Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

154 CXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) nek találtatnék, volnék bátor megtenni mindjárt' azon észrvételeket, melyeket a központi bizottság ajánlata szükségessé tesz. {Helyeslés.) A központi bizottsáo- a most felolvasott fölzetet következő módon ajánlja megváltoztatandónak: „Törvényjavaslat az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról*. (Helyeslés) Madarász Jószef: T. képviselőház! Épen azon indokból szólalok fel, nehogy az átalánosságban elfogadott elv folytán parlamenti, részemről legalább,a t. ház működését gátoló vitát idézzek elő a részleteknél. Átalában ellenkezvén e törvényjavaslat szelleme ön véleményemmel és néhány csekély elvtársaiméval. . . (Derültség. Felkiáltások: Csekéhj!) Igen is csekély számú elvtársaiméval: nem fogunk ellene felszólalni; de azt, hogy fel nem szólalunk, bizonyára nem fogja at. ház ugy venni, mintha magát a törvényjavaslatot elfogadnók. Patay István: Én nagyon örülnék, ha azon többség irányában, mely nevetni méltóztatik, csekély volnék. (Derültség.) Elnök: A t. ház a központi bizottság által ajánlott módositást elfogadja. Csengery Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat bevezetését) Kerkapoly Károly előadó: A fölzetnek a t. ház által már elfogadott módosítása után e bevezetési sorok sem maradhatnak igy a kivánt egyöntetűség miatt. A központi bizottság javaslata szerint e mondott okból a törvényjavaslat bevezetése következőkép volna módosítandó: „Az államadósságok után az 1867-ikXII.t. ez. 53. és54. faiban kikötött föltétel alatt és módon elvállalandó évi járulék iránt az idézett t. ez. 55-ik §-ában érintett előleges értekezés a magyar korona országainak s ő felsége többi országainak küldöttségei közt megtartatván, miután az egyezmény, melyetfívgybana magyar felelős minisztérium és 8 felsége többi országainak minisztériumai által ugyanazon törvény 61. és 67-ik §-a szerint" . . . Többiben maradna a szerkezet. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a bevezetés szerint fog megváltoztatni. Csengery Imre jegyző (ohassa a törvényjavaslat ehö szakaszát.) Lónyay Menyhért pénzügyért T. ház! Bátorvagyok azon megjegyzést tenni, hogy azon törvényjavaslatot, melyet a minisztérium eredetileg előterjesztett, pontonkint olvasni annyivalinkább fölösleges, minthogy a központi bizottság által előterjesztett javaslat egészen megegyezik azon szerkezettel, mely az utósó egyezményben az államadóSiságok iránt foglaltatik. Ennélfogva, miután az eredetileg előterjesztett törvényjavaslat a minisztérium által visszavétetett, illetőleg az ujabb egyezmény által módosult, még pedig azon értelemben, mint a központi bizottság előterjesztetése: tehát fölösleges lenne az eredetileg beadott javaslat egyes pontjainak újra felolvasása, és elég volna, ha a .központi bizottság előadója előadná a szerkezetet, ugy mint az meg volt állapítva a két minisztérium által kötött egyezményben. Kerkapoly Károly előadó: Az osztályok s a központi bizottság elé az eredeti b

törvényjavaslat lett benyújtva és az forma szerint a minisztérium által eddig vissza nem húzatott; az előterjesztés ugy tétetett meg, mint a szövegben van; következéskép a központi bizottság rendszeres öszszeállitását nem vélte megteendőnek. Ennélfogva sajnálom, hogy az uj szöveget nem olvashatom fel, mivel a központi bizottság részéről ilyen összeállítás nem történt. Lónyay Menyhért pénzügyér: Már a tanácskozás kezdetén megjegyeztem, hogy a minisztérium álláspontja tökéletesen az, mely a központi bizottságé: ennélfogva fölösleges azt, a mit a minisztérium visszavont, újból fölolvasni. Csengery Imre jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó: Az első és második szakasz kihagyatik, a 3-ik pedig következőleg lenne szerkesztendő a központi bizottságnak, talán a minisztérium által is elfogadott véleménye szerint: „ 18 6 8. évi január elsejétől kezdve a magyar korona országai az eddigi államadósságok kamatainak fedezéséhez 29 millió 150 ezer forint állandó, további változás alá nem eső járulékot fizetnek, ebből 11.756,000 ftot érez pénzben." Lónyay Menyhért pénzügyér: Engedje meg a t. ház, hogy röviden megemlítsem, minő körülmények folytán vált szükségessé az 1,2, és 5. §. kihagyása. Az eredeti tervezet szerint a jövő 1868. évben az államköltségvetések fedezésére szükséges összegek, a mennyiben a jövedelmekből nem fedeztethetnének, a mint a miniszteri előterjesztésben ésa második egyezménybenki voltkötve,afüggő adósság nevelése által lettek volna fedezendők; de egyszersmind ki volt mondva az, hogy ezen évvégén egy vegyes leszámolási küldöttség küldetett volna ki, mely a hitelkönyveket bezárván, meghatározta volna azon összegeket, melyek az államadóssági terhek után, és véglegesen, a jövő évre átteendők lettek volna. Miután mind a két részről, t. i. mind a magyar törvényhozás, mind a,birodalmi tanács részéről tartott bizottsági és osztályi tanácskozások folytán kívánatosnak mutatkozott, hogy ezen leszámolás,mely csak ezen év végével kezdődött volna, már most előzetesen megtétessék: ennélfogva a két fél minisztériuma részéről kiküldött vegyes bizottság az államadósságra vonatkozó tételeken egyenkint keresztülmenvén, végleg megállapította azon összeget, mely, mint állandó és változatlan te-