Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

156 CXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) bekeblezett államadósság törlesztésére van szánva, e rendelkezés, mondom, szintén a harmadik s a leendő első szakaszba tétessék át. A 4. §. szakaszból pedig mind azon részek, melyek arra vonatkoznak, hogy mit tegyenek az osztrák államadósságok irányában ő felsége többi országai és tartományai— minthogy meggyőződésem szerint mi tul mennénk hatáskörünkön, ha mi akarnók meghatározni, hogy ők mit legyenek teendők —ennélfogva, mondom, mindazon részek hagyassanak ki a 4. íjból, és ne maradjon ott egyéb , mint a letéteményékre vonatkozó utolsó szakasz, a melyben azon szót: „elhelyezett" óhajtanám felcseréltetni e szóval: „létező," különben nem lehetünk biztosak az iránt, hogy uj terhekkel nem fognak bennünket meglepni, és nem, mert igen jól tudjuk, hogy a mi a múltban „elhelyeztetett," abból nem következik, hogy „meglevő" is volna. Minekelőtte módosítványomat felolvasnám, egy megjegyzést vagyok bátor tenni: ez az, hogy módositványomban azon álláspont szerint, melyet az átalános vita alkalmával elfoglaltam, meghatározott összeget nem tűzhettem ki; ez azonban nem gátolhatná a módositvány elfogadását, mert a mely összeget a t. ház elfogad, abba igen könyen be lehet vezetni. Igen természetesnek tartom, s remélem, hogy a t. ház is, hogy ha nekem meggyőződésem az, hogy az összeget helyesen meg nem állapithatjuk, nem inditványozhattam egy összeget, mert a dolog természetében fekszik, hogy az összeget azok határozzák meg, a kik oly helyzetben érzik magokat, hogy azt helyesen megállapíthatni hiszik. Én, miként az átalános vita alkalmával is mondám, kevesebbet adni, mint a mennyit birunk, nem akarok, de többet sem; már pedig pontosan meghatározni, hogy a mit én jónak gondolnék, nem lesz-e kevesebb, a pénzügyminiszter urnák az osztályokban tett nyilatkozata után, nem tudnám, a mennyiben ő ottan nem mondott határozott számokat és határozott adatokat. Azt, hogy az indítványozott összeg, ha abból indulunk ki, hogy mennyit szabad adni vagy mennyit birunk meg, nagyon sok, az ő nyilatkozatából tudhatom. mert ő maga mondta ott, hogy néhány millió deficit lesz a jövő évben ; de tudhatom abból is, mert ő felsége többi országainak pénzügyminisztere is hivatalosan nyilvánitá, hogy Magyarország 2— 3 millióval többet fog fizetni a közösügyi költségek fedezésére ez után, mint eddig fizetett. A mely 2— 3 milliót ha közelebbről tekintjük, nem annyi, hanem tetemesen több lesz, a mennyiben ezentúl is oly tételek esnek a magyar budget terhére, melyek az ezelőtt ugy is kevesebb közös költségekhez való hozzájárulásból fedeztettek, minők az udvartartás, némely nyugdijak, erdélyi úrbéri papirok utáni fizetések; de hogy ezek mennyit képeznek, pontosan nem tudom, s igy az összeget meg nem határozhatom. És most bátor leszek módosítványomat felolvasni, az összegnek természetesen kitétele nélkül: „1868 január 1-től kezdve a magyar korona országai ez eddigi államadósságok terhének viseléséhez... frtnyi évi járulékot fizetnek, ebből. .. frtot érczpénzben, mely összegnél több azoktól se kamatjárulék, se tőketörlesztés fejében soha semmi szin alatt nem követeltethetik. A fentebbi összegből 150,000 frt. ezüstben oly czélból fizettetik, hogy ez által az osztrák átalános földhitelintézettel kötött, s mintegy feléig magyar kincstári uradalmakra bekeblezett államjószág-kölcsön törlesztessék, melynek kamatai az ezen §-ban kitett járulékban benfoglaltatnak. A magyar kincstári uradalmaknak ezen bekeblezett kölcsön alóli teljes felszabadítása után tehát ama 150,000 frtnyi ezüstben járó fizetés megszűnik; s a tervszerű törlesztés, vagy az egész kölcsönnek korábbi viszszafizetése után, az évi járulék is, az államjószágkölcsön kamatainak Magyarországra eső részéhez képest, kevesbítendő." A 4-ik §. az utolsó bekezdésig egészen kihagyatván , az utolsó bekezdés első sorában e helyett: „elhelyzett" ez tétessék: „létező;" a negyedik sorból pedig az ott kitett összeg hagyassák ki, valamint az 5-ik sor is azon szóig: „benfoglaltatnak," és ezen szó elé ez tétessék: „az előző §-ban kitett évi járulékban." Ebben áll módositványom, melyet bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a hal oldalon?) Lónyay Menyhért pénzügy ér: T. ház! Én részemről a tett módositványt nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el. mert ezen törvényjavaslat, a mint első bekezdése is tanúsítja, azon egyezménynek beigtatását rendeli el a törvényben, mely a törvény értelme szerint a két minisztérium közt köttetett. Hivatkozom a törvény szavaira, melyek szerint „ezen egyezmény az ország törvényei közé igtattatik." Tehát az egyezmény szövegén változtatni nehézséggel járna, a mennyiben magát a szerkezetet illetőleg uj egyezményt kellene kötni, s ezt ismét mindkét alkotmányos törvényhozás tárgyalásai alá kellene terjeszteni. De különben is az indítványt nem látom indokolva: mert azon aggodalmakat, melyeket Debreczen város érdemes képviselője előadott, alaposaknak nem hiszem, mert az eredeti 4. szakaszban, az uj szerint a 2. szakaszban, hol a törlesztési kötelezettséghez való hozzájárulásról van szó, az egy millió mint állandó hozzájárulási össszeg van határozottan megemlítve, tehát a fizetés teljesítésének természetére nézve a másik összeg közt semmi különbség nem létezik, sigy nem lehet ok az aggó-