellene róla többé szólni. A hajó igen is magával viszi, ha szabad e részben diplomatikus kifejezéssel élnem, ugy szólván, az országnak egyik részét: az az országtól ellökött földdarab. Én azt állítottam, hogy az országtól ellökött földdarab az által, hogy a sík tengerre kiszáll, nentralis térre jő. Megszünik-e ez által a magyar törvényhozás hatósága e hajókra? Kétségtelenül, hogy nem. Itt van magában ezen pontnak egyik kikezdésében, hogy arra nézve a magyar törvényhozás fog intézkedni, minő magánjog állapittassék meg ezen hajókra nézve. Demitjelentalobogó? Jól mondotta Kerkapoly képviselő ur, a lobogó egyik feltétele annak, mily hatalomtól kíván azon hajó, mely neutrális téren mozog, ótalmat, micsoda hatóság az, melynek ótalma alatt a magyar hajó neutrális téren állani fog. Ez azon hatóság, mely az 1867-iki t. czikkben már körül van írva: azaz a külügyminiszter, a ki a consulatusoktól meg fogja kívánni, hogy a magyar hajóknak ótalmat szerezzenek ott, hol azok idegen hatalmak által sértetnek. (Egy hang a bal oldalon: A ív agyai' király!) Azt hallom egyik oldalról, hogy a magyar király. Kétséget nem szenved — ne csináljunk magunknak illusiót — hogy ha nem volna Magyarországnak és a legfőbb ponton a magyar királynak e tekintetben joga és kötelessége : az osztrák külügyminiszter nem fogna hajóinknak ótalmat nyújtani, mert nem tartoznék vele ; de tartozni fog azért, mert nem csak az osztrák császár és osztrák tartományoknak, hanem egyszersmind a magyar király és a magyar korona országainak minisztere. A szerződés ezen pontjára nézve egyéb érvet nem tudnék felhozni; hanem ha a tisztelt képviselő urak e kérdésben az ország közpolitikai állását akarják bevonni, kénytelen vagyok megvallani, hogy az ország közpolitikai állása e tekintetben, t. i. Magyarország önállása tekintetében is tökéletesen meg van védve. Ha egy magyar alatt28
