Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-189
126 CLXXXIX. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 14. 1867.) vén, hogy később egy csomagban válaszolandok politikai észrevételeire, átmegyek első okára : hogy a pragmatica sanctio czélja eléressék, mert hiszi, hogy nincs senki, ki azt felbontani akarná, mert az alapszerződés. Nincs itt szó felbontási akaratról ; arra azonban, hogy ez minő alapszerződés, meg kell jegyeznem, hogy én már a közösügyi vita folyama alatt legbensőbb meggyőződésem szerint kifejtem, hogy abban tisztán csak Magyarország régibb törvényeinek biztosításáról és az örökösületnek módozatáról van szó. így értelmezvén e törvényt, egyszersmind kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy nincs oly törvény, melyet egy országnak képviselőháza fejedelmével együtt közösen, ugy mint a törvény rendeli, meg ne változtathatna, ha nemzet és fejedelem akarják, és jóllétök azt követeli. Második oka., azt mondja, a pénzhatalom: mert az ezreket sért, és ezrek szövetkeznének ellenünk, és felhozza erre Belgium és Holland példáját. E tekintetben szabad legyen itt felelnem azon képviselők okaira, kik Angliát és Francziaországot felhozták. Csodálom, hogy Belgium és Holland példáját felhozzák. Hiszen e példák ép ellenükben és mellettem szólanak: hiszen Belgium elszakadt az országtól, a mely államnak tagja volt és azért önállóságáért bizonyára fizethetett. Nálunk azonban ellenkező az eset: itt Magyarország jogilag nem volt tagja azon államnak, a melybe most beillesztették ; és most már azért, hogy most beillesztették, még elviselhetlen terheket is viseljen ? Azért, uraim, Belgium példájára nekem igen, de önöknek hivatkozni nem lehet. Angliát és Francziaországot hagyják ki önök hivatkozásaikból: mert Anglia- s Francziaországban bekövetkezett az önállamiságnak mind gazdaság, mint ipar tekintetében felvirágzása is. Hogy Anglia oly nagygyá, vagyonossá lett, azt nem tagadhatják meg önök, ez Cromwel műve; (Jobbftlbí egy t hang; Nem egy ember müve, egy nemzeté!) s a ki még Francziaországnak a pénz hatalmánál fogva Mexikóba történt beavatkozására hivatkozik .. . Valóban, uraim, majdnem lehetetlen elképzelnem, hogy mikép lehet ilyet felhozni, a mi ép az ellenkező következtetést vonta maga után, mert a pénzhatalom miatt beavatkozás más nemzetnek leigáztatására Európaszerte vallott kudarczczal volt kénytelen Európa államai egyik legnevezetesebb katonai hatalma visszalépni. (A szélső balon helyeslés.) Ezután igen t. Deák Ferencz képviselő ur csak is azon nyilatkozatára vagyok bátor előadni véleményemet, a melyben ő előhozta, hogy 1865ben a szerint választattak meg a képeiselők, a mint 1861-ben nyilatkoztak, és hogy 1861-ben az államadósságok ellenében egyetlen egy szó nem emelkedett. Elfogadom a feltételt, hogy a 1861-iki felirat következtében választattak meg; de tagadom következtetését, hogy ezen 18 61-ki felirat életet nyert a képviselőházban ; és elfogadom azt, hogy 1861-ben egyetlen egy szó nem emelkedett az ellen, hogy hazánk önálló állami függetlenségének feltétele mellett kész, mint szabad nemzet szabad nemzettel egyesülni; de állitom, hogy 1865-ben ott vannak módositványaink, a melyekben az államadósságok elfogadása ellenében már akkor nyilatkoztunk. Hivatkozom a képviselőháznak akkori több izbeni naplójára, midőn ón, a hányszor alkalmam volt, én s elvtársaim közöl mindenkor felszólaltunk az államadósságbani részvét ellen; és hivatkozom e háznak igen tisztelt érdemes tagjaira, akik felszólalva nyilatkoztak és közbeszóltak. Ki az, ki elfogadta azt? tessék elolvasni a naplót. És miután én a múltban is, mint most, az államadósságok, az osztrák államadósságok elfogadása ellen következetesen és folytonosan nyilatkoztam; miután ez osztrák államadósságok eddigelé átalábane házban tárgyalva nem voltak : most imé,, képviselők, reájövök arra, hogy nem okadatlan nemfizetési viszketeg az, mely engem attól visszatart, attól, hogy az osztrák államadósságból bármit vállaljak; de visszatart tőle mind az 1861-iki feliratban kifejezetteknek, mind az 1867. 12. törvényczikk feltételeinek következetes teljesítésének kivánalma. En, tisztelt ház, mikép mindenkor, ugy most is nyilvánítom azt, hogy én azon feltételek alatt, melyek az 1861-iki feliratban mondvák, sőt még az 1867-iki 12-ik törvényczikk föltételeinek megtartása mellett is, a mit a nemzet elbir, mint szabad nemzet szabad nemzettel egyezkedésre lépek. Hajlandónak nyilatkoztam mindig, és most is hajlandónak nyilatkozom, hogy tekintve nem csak hazám népének nyomorú helyzetét, de tekintve a kor követelésének igenjééit is, akkor, a midőn itt is a teljes alkotmányosság, a mit most mem látok, és ott is, ő felsége többi országaiban a történeti jogokon alapult teljes alkotmányosság valóvá lesz, kész vagyok mint szabad nemzet szabad nemzettel egyezkedni; és mivel őseinktől öröklött önálló állami életünk nekem is oly drága kincs, hogy nincs oly anyagi áldozat, melyet még megbírni képes e nemzet, hogy azt megadni ne volnék hajlandó: egyszer mindenkorra, eddigi elveink szerint következetesen csak is segélyezés utján, de hajlandó vagyok azt megadni. De ezen feltételek teljesítése nélkül részemről nemzetem elleni bűnnek tartanám bármit ajánlani. : ; Felhozzák ellene és ma is felhozta a jobb oldal érdemes vezérszónoka, hogy igen, de az örökös