Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

CSCI. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 18670 155 her, ar ánylag Magyarország által lesz viselendő. Miután ezen összegek kiszámíttattak, igen termé­szetes , hogy elmarad ezen törvényjavaslatnak most fölolvasott része, t. i. hogy az összegek a le­- számolás után bizonyos változás alá jöhetnek. Ez alkalommal meg kell jegyeznem, hogy az ezen bizottság által történt kiszámítások, melyek­nek eredményét van szerencsém bemutatni, vala­mint ezen bizottság munkálatai folytán, azon ösz­szeg , mely a központi bizottságnak bejelentetett és melyet az javaslatába bevett, egy későbbi rec­tificatió alkalmával bizonyos tekintetben változást szenvedett. Ugyanis ezen összeg a központi bizott­ság által javaslatba hozott összeg helyett: 29,188,000 frt lenne és ebből ezüstben fizetendő 11,776,000 frt. Ez abban találja indokolását, hogy a vegyes bizottság a számításokat azon alapon tette, hogy az 1868. év végén eló'állandó összeg osztandó szét, holott ez annyiban nem volna méltányos, minthogy már a jövő évben Magyarország részéről, az 1 mil­liót kivéve, semmi se fizettetik a törlesztésre; tehát az 1867 végével mutatkozó állapot szerint kellett ujabb rectificatiót tenni, mi az általam emiitett összeggel egyezik meg. Ennélfogva bátor vagyok ajánlani, hogy e két összeg akként tétesssék ki: 29,188,000 frtnyi állandó , további változás alá nem eső évi járulékot fizetnek, ebből 1,776,000 frtot érczpénzben. (Helyeslés a középen.) Csengery Imre jegyző (olvassa az ekkép módosított 3-dik szakaszt.) Tisza Kálmán : Legelsőben is azon kérdést vagyok bátor a t. házhoz intézni, méltóztassanak a negyedik szakaszt is felvenni, mert módositványo­mat a két szakaszra együtt kívánom megtenni. Ugy gondolom, ez által csak a tárgyalás gyorsit­tatik. (Helyeslés.) Csengery Imre jegyző (olvassa a 4-dik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó: A 4-ík sza­kaszt iltetőleg a központi bizottság az illető mi­nisztérium beleegyezésével következő módosítá­sokat vél. A 15-ik sorban „pénzszerzésből" helyett „beszerzésből" lenne irandó. A 18-ik sor­ból e szó: „csak" kihagyandó; és e helyett: „évenkinti" ez lenne irandó: „évenkint." A máso­dik bekezdés második sorában e szó után: „azon­ban" be lennének igtatandók ezek: „az osztrák átalános." Ugyanezen bekezdés 3-ik sorában e szó után: „magyar" ez jönne: „kincstári;" ugyanaz lévén irandó a 3-ik bekezdés 1-ső sorában is, ha­sonlóan a „magyar" szó után. Végre «az utolsó bekezdés első sorában e szó helyett: „pénztárak­ban" ez íratnék: „állampénztárakban." Lónyay Menyhért pénzügy ér: Ha a t. ház egyszerre méltóztatik e második pontot az elsővel tárgyalni, akkor kötelességemnek tartom nyilvá­nítani a t. ház előtt, hogy ezen most felolvasott szakasznak kezdetén, ezen szavaknak: „egyezési­leg megállapíttatik, hogy az 1868. május 1-éig törvényjavaslat terjesztessék elő alkotmányos tár­gyalás végett," más értelme nem lehet, mint az, bogy ezen. a eonversióra vonatkozó törvényja­vaslat előterjesztése nem a magyar országgyűlés, hanem a birodalmi tanács elé lesz terjesztendő, anyival inkább, mert Magyarországnak e végett fizetendő járuléka határozottan meg van itt álla­pítva és a conversió keresztülvitele csak a biro­dalmi tanácsban képviselt országokat illeti. Ennél­fogva ez másként nem is értelmezhető, mint ugy, hogy minden intézkedés, mely a eonversióra vo­natkozik, egyedül a birodalmi tanács elé tar­tozik , s ennek fog előterjesztetni. Ezt bátor voltam megjegyezni azért, nehogy e szavaknak azon magyarázat adassék, hogy e tekintetben a magyar törvényhozás intézkedik. Ez a dolog ter­mészetével ellenkeznék, mert ez egyenesen a biro­dalmi tanács körébe tartozik. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház ! Leg­először is, mielőtt felolvasandó módositványomat indokolnám, igen nagy örömömet fejezem ki a felett, hogy a tegnapi napon mind igent, hazánkfia Deák Ferencz, mind a pénzügyminiszter ur részéről nyilváníttatott az, hogy az államadósságok irányá­ban semmi tekintetben és semmi körülmények közt solidaritást vállalni nem fognánk. Gondolom, hogy ezen nyilatkozatok folytán e tekintetben mindnyájan egyetértünk; (Helyeslés) hanem épen azért, mert én is azt hiszem, hogy ezek folytán teljesen meg kell győződve lennem, hogy a solida­ritást senki sem kívánja: bátor vagyok kijelenteni azt is, hogy azt hiszem, azt kívánja tőlünk az eljárás czélszerüsége, hogy a szerkezetet is ugy alkossuk, hogy jövőben is a felett kérdés ne tá­madhasson s jövendő súrlódások alapjául ne szolgál­hasson. E tekintetben hivatkozva azokra, miket az átalános vitánál elmondván, most ismételni nem akarok, az én óhajtásom az volna, hogy mind az, a mit Magyarország bármi czimen fizet, a javaslat­nak harmadik, ésigy a törvénynek leendő első sza­kaszában egy összegben tétessék ki. Nem hiszem, hogy ebben valami nehézség lehetne, mivel a t. pénzügyminiszter ur tegnap azt méltóztatott mon­dani, hogy a 4§-ban foglalt egy millió is törleszthető,. legalább nem ismerte el, hogy valami törleszthető nem volna. Ha tehát ez is valóságos évi járulék : akkor óhajtom, hogy ez is tétessék a többi évi járulékkal egy összegbe, a miből nyilvánvaló legyen, hogy a 9-ik §-nak ide vonatkozó rendel­kezéseire nézve is kiterjed. Kívánom továbbá, hogy a 4. §-ban foglalt minden intézkedés, azon 150,000 írtról, mely a magyar kincstári javakra 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom